FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

HEPIK - a faapríték partner
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf


FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek


Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2009-06-11

Fókuszban: Románia - és a Fekete-tenger nyugati régiójának mezőgazdasága, 3.rész

Ukrajna, Románia, Bulgária - a Fekete-tenger nyugati partvidékének három szomszédos államának mezőgazdasága érdekes terep lehet befektetők számára. A fő kérdés: vajon milyen szerepet fog játszani a világ gabonatermelésében és a gabonaexportjában Európa keleti peremének ez a régiója?

Jó talaj, kedvezőtlen éghaljat

Az időjárási viszonyok mind a három országban hasonlóak: túlnyomórészt kontinentális, vagyis hideg telek és forró, száraz nyarak jellemzik. Egyes területeken azonban az extrém időjárási viszonyok és a kevés csapadék jelentősen csökkentik a terméspotenciált.

Románia például különösen változatos tájegységekkel rendelkezik. Az ország egy részét a Kárpátok foglalják el, ahol mezőgazdasági tevékenységként szinte csak a legeltetés képzelhető el. A déli részeken pedig a csekély csapadékmennyiség (320- 350 mm) a mezőgazdasági termelés fő gátló tényezője. Románia nyugati részén, a Fekete-tenger és a Duna mentén viszont gabona- és olajos növények (főként a napraforgó) termesztéséhez különösen alkalmas a talaj és a klíma.

Bulgáriában is jelentős kiterjedésű hegyvidékek vannak és a déli területek szintén nagyon szárazak. Sajnos a mezőgazdasági szempontból legjelentősebb északkeleti részeken is kevés, 450 mm csapadék hullik évente. Noha Bulgáriában sok kedvező talajjal rendelkező terület van, de a mezőgazdasági szempontból lényeges többi adottság igen különböző az országon belül.

Ukrajnát gyakran nevezik Kelet-Európa "magtárának", hiszen a mezőgazdasági művelés alá eső területek 60 százalékát kiváló minőségű feketeföld alkotja. A kevés csapadék azonban - főként a déli, sztyeppés területeken - itt is komoly hátrányt jelent. Egyes területeken a talaj állapota is nagyon rossz. Az éves csapadék mennyisége északon 550 és 700 mm, a déli területeken pedig csupán 300 és 450 mm között váltakozik.

A legjobb mezőgazdasági területek Ukrajna középső és a nyugati részein találhatóak: Cserkasszij, Kirovográd, Harkov, Vinnyica és Hmelnyickij körzetében vannak a legmagasabb terméshozamú földek, s itt az éves csapadék mennyisége is kielégítő.

 

Tengernyi kisgazdaság, kevés nagygazdaság

Ami a politikai "klímát" illeti, a három ország között lényegesen nagyobb különbségek vannak. Bulgária és Románia 2007-ben beléptek az EU-ba és egyértelműen a Nyugat felé orientálódnak, Ukrajna viszont a 2004-es narancsos forradalom ellenére továbbra is az orosz hatalmi érdekek és a Nyugat felé való nyitás vágya között hánykódik.

A mezőgazdaságnak mindhárom országban jellegzetes vonása, hogy az óriási területekkel rendelkező nagygazdaságok mellett számos kis- vagy törpegazdaság is létezik, többnyire alig több mint 1 hektáros földterülettel. Ezekben a gazdaságokban a vidéki népesség szinte kizárólag saját szükségletére termel. Nem vitás ugyanakkor, hogy Bulgária és Románia a rendszerváltás után sokat tett a mezőgazdaság privatizációjáért és szerkezetének átalakításáért. Az óriási állami gazdaságokat szétdarabolták és sok esetben vissza is adták a földeket eredeti tulajdonosaiknak. Ennek következtében Bulgáriában immár 530 ezer, Romániában pedig 4,2 millió gazdaság van - igaz, ezek között sok az ún. "háztáji" gazdaság.

Igen tanulságosak a legutóbbi időkben készült statisztikák: Bulgáriában a gazdaságok 88 százaléka gazdálkodik 2 hektáros vagy annál kisebb területen, ugyanez a szám Romániában 67 százalék.

A rendkívül nagyszámú kisgazdaság mellett viszonylag kevés a nagygazdaság. Bulgáriában például a több mint 100 hektáros területtel rendelkező gazdaságok az összes gazdaságnak csupán 0,7 százalékát teszik ki, de a mezőgazdasági területek 75 százalékát ők művelik meg. Romániába valamivel kiegyensúlyozottabb a mezőgazdaságnak ez a jellegzetes kelet-európai "duális" szerkezete, hiszen itt a gazdaságoknak csak 0,2 százaléka rendelkezik nagyobb földterülettel mint 100 hektár, amelyek az összes mezőgazdasági terület 35 százalékát művelik.

Számos, többezer hektáros nagygazdaság pénzügyi helyzete katasztrofális és feltehetőleg egy ideig még az is marad. Ennek fő okai a krónikus tőkehiány, az alulképzett és motiválatlan munkaerő és az elöregedett géppark.

Lényegesen jobban fejlettek azok a gazdaságok, amelyek korábban magánjogi üzleti formára váltottak vagy amelyek tőkéjüket nem csak mezőgazdasági tevékenységgel gyarapították. Az ilyen gazdaságok már megkezdték gépparkjuk korszerűsítését, sok esetben nyugati gyártmányú gépekkel. A jó időjárási feltételekkel és talajviszonyokkal rendelkező területeken - Bulgáriában észak-keleten, Várna és Rusze között, Romániában a Duna mentén és a Duna-deltában - ma már számos fejlett vagy ígéretesen fejlődő gazdaságot lehet találni.

 

Ukrajnában korántsem ennyire rózsás a helyzet, hiszen a 155 ezer gazdaság valójában a kolhozok utódgazdaságai, amelyek azok nagyüzemi szerkezetét is megörökölték. Ezek gazdálkodnak az ukrán mezőgazdasági terület 90 százalékán. 2005-ben ezeknek a gazdaságoknak több mint egyharmadát nem jövedelmező gazdaságként sorolták be.

Mindemellett Ukrajnában 11 millió háztáji gazdaság is van, továbbá több mint 42 ezer "magángazdáról" is beszélhetünk, akik a korábbi kolhozokból váltották ki földjeiket és leginkább a nyugat-európai egycsaládos gazdaságokhoz hasonlíthatóak. Földjeik átlagos nagysága 86 hektár, de az általuk művelt összes terület az ország mezőgazdasági területének mindössze 6 százaléka.

A mezőgazdaság privatizációja időközben lezárult és elvben 2002 óta lehetne földterületet eladni illetve vásárolni, ha nem hosszabbítanák meg újra és újra az átmeneti időszakot. Ennek következtében Ukrajnában szinte kizárólag bérelt földeken gazdálkodnak. Megfigyelők szerint azonban számos helyen cseréltek már gazdát jó minőségű földdel rendelkező területek rejtett vagy illegális szerződésekkel.

 

Alacsony terméshozam, nagy ingadozások

A művelés nem kielégítő intenzitása miatt a Fekete-tenger régió országaiban az átlagos terméshozam minden kultúrnövény esetében elmarad a nyugat- és közép-európai terméshozamoktól. Ehhez társulnak az időnként szélsőséges időjárási körülmények. Ez az oka annak, hogy évről-évre jelentős ingadozások figyelhetőek meg az össztermelésben - s ennek megfelelően ingadozó az exportált mezőgazdasági termények mennyisége is. A 2007-es év például különösen rossz év volt.

Ukrajnának mostanáig sem gabonából sem napraforgóból nem sikerült annyit termelnie, mint 1990-ben. A 2007-ben, ugyanakkora területen megtermelt gabona mennyisége például csak 57 %-át érte el az 1990-es terméshozamnak. 2004-ben is, amely az eddigi legjobb év volt 1990 óta, csak 82 %-át érték el a 14 évvel korábbi mennyiségnek. A napraforgó termelése csak azért növekedett az utóbbi időben, mert lényegesen nagyobb területen vetették mint korábban.

A hivatalos számok mellett azonban figyelembe kell venni azt is, hogy Ukrajnában a gabona egy részét kéz alatt is értékesítik. Sok esetben például terménnyel díjazzák a munkásokat, hiszen a nagygazdaságok területének nem elhanyagolható részét kis házi gazdaságokkal műveltetik. De a csekély termés a kedvezőtlen - sok helyen humuszban szegény, elláposodott, erodált vagy szikes - talajnak is köszönhető.

 

Bevonulás a gabonapiacra?

Az említett problémák ellenére a Fekete-tenger melletti gabonatermelés már ma is nagymértékben befolyásolja az Európai Unión belüli árakat, nem utolsósorban annak a stratégiai előnyének köszönhetően, hogy a legfontosabb gabonatermelő területek mindhárom országban vízi szállítási utak, illetve fekete-tengeri kikötők közelében fekszenek. Innen egyre nagyobb mennyiségben érkeznek gabonaszállítmányok a Közép-Keletre és Észak-Afrikába, amelyek hagyományosan az nyugat-európai gabona felvevőpiacai voltak. A Földközi-tengerhez közeli nagyobb feldolgozóközpontokba, például Olaszországba és Spanyolországba is sokkal olcsóbban lehet eljuttatni a gabonát hajón, mint szárazföldi utakon Közép-Európából.

A tengerparttól távol fekvő, belső területeken viszont még igen hiányos az infrastruktúra. Itt magas szállítási költséggel kell számolni, ami nem mindig térül meg. Beszámolók szerint a belső, vízi utaktól 200 km-es távolságra termelt gabona tonnánkénti értéke 30 euróval kisebb mint a kikötő közeléből származó gabonáé.

Problematikus továbbá az erősen ingadozó termelés. Ukrajna például 2002-ben 8 millió tonna gabonát tudott exportálni, de a rákövetkező évben, a katasztrofális termés miatt 2 millió tonnát kellett behoznia. Bulgária és Románia szintén gyakran váltogatják az exportőr és az importőr szerepét.

Ha viszont tartósan magas lesz a gabona ára, úgy Bulgária, Románia és Ukrajna is fokozni fogja a termelést és újabb, eddig parlagon heverő területeket fog művelés alá vonni. Főleg Oroszország rendelkezik óriási termőföldtartalékokkal. Elemzők évenként 30-60 millió tonna exportált gabonával számolnak a következő 10 évben ebből a régióból (Oroszországgal együtt). Az utóbbi években a régióból exportált gabona átlagosan kb. 15 millió tonnára rúgott évente.

A klímaváltozás azonban könnyen áthúzhatja a számításokat, amely a Fekete-tenger-régió gabonahozamára vonatkozó becslések legnagyobb bizonytalansági tényezője. Az itteni gazdaságoknak nagy terhet jelent a műtrágya és a növényvédelmi szereknek az utóbbi időben rendkívül magas ára is. Nem lehet tudni azt sem, hogy a régió országai elszánják-e magukat arra, hogy (ismét) nagyobb feldolgozóközpontokat építsenek, amelyek az esetleges gabonatöbbletnek legalább egy részét fel tudják majd használni.

 

A régió mezőgazdaságában sok helyen elöregedett gépparkkal dolgoznak, de a gazdaságilag konszolidált gazdaságokban fokozatosan megjelenik a nyugati technológia is.

 

Bürokrácia

Az EU-csatlakozást követően Bulgária és Románia mezőgazdaságainak termelése lényegesen biztonságosabbá vált, mint a nem EU-tag Ukrajnában. A két új tagállam a direktfizetéseken túl (kb. 55 euró/hektár Bulgáriában és kb. 50 euró/hektár Romániában) a gazdaságilag elmaradott területek mezőgazdaságának fejlesztését támogató EU-programokból is profitál, hiszen a két ország egyes részein súlyos problémát jelent az elöregedett népesség, a magas munkanélküliség és a hiányos infrastruktúra.

Ukrajnában agrárpolitika alatt hagyományosan a piacba, az árpolitikába és a termelési támogatásokba való erőteljes beavatkozást értenek, s ez hosszú ideje hátráltatja Ukrajna felvételét a WTO-ba. A kormány kinyilvánított célja a nagygazdaságok támogatása, mondván, szinte kizárólag ezek határozzák meg a vidéki területek gazdasági és szociális helyzetét.

Pozitív mindenesetre, hogy a mezőgazdasági kiadások egy részét most már a növekedést célzó támogatásokra, például a mezőgazdasági hitelek kamatainak csökkentésére fordítják. Aggasztóbb, hogy Ukrajnában nem körvonalazódott még semmilyen határozott koncepció a vidéki területek fejlesztésére. Az elöregedés, a munkanélküliség, az elvándorlás és a rendkívül alacsony színvonalú infrastuktúra itt is égető problémát jelent.

Ha valaki külföldiként a Fekete-tenger-régió mezőgazdaságába kíván befektetni, annak fontos tudnia azt is, hogy ezekben az országokban korántsem egyszerű a jogérvényesítés. A rendkívül bürokratikus ügyintézés mellett számolni kell a korrupcióval is. Az ennek mértékét jelző nemzetközi index szerint egész Európában Ukrajnában a legnagyobb a korrupció  (118. hely), míg Bulgáriában és Romániában valamivel jobb a helyzet (64., illetve 68. hely).

Azoknak tehát, akik ezekbe az országokba kívánnak befektetni, többnyire nagy türelemre és kitartásra, de megfelelő mennyiségű pénzügyi tartalékra is szükségük van, hiszen az első évek csak ritkán kecsegtetnek pénzügyi sikerrel. Jelentős akadályt jelenthet a nyelv is, amelyet egyetlen befektetőnek sem szabad alábecsülnie. A régióba hosszú távú elképzelésekkel érkező befektetők nem spórolhatják meg az adott ország nyelvének elsajátítását sem. Ugyanakkor aki megfelelő kitartással van felvértezve és sikerül megvetnie lábát a régió valamelyik piacán, annak később a növekedés és befektetés további lehetőségei nyílhatnak meg

 

Mégsem reménytelen eset

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a régió három országa a lehető legjobb úton halad afelé, hogy a világ egyik legfontosabb gabonatermelőjévé és gabonaexportőrévé váljon. Hogy ez milyen gyorsan következik be, az nagyban függ egyebek mellett a gabona világpiaci árának alakulásától. Mindenesetre az éghajlat extrém kilengései, azon belül főként a gyakori aszályos időszakok továbbra is a súlyos gondokat okoznak a régió mezőgazdaságában. Ennek megfelelően a következő években is a terméshozamok erős ingadozásával kell számolni.

A fent megfogalmazott aggályok ellenére Bulgária, Románia és Ukrajna érdekes lehet a mezőgazdaságba invesztálók számára - még akkor is ha a legjobb termőtalajjal rendelkező részeken a "zsákmány" nagy részét már elosztották.

 

 

 

A cikket a LASCO Hungary bocsátotta a FATÁJ rendelkezésére.

 

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

A Microsonic Hunter-1™ kifejezetten olyan eszköz, mely az impulzusszeru zajbehatás káros következményeitol (dörej-ártalom) óvja meg viselojét, míg csendes környezetben a kello hallást biztosítja.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

Grube Kft

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Forestinvest.hu

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.