Beszámoló a 37. FAGOSZ Fakonferenciáról

Október 20-21-én tartotta a FAGOSZ az idén őszi Faipari és Fakereskedelmi Konferenciáját kedvező érdeklődés mellett. Négy előadás szerepelt a programban.

Fejlesztési tőkebefektetés KKV-k részére, mint finanszírozási alternatíva

Fehér József, a KvfP Zrt. vezérigazgató helyettese mutatta be a céget és annak finanszírozási tevékenységét. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. befektetési társaság. A cég 3,5 milliárd forint saját tőkével rendelkezik, amelyet növekedésre képes kis- és középvállalkozásokba fektet be. A fejlesztési tőke befektetésének célja a kis- és középvállalkozások megerősítése, innovációs képességük, technológiai fejlődésük elősegítése, hitelképességük és piaci pozíciójuk javítása.

A Magyar Állam (tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.) mellett a Társaság részvényese a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Budapest Bank Nyrt., a Garantiqa-Hitelgarancia Zrt., a MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt. és az Erste Bank Hungary Nyrt. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. döntően állami forrásokból gazdálkodik. A Társaság üzleti alapon működik, és üzleti alapon hoz döntéseket. A Társaság, amikor befektetési döntést hoz, a saját tőkéjét fekteti be. A befektetett összeg tehát nem támogatás, és nem hitel.

A lehetséges partnerek köre azon kis- és középvállalkozások, amelyek teljesítik a 2004. évi XXXIV. törvényben meghatározott formális feltételeket. A befektetés szektor-semleges, kivéve a mezőgazdasági-, és a pénzügyi vállalkozásokat, amelyekbe tőkebefektetést a Társaság Alapító Okirata nem tesz lehetővé. Egy adott vállalkozás akkor pályázik jó eséllyel, ha képes jelenlegi piaci pozícióját jól meghatározni, és az igényelt többletforrás a vállalkozás által előállított termékben vagy szolgáltatásban megtestesülő hozzáadott érték növekedésében, vagy egyéb nemzetgazdasági szinten (pl. export) is jelentkező teljesítménynövekedésben fejeződik ki. Ezzel összhangban a vállalkozások között előnyt élveznek azok a cégek, amelyeknél a befektetés révén lehetővé váló eszközbeszerzés, technológiaváltás, technológiai korszerűsítés, exportnövekedés stb. révén a hazai hozzáadott érték egyértelműen növekszik. A Társaság felszámolás, vagy csődeljárás alatt álló, valamint köztartozásokkal rendelkező vállalkozásokba nem fektet be tőkét. Nem fektet továbbá olyan tevékenységekbe, projektekbe, amelyek általában klasszikus banki finanszírozás révén is megoldhatók.

Tagi hitelt nem adnak, mert nem tartoznak a PSZÁF felügyeleti körébe. A pénzt 15-16...max 20%-ra helyezik ki legfeljebb 5 éves futamidőre. A befogadó cégnek legalább 2 eredményes üzleti évet kell felmutatnia, vagy induló vállalkozás esetén vagy a résztvevő személye vagy az üzleti terv lehet ami meggyőzi őket arról, hogy beszálljanak, amit legfeljebb 49%-ig tesznek, általában jegyzett tőkeként. Tapasztalatuk szerint különösen előnyös, ha részvételük valamilyen más finanszírozással is párosul. Üzletrészük kivásárolója a futamidő során és végén lehet az eredeti tulajdonos vagy maga a cég is. A ma szokásos utófinanszírozott pályázatokkal szemben a KvfP fejlesztési tőkebefektetése előfinanszírozást jelent!

Leginkább kedveltek a különböző technológiai fejlesztések és járművek is szerepelhetnek az ügyletben. Ugyanakkor áfa, forgóeszköz, emberi erőforrás finanszírozására nem szeretnek tőkét adni. A napi munkába nem szólnak bele, csak figyelik a folyamatokat és szükség esetén avatkoznak be.

Végső megállapítása: Nem feltétlenül kell mindent hitelből, pályázatból finanszírozni, a fejlesztési tőkebefektetés is jó megoldás lehet.

Az előadás vetített vázlata. pdf, 721 kB

A hazai faépítés fafogyasztásra gyakorolt hatása

Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Tagozat elnöke ismertette a faépítés változatait (helyben összeépített, előgyártott panelek, illetve rönk és gerenda szerkezetek), majd felhívta arra a figyelmet, hogy azonos méretű és funkciójú épület esetén a fából készülthöz annak teljes életciklusa alatt 117-ed résznyi energiára van csak szükség a más anyagúakhoz képest.

Különlegesség, hogy Magyarországon elkészült az első aktívház, mely nem pusztán nagyon energiatakarékos, mint a passzívházak, hanem energiát termel. Az előzetes számítások szerint ez a faépület összes energiatermelésének 80%-át fogyasztja majd el és a 20%-nyi többletet a hálózatba táplálja.

Arra számít a mai hazai folyamatok alapján, hogy kb. 20 év múlva a családi házak 20-30%-a készül majd faszerkezetekből, hasonlóan, ahogy az Ausztriában már ma így van.

Érdekes jelenség, hogy a faépítés egyik fontos alapanyagából, az eredeti német neve alapján röviden KVH-nak nevezett hossztoldott, gyalult, szárított és védőkezelt szerkezeti tömörfából (többségében palló keresztmetszetűek) most hiány kezd mutatkozni Európában. A hazai piacon ezt importálják a cégek. Így e termék folyamatosan bővülő piacára érdemes lehet hazai gyártónak is beszállnia.

Kárpáti József előadásának vetített vázlata. pdf, 3,8 MB

Utána Bedő Béla, a Bedő Faház Kft. tulajdonosa tartott előadást és bemutatót cégéről, illetve az általuk épített számos szép faépületről és belsőépítészeti megoldásról. Ő is megemlítette a főleg lucfenyőből készülő KVH iránti növekvő igényt, ugyanakkor számos olyan példát mutatott, ahol a hazai erdők faanyagát építette be a házak szerkezetébe, vagy annak egyben díszítő és látható tartószerkezeti részeibe.

Tapasztalata szerint egy átlagos lakóház 30-40 m3 fát tartalmaz, de esetenként ez lehet akár 80 m3 is. Javasolja a fa alapanyaggyártói körnek, hogy a Magyar Készház Szövetséggel tekintsék át: pontosabban mire is lenne igényük a faépület gyártóknak, azaz mely termékek fejlesztésébe lenne érdemes befektetni.

Számos, a cége által készített példát mutatott be, amiből ízelítő: előadásának egyik képsorozata. pdf 6,5 MB

A Bedő Faház Kft készítette belső tér részlete.

A Bedő Faház Kft készítette épület részlete.

A Dél-Nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt., (Szakoly) és a cég várható faigényének bemutatása

A téma előadója Szőke Károly, a DBM Zrt. fabeszerzési vezetője lett volna, de közbejött akadályok miatt sajnos nem tudott eljönni, így az előzetes telefoni egyeztetés alapján Mőcsényi Miklós (FAGOSZ) ismertette a cég néhány jellemzőjét.

A erőmű elektromos kapacitása 20 MW, amit két kazánnal és két turbinával állítanak elő. A tervezett fafogyasztásuk napi 500 t, ami így évi mintegy 170 ezer tonnát tesz ki. Ezt 30-35% nedvesség mellett fogadják be. Egyelőre alapvetően aprítékot használnak, fűrészport és egyéb (pl. mezőgazdasági) biomasszát még nem használnak fel. A fa lágy és kemény vegyes fafajú. Hengeresfát is felhasználnak, amit legfeljebb 40 cm-es átmérőig tudnak aprítani. Vasúti csatlakozásuk nincs, közúti eszközökkel, zömében kitolóplatós kamionokkal érkezik az aprított faanyag az erőműbe. Az éves faigényük többségére előszerződéseik vannak. A jelentősebb beszállítóik között két magáncég elsősorban aprítékot szállít, egy szövetkezet energiaültetvényekre alapozza eladásait és a legközelebbi állami erdőgazdaság, a Nyírerdő Zrt. is kapcsolatban áll velük.

Az égőtér fluidágyas. A kazán Brünoban gyártott Austria Energy típusú, a turbinát pedig a Siemens szállította.

A FALCO Faforgácslapgyártó Zrt. jelene, jövője

Végül Fekete Szabolcs, a FALCO Zrt. fabeszerzési vezetője mutatta be a cég jelenét, jövőjét.

Ritkán adnak elő, de az utóbbi másfél-két év magyarázatra szorul.

A cég 2007. végén a Kronospan csoport tulajdonába került, és 2008. januártól új management irányít. 2008. tavaszán a szombathelyi munkalap gyártósort a áttették Jihlavaba, a cégcsoport egy másik vállalkozásához, ahonnét viszont a magyar piac e termékkel Falco-n keresztüli ellátása csorbát szenvedett. Az év során - a tervezetthez képest csúszással - modernizálták a forgács előkészítést mintegy 20 millió Euró értékben. E csúszás és a válság jelei miatt a faanyag beszállítást szinte teljesen megállították, a leszerződött tételeket nem tudták teljesen átvenni. 2008. végére a válság utoléri a forgácslap piacot is.

2009. indulásakor leállították a FALCO-nál a profilléc gyártást. Így a vevőnek nem tudnak már színazonos teljes (lap és léc) kínálatot adni, ami piaci hátrányt okozott. Az év elején a forgácslappiac tovább romlik, az árak csökkennek, a cégnél az értékesítési mennyiség a korábbi évek hasonló időszakához képest 35-40%-ra esett vissza. Márciusra "ideiglenesen" leállították a nyerslap termelést (4 hónapra), és csoportos létszámleépítést jelentettek be. Májusban mégis a nyerslapgyártás beindítását tervezik, ami alapján ismét elkezdődik a fabeszerzés. Júliustól azonban a konszern vezetés újabb döntése alapján a termelés 2 hónapra szünetel, akkori várakozás szerint szeptemberi indulással. Ezért a faátvétel ismét leáll.

A nyár közepén új tulajdonosi felügyeletet kap a FALCO Matthias Kaindl úr személyében.

Augusztusban a termelés indítása októberre csúszik. Jó jel, hogy a forgácslap iránti igény kezd éledezni. Ennek lamináltlappal kiszolgálásához a FALCO a nyerslapot a cégcsoport társ cégeitől hozza be. Szeptemberre ismét elindul a fabeszerzés, sőt nem csak a hengeresfáből, de a még hosszabb időre leállított fűrészipari eselékekből is. Végül októberre a natúrlap üzem újra termel.

Eztán grafikonokon tekinthettük át a cég életének főbb folyamatait.

2009. végére új arculattal (amit honlapjuk fenti nyitólapja is mutat), és új dekorprogrammal jelenik meg a cég, ezzel is hangsúlyozva életerejét, vitalitását. Honlap címükaz eddigi www.falco.hu mellett az új logo-ban is láthatóhoz igazodóan www.falco-woodindustry.com  címen is elérhető magyar, német, angol és olasz nyelven.

2010-től szakaszos termelésütemezéssel éves szinten 180.000 m3 nyerslapot kívánnak előállítani, ami mostani elméleti maximális kapacitás 45-50%-a. Természetesen a növekvő termeléshez fog igazodni a dolgozói létszám is. A faanyag fogadás folyamatos lesz hengeresfából és fűrészipari melléktermékekből is. A stratégiai partnerekkel pedig 3-5 éves hosszú távú megállapodásokat kívánnak közösen előkészíteni és lehetőség szerint megkötni.

Legfontosabb céljuk a korábbi bizalom helyreállítása!

Fekete Szabolcs előadásának vetített vázlata. pdf 282 kB

Az előadások utáni hozzászólások között dr. Molnár Sándor a Nyugat-magyarországi Egyetem részéről kifejezte köszönetét az egy korábbi Fakonferencián tett azon kezdeményezésért, hogy az erdőmérnök képzés az MsC és BsC szakaszokra szétválasztása szűnjön meg és mihamarabb térjen vissza e téren a hagyományos öt éves diplomás mérnök képzés. Többen is csatlakoztak a kezdeményezéshez, ami sikerre vezetett, így 2010. őszétől immár ismét öt éves képzésre iratkozhatnak az erdőmérnökök.

Az összeállítást készítette: Mőcsényi Miklós