FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek


Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2009-10-12

A hazai erdők biztosítják a fűtűenergiát

Viszonylagos olcsósága és könnyebb elérhetősége okán ismét vonzóvá válhat a háztartásokban és az intézményeknél a tűzifa. Az erre a célra feldolgozott faanyag elsősorban apríték, pellet vagy brikett formájában hódíthatja vissza a lakossági fogyasztókat.

Ma már a modern, programozható, fatüzelésű kazánok is beszerezhetők, az égetés hatásfoka pedig a kisebb és a közepes méretű "kályhákban" is rendkívül magas lehet, a korszerűbbeknél meg­haladja a 90 százalékot.

A hazai erdőkből kitermelt tűzifa energetikai célú felhasználásának a jövője nem az, hogy óriási erőművekben tüzeljék el, hanem, hogy feldolgozva - elsősorban aprítékként - több kisebb, lehetőleg a kitermeléshez legközelebbi fűtőműben használják fel, főként hőtermelésre, mondta elöljáróban lapunknak Jung László, az Országos Erdészeti Egyesület megújuló energia szakosztályának elnöke, a FAGOSZ elnökségének tagja, az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A szakember kifejtette: ahhoz, hogy a felhasználási szokások megváltozzanak, az erdészeteknek meghatározott logisztikai fejlesztéseket kell megvalósítaniuk. Az erdőgazdaságoknak például be kell szerezniük az aprítékkészítő berendezéseket, gondoskodniuk kell a tárolók hálózatának kialakításáról is. Ha az ilyen típusú beruházások megvalósulnak, akkor az erdészetek képesek lesznek a manapság leginkább elterjedt földgázzal szemben is versenyképes tüzelőanyagot kínálni mind a lakosságnak, mind az önkormányzatoknak. A faaprítékkal működő fűtési rendszerek ugyanis nagyon korszerűek, az ilyen berendezések üzemeltetése olcsó, a tüzelőanyag-adagolást programozni is lehet. Ezenkívül az égetés hatásfoka - a kisebb és a közepes méretű kazánok esetében - is rendkívül magas lehet, a korszerűbb berendezések esetén meghaladja a 90 százalékot. Mindezek mellett maga a tüzelőanyag jóval olcsóbb, mint a földgáz, mert az apríték előállításához felhasználható valamennyi kitermelt fafaj tűzifa hányada, beleértve az eddig hulladékként kezelt vékonyabb ágakat is.

Jung László hangsúlyozta: csak akkor beszélhetünk valóban környezetbarát energiatermelési módról, ha a faanyagot az erdőhöz közel hasznosítjuk. Abban az esetben ugyanis már nem nevezhető tisztán zöldenergiának a fából nyert hő, illetve áram, ha óriási távolságokról, nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás árán jut el a fa az elégetés helyszínére.

A vezérigazgató-helyettes szerint viszonylagos olcsósága és könnyebb elérhetősége okán rövid idő alatt ismét vonzóvá válhat a háztartások és egyes települések intézményei számára a fa mint tüzelőanyag. Ennek érdekében az ellátási rendszer kiépítése és működtetése viszonylag egyszerű. Az erdészeteknek létesíteniük kell egy telephelyet, ahol a közelben kitermelt fát tűzifává aprítják. Az aprítékot pedig az ottani tárolókban kell elhelyezni, ahonnan - a felhasználók rendelései alapján - a fűtőanyag a megbeszélt időre, a hasznosítás helyére szállítható. Így a fogyasztónak - legyen az önkormányzati intézmény vagy háztartás - nem kell előre gondoskodnia nagy mennyiségű fűtőanyagról, nincs szükség helyi tárolásra.

Ez a rendszer már több országban kiválóan működik, tette hozzá a szakértő, aki arról is beszámolt, hogy a külföldi márkájú kazánok mellett korszerű, magyar gyártmányú fűtőberendezések is beszerezhetők, olyanok is, amelyeknek programozható adagolórendszerük is van. A legtöbb ilyen kazán esetében elegendő akár havonta egyszer feltölteni az aprítéktartályt, majd az aktuális igény szerint beállítani a fűtési hőfokot, s több gondot nem is kell fordítani a rendszer működtetésére. Igaz - jegyezte meg -, ezek a berendezések ma még meglehetősen drágák, telepítésük több százezer forintba is kerülhet, ám né­hány éven belül megtérül a beruházás. Különösen akkor, ha a tulajdonosnak - akár közösségnek, akár magánszemélynek - sikerül olyan forráshoz jutnia, amelyet az egyre bővülő pályázati lehetőségek biztosítanak az ilyen típusú korszerűsítés finanszírozásához.

Jung László úgy véli: az, hogy Magyarországon a nagyméretű - áramot és hőt egyaránt előállító - kapcsolt erőmű­blokkokban kezdték eltüzelni a tűzifát, kényszerű, de szükséges megoldás volt. Az 1990-es évek végén ugyanis több millió köbméter tűzifa szinte eladhatatlan volt, mert a földgázhálózatok gyors ütemű - Európában példátlan mértékű - kiépítése miatt idehaza inkurrens termékké vált a tűzifa. Az erdészetek "végső elkeseredésükben" már azt fontolgatták, hogy faszén formájában Kanadába exportálják az itthon kitermelt fát. Ám a felújítás alatt álló Kazincbarcikai Hőerőmű szakembereinek felkeltette az érdeklődését a fa, mint "helyben" lévő tüzelőanyag, s kidolgozták a hasznosítás módját. Majd tíz évre előre felvásárolták a környékbeli erdészetekben kitermelt tűzifa jelentős hányadát, amivel nem okoztak gondot a lakossági ellátásban. A példa ragadós lett, később Ajkán és Pécsett is létesült egy-egy biomassza-erőmű, ahol áram- és hőtermelés egyaránt folyik. Ezek a blokkok rendkívül gazdaságosan működnek, mivel a bennük termelt zöldáramot kötelező átvenniük a helyi áramszolgáltatóknak, méghozzá viszonylag magas áron.

Újabb, hasonló nagyságrendű, tűzifára épülő erőműblokkok építésére azonban már nincs lehetőség. Ne felejtsük el - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes -, hogy abban az esetben, ha ezek az erőműtársaságok nem kezdték volna felvásárolni a kritikus időszakban a tűzifát, mára számos erdészet - a kieső bevételek miatt - komoly ökonómiai gondokkal küzdene, s nem működne hazánkban az európai színvonalú, kiemelkedő minőségű erdőgazdálkodás. A szakosztályelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarországon - az európai uniós államokhoz viszonyítva is - rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az erdőgazdálkodásra. Ezek az előírások a kontinensen elsőként - több mint egy évszázaddal ezelőtt - példaértékű mó­don határozták meg az erdők kezelésének alapelveit. Például nem az erdő tulajdonosa - legyen az az állam, egy társaság vagy magánszemély - dönt arról, hogy az adott erdőrészről kivágható-e a faállomány, hanem - az ökológiai alapokat mérlegelve - a tulajdonosoktól függetlenül működő állami erdészeti szolgálat hozhat határozatot. Emellett a fakivágásokhoz a környezetvédelmi hatóságoknak is hozzá kell járulniuk. Vagyis hosszú előkészítő eljárás során születik meg a döntés arról, hogy egy adott erdőterületen belül hol, mikor és mennyi fa vágható ki, illetve mennyit kell kivágni. Ennek előkészítése egy-egy területen sokszor éveket vesz igénybe. A hatóságok a vágás módját és az újraerdősítés mikéntjét is pontosan előírják. Nem felelnek meg tehát a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint idehaza manapság az erdők kifosztása, tönkretétele folyik. A szakértő kiemelte: a szakhatóságok minden tíz évben felmérik valamennyi erdő és erdőrészlet állapotát, s annak alapján dolgozzák ki a következő tíz évre a fakivágás ütemét.

 

A cél, hogy a fákat akkor vágják ki, amikor azok az optimális állapotukban vannak, ez egy­aránt érdeke az erdő tulajdonosának és a környezetvédelemnek. A hazai erdőkben a fanövekmény éves átlagban összesen 12-13 millió köbméter, ebből "papíron" - a hatósági prognózis alapján - hozzávetőleg 9-10 millió köbmétert lehetne kitermelni. A valóságban azonban 6-7 millió köbméter fa kivágása történik meg. E mennyiségnek hozzávetőleg a fele olyan minőségű, hogy azt csak tüzelési célokra lehet felhasználni. Vagyis a jelenlegi hazai tűzifaigények az országon belül bőségesen kielégíthetők úgy, hogy az erdők állapota nem romlik, sőt a faállomány megújul, s a telepítések révén az erdőterületek nagysága sem csökken. Minderre az erdészeti szakemberek nyújtanak garanciát, fogalmazott Jung László.

 

A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az erdőkből kitermelt tűzifa hasznosítására a néhány óriás biomassza-erőmű helyett hatékonyabban használható több kisebb égetőegység, erősítette meg Molnár Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára, aki elmondta, hogy hazánkban az erdészetek működtetésének évszázados ha­gyományai vannak, az energiaültetvények - a különböző fafajták, a nád, a fű és egyéb növényfélék - telepítésére azonban még csak néhány éve folynak kísérletek. Jelenleg a rövid vágásidejű, 2-4 év alatt betakarítható fafajok - például a nyár, a fűz, az akác - viszik a prímet a termelésben. Ugyanakkor már megkezdődött a gyorsabban növő új, kifejezetten energetikai célú növények nemesítése is. Így a későbbiekben az országban elterjedhetnek a speciális, a ki­fejezetten energiatermelési célokat szolgáló növényfélék. Hazánkban jelenleg csupán néhány száz hektáron folyik növénytermesztés direkt az erőművi igények kiszolgálására, tette hozzá a szakértő. A következő 15-20 évben azonban akár 50 ezer hektárra is növekedhet az energianövények termőterülete. A szakember kifejtette, hogy a különböző tévhitekkel ellentétben nem minden termőterület alkalmas arra, hogy azon energianövényeket termesszenek, mivel az ilyen növényi kultúrák számára is fontos a megfelelő vízellátás, illetve talajminőség.

Molnár Sándor úgy véli: a tüzelőanyag-előállítási célra telepített ültetvények nem vetélytársai az élelmiszeralapanyag-termelésnek, mert az ilyen termőterületeket vissza lehet állítani az étkezési célú növények termesztésére, ha az energianövények termelése már nem éri meg, vagy valami miatt kevésbé lesz fontos. Az egyetemi tanár számításai azt mutatják, hogy egy hektár megfelelő minőségű termőföldön akár 15-20 köbméter energianövény is termelhető. Egy tonna fás szárú növényből - ami átlag két köbméter - pedig 14-15 mega­joule energia nyerhető ki.

Molnár Sándor arról is beszámolt, hogy idehaza jelenleg évente 1,2-1,5 millió köbméter fát használnak el a háztartások direkt tüzelésre. Új jelenség viszont, hogy a faanyagból mind na­gyobb mennyiségben brikettet vagy pelletet gyártanak.

A brikett nagyobb méretű, préselt termék, inkább a háztartások, a kisebb méretű préselt faanyag, a pellet pedig jobbára a nagyobb tüzelőberendezések számára jelent fűtőanyag-alternatívát. A Magyarországon működő pelletgyárak ma még elsősorban nem a hazai piacra termelnek, hanem az osztrák, a német és az olasz megrendelők igényeit elégítik ki. A jövőben azonban várhatóan számottevőbb mértékben változik a fűtési módozat, s idehaza is egyre inkább elterjed a pellet hasznosítása. Miután ez a tüzelőanyag a földgázhoz képest olcsó és a használata automatizálható, ezért komfortos is. Az egyetemi tanár szintén úgy látja: a faanyag kiválóan alkalmas energia, főként hő termelésére. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ennek a fűtőanyagnak a használata elsősorban helyben, kisebb blokkokban gazdaságos és környezetkímélő. Ez a fajta tüzelő nem megfelelő az óriáserőművek alapanyag-ellátására, hangsúlyozta Molnár Sándor, s hozzátette még: a fa energetikai jelentőségének értékelésekor nem szabad elfelejteni, hogy idehaza ez a tüzelőanyag az összes energiaszükségletnek hozzávetőleg csupán az öt százalékát biztosítja, s a faanyag részaránya jelentős erdészeti ültetvényfejlesztések után sem haladja majd meg az energiaellátásban a tíz százalékot.


Illés József, Forrás: GazdaságiTükörképMagazin

 

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

A Microsonic Hunter-1™ kifejezetten olyan eszköz, mely az impulzusszeru zajbehatás káros következményeitol (dörej-ártalom) óvja meg viselojét, míg csendes környezetben a kello hallást biztosítja.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

Grube Kft

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Forestinvest.hu

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.