FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

FATUDAKOZÓ 5 éves a jelenlegi rendszer - segítünk keresni
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf


FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek


Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2009-08-14

Legyen több kicsi biomassza-erőmű

Óriási biomassza-erőművek helyett kisebb blokkokat kellene építeni, de csak ott, ahol a tüzelőanyag megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll és a későbbiekben is elérhető lesz.

A tüzelőanyagot az erőműtől legfeljebb 20-40 kilométerről szabad beszállítani ahhoz, hogy valóban zölderőműről beszélhessünk. Magyarországon bőségesen rendelkezésre állnak a termőterületek az energianövények termesztéséhez. Az ilyen növénykultúrákat általában a rossz minőségű talajon vagy az árterekben célszerű termeszteni. A biomassza-erőműveket a legkedvezőbben a távhő előállítására lehetne kihasználni, az áramtermelésre csak másodlagosan. Ezekről s az energetikai és az élelmezési célú növénytermesztés viszonyairól beszélgettünk Barótfi Istvánnal, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető tanárával.


- Célszerű-e Magyarországon újabb biomassza-erőműveket építeni?

- Egyrészt szükség lenne újabb biomasszablokkok építésére, másrészt le kellene állni a biomassza-erőművek épí­tésének erőltetésével. Ez a két kijelentés látszólag ellentétes értelmű, de még sincs ellentmondás. Arról van ugyanis szó, hogy újabb nagyméretű biomassza-erő­mű kialakítása már nem indokolt. A meglévő ilyen üzemek tüzelőanyag-ellátása sem problémamentes. A kormányzat azért támogatta a nagy teljesítményű biomassza-erőművek megépítését az elmúlt években, hogy mihamarabb letudja a megújulóenergia-termelés növelésére az Európai Unióval (EU) szemben vállalt kötelezettségeit. A híradásokból is tudható: 2020-ra 13 százalékra kell növelni az energiatermelésben a megújuló források részarányát. Ugyanakkor míg nagy teljesítményű biomasszaüzemből már nem szükséges több létesítése, addig a kisebb, a helyi igényeket kielégítő blokkok telepítésére országszerte számos olyan helyen szükség van, ahol van elegendő tüzelőanyag.

- Az energetikai célú növények telepí­tése, gondozása, betakarítása és erőműbe szállítása nagy mennyiségű energiát igényel, s emiatt többnyire környezetszennyezéssel jár. Valóban "zöld" a biomassza-erőművekben termelt energia?

- Alapvetően arról van szó, hogy a növények elégetésével nyert áram és hő környezetkímélő forrásnak tekinthető. Az égetés során a levegőbe jutó szén-dioxid ugyanis nem jelent többletterhelést a klímára, miután a növény előzőleg megkötötte azt a szén-dioxid-mennyiséget, amely az égetésekor keletkezik. Vagyis a mérleg, elméletileg, lényegében nulla. A növények előállításakor és az ége­tőműbe szállításakor azonban energiaigény jelentkezik. A gépeket döntően gázolaj hajtja, melynek használata viszont további levegőszennyezéssel jár. Így azt, hogy a biomassza valóban zöldenergia-e, az dönti el, hogy a tüzelőanyagot milyen körülmények között termelik meg és mekkora távolságról szállítják az erőműbe. Azt például nem tartom környezetkímélő megoldásnak, ha 50-100 kilométerről szállítják a fűtőanyagot a biomassza-erőművekbe. Az ilyen létesítményeket legfeljebb 20-40 kilométeres sugarú körből kellene ellátni tüzelővel.

 

- Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy-egy biomasszablokk telepítésekor?

- Az ilyen beruházások előkészítésekor a legfontosabb, hogy felmérjük: lesz-e elegendő mennyiségű tüzelőanyag és hosszú távon is rendelkezésre áll-e a működtetéshez szükséges energiaforrás. Az ugyanis óriási zavarokat okozhat - s nagy kockázatot jelent -, ha egyszer csak elfogy a tüzelőanyag. Fennáll a le­hetősége például annak, hogy az erőmű építői mezőgazdasági melléktermékekre - például szalmára vagy más növényszárra - alapozzák a tüzelőanyag-ellátást, ám néhány év múlva, valamilyen okból, például gazdasági kényszerből megszűnik a környéken az adott növény termesztése. Emiatt fűtőanyag nélkül marad a létesítmény, vagyis - miután az energetikai beruházásokat általában több évtizedre tervezik - érdemes hosszú távra gondoskodni a biztos hátterű tüzelőanyagról. A műszaki szempontok mellett figyelembe kell venni egyéb körülményeket is, például azt, hogy a tervezett erőmű környezetében elfogadja-e a lakosság az adott beruházást.

 

- Hazánkban többnyire kettősség jellemzi a lakosság hozzáállását az erőműépítésekhez. Egyrészt mindenki szeretne olcsó áramhoz és távhőhöz jutni, másrészt sokan minden, a közelükben megvalósítandó erőműépítést elleneznek. Ezt a helyzetet jól mutatja, hogy Bécs­ben sokkal olcsóbb a távhő, mint Budapesten, mert az osztrák fővárosban több szemétégető működik. A magyar fővárosban a lakosság berzenkedik a magas távhőárak ellen, azt viszont sokan határozottan ellenzik, hogy bármilyen égetőmű épüljön a közelükben. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?

- Jó, hogy említi a távfűtés ügyét. A biomassza-erőműveket ugyanis a leghatékonyabban és legkedvezőbben a távhő termelésére lehet használni. Az lenne a legfontosabb, hogy alapos, közérthető és széles körű tájékoztatást kapjanak az emberek arról, hogy milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár egy-egy erőműépítés. A megfelelő ismeretek birtokában ugyanis jobb döntést tudnak hozni arról, hogy milyen beruházást támogatnak. Vegyünk egy példát: abban az esetben, ha egy faluközösség maga ismeri fel, hogy jobban jár, ha a saját forrásaikat felhasználva, önmaguk energiaellátására létesítenek egy biomassza-erőművet, akkor sokkal egyszerűbb el­fogadtatni a lakossággal az építkezés tényét, könnyebb kiválasztani az építési te­rületet és számos engedély beszerzése válik zökkenőmentesebbé. Az adott közösség ugyanis felméri, hogy milyen egyéni haszonnal - kiadáscsökkenéssel - jár számára a helyben megtermelt nö­vényekből áramot és hőt előállító erőmű, ráadásul számos helyi gazdálkodó, illetve az energiatermelő egységet kezelő személyzetnek biztos megélhetést is jelent. Ha azonban egy idegen cég jelentkezik azzal, hogy építene egy biomasszablokkot, és erről a lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást, akkor borítékolható a beruházás bukása. Vagyis az egyik legfontosabb kulcs a megoldáshoz: a tudatformálás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a vízerőműkérdés. Sokan tisztában vannak azzal, hogy hazánk villamosenergia-ellátó rendszerének rugalmasabbá tételéhez szükség lenne egy vízerőműre.

A lakosság egy része - közöttük egyes zöldszervezetek - azonban mereven ellenzi egy ilyen létesítmény megépítését. Miközben ismert lehet, hogy a megújuló energiák hazai elterjedésének éppen egy ilyen szabályozó erőmű hiánya a legfőbb gátja, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy egyebek között például a szélenergia tárolható legyen. Hasonló gond a távhőtermelésnél is je­lentkezik: Magyarországon nemcsak azért magasak a távfűtési költségek, mert többnyire drága tüzelőanyagot használunk a hőenergia előállításához, hanem azért is, mert gyakran elavultak az energia­átalakító, illetve -szállító rendszerek, és a legtöbb esetben a fogyasztási helyek - vagyis a lakások - sincsenek megfele­lően hőszigetelve. Ezek miatt rengeteg energia megy veszendőbe.

 

- Milyen növények alkalmasak arra, hogy táplálják a biomassza-erőműveket?

- Elsősorban a fás szárú növények jöhetnek szóba. Tüzelőanyagként az er­dei hulladék fa a legmegfelelőbb. Ez nem elsősorban a fűtőértéke miatt van így. A faanyagot ugyanis könnyebb elégetni, mivel - a fűfélékkel ellentétben - a ha­muja nem tapad a kazán falára. A fa ha­muja 1000 Celsius-fok felett kezd "meg­lágyulni", a lágy szárú növények állaga már 600 Celsius-foknál megváltozik: "ragadóssá" válik. Emellett további előny, hogy a fafélék hamutartalma hozzávetőleg csak tizede a lágy szárú növényekének. Vagyis a biomassza fűtőanyagául legjobb a fát használni, amely származhat kifejezetten erre a célra telepített energiaerdőkből vagy erdészeti hulladékból. A következő helyet a különböző mezőgazdasági termények - például a búza, a kukorica, a napraforgó - foglalják el a rangsorban. Ennek kapcsán mon­dok valamit, ami sokak számára eret­nekségnek hangozhat: az említett növényeknek nemcsak a szárát, hanem a termését, vagyis a növényt teljes egészében érdemes eltüzelni. Nem arra gon­dolok, hogy az energiatermelésnek az élelmiszer-ellátás rovására kell mennie, hanem arra, hogy az élelmiszer-ellátásban feleslegessé váló terményeket "egy az egyben" fel lehet használni energetikai célokra. Akkor ugyanis, ha az adott terményt nem érdemes eladni étkezési célra és a tárolása sem éri meg, még mindig értékesíthető biomasszaként erőművek számára. Így ezek a blokkok kiegyenlítő szerepet is betölthetnének.

A rangsorban a lágy szárú energiaültetvények - az energiafű, a -nád - foglalják el a harmadik helyet.

 

- Van-e Magyarországon elegendő földterület arra, hogy újabb energiaültetvényeket telepítsünk? Nem veszi-e el a területeket az élelmiszeralapanyag-termeléstől az energetikai célú növénytermesztés?

- Az elmúlt években a következő jelenség jelei voltak tapasztalhatóak az EU országaiban, így hazánkban is: megjelentek az újabb és újabb biomassza-erőművek, amelyek viszonylag magas áron felvásárolták az energiatermelési célokra használható terményeket. A hirtelen kereslet következtében a megtermelt növények ára megnövekedett, drágábbak lettek az étkezési célra hasznosítható termények is.

Emiatt már megérte a gazdáknak az energetikai célú nö­vénytermesztésről visszatérniük az élelmiszernövények termesztésére. Vagy­is a piac szabályozta önmagát, kiegyensúlyozott lett az energetikai és az élelmiszercélú növénytermesztés. Magyarország egyébként olyan adottságokkal rendelkezik, hogy élelmiszerszükségletének a többszörösét képes megtermelni. Emellett az energianövények számára is jut elegendő termőterület, elsősorban az ártereken és a kevésbé értékes földeken. Így idehaza nem kell vetélkednie a két növénytermesztési szektornak.

 

- Többen azt hangoztatják, hogy az energianövények termesztésének elterjedésével megjelennek a monokultúrák, amelyek ve­szélyeztetik a természet sokszínűségét. Ön szerint jogos ez az aggodalom?

- A monokultúrák már a múlt század közepén elterjedtek. Gondoljunk csak a hatalmas búza-, rozs-, kukorica-, repce- vagy napraforgótáblákra. Egye­lő­re semmi sem bizonyítja, hogy ez a termelési mód nem fenntartható. Ugyan­ilyen módszerrel termeszthetők a speciálisan energetikai célra hasznosítható növények is. A termőtalaj megóvása azonban fontos kérdés. Ezért - használva a mezőgazdaságban már bevett módszert - az energianövények esetében is alkalmazható egyfajta vetésforgó, amely segít megőrizni a talaj termőképességét.

 

- Némelyek szerint génmódosított növényeket kellene idehaza termeszteni az energetikai ipar igényeinek kiszolgálásához. Erről mi a véleménye?

- A génkezelt növényeknek a szerepe az, hogy növeljék az adott növénytermés hozamát, annak ellenállóságát a különböző kártevőkkel, illetve az időjárás viszontagságaival szemben. Nálunk nincs semmi gond a termésátlagokkal, a növények kiválóan termeszthetők. Ezért nincs szükség génmódosított növények behozatalára. Inkább a termelés körüli szervezési gondokat kellene megoldani, s az energetikai beruházásokhoz nyújtott kormányzati támogatások rend­szerét sem ártana átgondolni. Emellett - a biomassza-erőművek elterjedését segítve - arra is szükség lenne, hogy a kormány a jelenleginél egyszerűbb, átláthatóbb jogszabályokat alkosson, amelyek lehetővé és gazdaságossá tennék a sok kicsi biomasszablokk megépülését. Az ország területén elszórtan működő ki­sebb biomassza-fűtőművek megléte egyéb­ként az energiaellátás biztonsá­gának növelése szempontjából is nagy előrelépés lenne.

 

Forrás: Gazdasági Tükörkép Magazin

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

A Microsonic Hunter-1™ kifejezetten olyan eszköz, mely az impulzusszeru zajbehatás káros következményeitol (dörej-ártalom) óvja meg viselojét, míg csendes környezetben a kello hallást biztosítja.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

Grube Kft

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Forestinvest.hu

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.