FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

FATUDAKOZÓ 5 éves a jelenlegi rendszer - segítünk keresni
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2011-10-14

Faipari helyzetkép Romániában: a zöld arany metamorfózisa

Az Arbor faipari érdekképviseleti egyesület nemrégiben felhívta a figyelmet a szektor nyersanyagellátási gondjaira. Az e téren megmutatkozó, általuk visszásnak minősített állapotok miatt számos megyénkbeli, faanyagfeldolgozással foglalkozó vállalkozás nehéz helyzetbe került, munkahelyek szűnhetnek meg.

A cikk megosztása:Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on


Annak néztünk utána, miként alakult a Hargita megyei faipar az elmúlt években, melyek az erősségei, gyengeségei, és milyen perspektíváknak néz elébe a megye exportjának több mint 33 százalékát adó, fára alapozó ipar.

Az Arbor faipari (de nem csak) érdekképviseleti egyesület nemrégiben felhívta a figyelmet a szektor nyersanyag- ellátási gondjaira. Az ezen a téren megmutatkozó, általuk visszásnak minősített állapotok miatt számos megyénkbeli, faanyagfeldolgozással (is) foglalkozó vállalkozás nehéz helyzetbe került, munkahelyek szűnhetnek meg. Ugyanakkor indokoltnak tartanák a feldolgozatlan faanyag megyénkből való "kiszállítása" korlátozását, valamint az erdőtulajdonosokkal, a közbirtokosságokkal olyan együttműködési mechanizmus kialakítását, amely "helyzetbe hozhatná" a helyi vállalkozókat, s mérsékelné a külföldi érdekeltségű nagyvállalkozások gátlástalan faanyag-felvásárlási lázát.

A piacgazdaság körülményei közepette nemigen lehet adminisztratív vagy jogszabályozási eszközökkel fékezni a szabad versenyt, így a kitermelt faanyag értékesítése akár bonyolult kérdéseket is felvethet. De mi is a helyzet a hazai, azon belül a Hargita megyei erdőgazdálkodás és -kitermelés, valamint a fafeldolgozás háza táján? Erre részletesen válaszolni már csak helyszűke okán is igen nehéz és körülményes lenne. Megpróbáljuk azonban vázlatosan feltérképezni a helyzetet, rávilágítva az utóbbi esztendők során bekövetkezett strukturális átrendeződésekre, egyes ismérvek, mutatószámok alakulására.

 

Tulajdonosi átrendeződés

Az erdők visszaszolgáltatása nyomán jobbára helyreállt a jogos tulajdonviszony, azok átkerültek az egykori tulajdonosok vagy azok örökösei, valamint a közbirtokosságok tulajdonába. Ez egy új helyzetet teremtett az erdőgazdálkodás és -kitermelés, illetve a faanyag értékesítése terén, de a felhasználás/feldolgozás vonatkozásában is. Ugyanakkor az erdőtulajdonosi körbe bekerültek külföldi tőkéjű cégek is. De lássuk a "leltárt": Románia erdőalapja 6,5 millió hektárt tesz ki, amelyből mintegy 3,1 millió hektár van a Romsilva által ügykezelt állami köztulajdonban. Ezenkívül még több mint egymillió hektárnyi magántulajdonban lévő erdőt ügykezel az állami érdekeltségű Romsilva. Hargita megye részesedése az ország erdőalapjában 3,7 százalék körül van, a 2011-es esztendei statisztikai évkönyvben 236 911 hektár erdő és beerdősödött terület van feltüntetve (igaz, az évkönyv egy másik táblázatában 264 000 hektárnyi erdős terület szerepel). Ebből közel 190 000 hektár van magántulajdonban, s az érdekesség kedvéért megjegyeznénk, hogy annak területe az utóbbi négy esztendő során mintegy 3000 hektárral csökkent. Közvetve idetartozik az is, hogy a 2006-2009-es időszakban megyénkben közel 2700 hektárnyi területen végeztek erdőtelepítési munkálatokat.

 

Százezer hektár erdő külföldi tulajdonban

Említettük, hogy külföldi érdekeltségű cégek tulajdonában is vannak erdők. Erre vonatkozóan ugyan nincsenek pontos adatok, de úgy tudni, hogy azok több mint 100 000 hektárnyi erdőt birtokolnak. Rendszerint "igen diszkrét" vállalkozásokról van szó, s azok képviselői nemigen nyilatkoznak, s így az sem ismeretes, hogy milyen értékű befektetésekről van szó. Úgy tudni, hogy neves ügyvédi irodák közvetítésével állítólag hektáronkénti 2000-4000 eurós árakon vásároltak fel erdőket. Egy 2010. április 1-jén nyilvánosságra került statisztika szerint az amerikai érdekeltségű Scolopax cégnek 35 000 hektárnyi erdő volt a tulajdonában, az osztrák Gerald Schweighofer érdekeltségben lévő Cascade Empire cégnek 15 000 hektár, a finn érdekeltségű Tornator cégnek 12 000 hektár és a német érdekeltségű Silvarom Timber kereskedelmi társaságnak pedig 11 500 hektár. Egyébként a külföldi érdekeltségű cégek az elmúlt esztendő végén létrehozták a Magán Erdőtulajdonosok Egyesületét (Proforest), amely tagjai sorában csak külföldi befektetők vannak. Lévén, hogy a külföldi erdőtulajdonosok jobbára érdekeltek az erdőkitermelésben és fafeldolgozásban, kétségtelen, hogy szerepük fokozódni fog.

 

A közbirtokosságok eredményessége számokban

Hargita megyében az erdők döntő hányada a közbirtokosságok kezében van. Ilyenképpen gyakorlatilag azokra hárul a zöld arannyal való sáfárkodás. Túl bizonyos erdőgazdálkodási és -kitermelési jogszabályok tiszteletben tartásán, övék a döntéshozatal. A Hargita Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság adatai szerint 177 közbirtokosság tevékenységében szerepel az erdőgazdálkodási és -kitermelési, valamint a fafeldolgozási szektor egyik vagy másik válfaja. Hallani, hogy azoktól más megyékből érkező cégek vásárolják fel a faanyagot, lévén, hogy azok magasabb árakat kínálnak. Értékesítési ár ide vagy oda, de nem mindegyik közbirtokosság zárta nyereséggel a 2010-es esztendőt: 46 könyvelt el veszteséget, összesen 3,6 millió lej értékben, 33 pedig nullszaldóval zárt. 98 viszont nyereséget jegyzett, összesen mintegy 7,3 millió lej értékben. Utalhatunk arra is, hogy a megelőző esztendőhöz viszonyítva a veszteségek összértéke közel ötszörösére emelkedett, a nyereségeké pedig kilencmillió lejről 7,3 millió lejre csökkent. Ezek a számadatok mindenképp elgondolkodtatók. A közpénzügyi vezérigazgatóság illetékeseinek véleménye szerint az is furcsállandó, hogy egyes közbirtokosságok a szubvenciók ellenére is nullszaldósok, holott ez elméletileg nem lehetséges. Szerintük nincs rendjén az sem, hogy 29 közbirtokosság a 2010-es évre vonatkozóan "rövid" mérleget nyújtott be, holott a hatályos jogszabályok értelmében a hosszú változat benyújtására lettek volna kötelezettek. Továbbá a közbirtokosságoknak több mint 33 százaléka nem alkalmazta megfelelő módon a hatályos pénzügyi jogszabályokat, számvitelük szakmai szempontból is sok kívánnivalót hagy maga után. Azaz: több mint kívánatos a rendcsinálás a házuk táján, mármint a számviteli jogszabályok betartása tekintetében. Az erdőgazdálkodás és -kitermelés kapcsán még utalhatunk arra is, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint mintegy 570-re tehető azon vállalkozások száma (beleértve a közbirtokosságokat is), amelyek e tevékenységi területeken ténykednek.

 

A fafeldolgozás "hangadói"

Arról már számot adhattunk, hogy mekkora a hazai, illetve a megyei erdőalap, mint ahogy arról is, hogy kik gazdálkodnak azzal. Az erdőkitermelésből származó fatömeg jelentős hányada nyersanyaggá válik a faipar különböző ágazatai számára. Mekkora mennyiséget is jelent az erdőből kitermelt fatömeg? Az Országos Statisztikai Intézet szeptember 26-i sajtóközleménye szerint a 2010-es esztendőben kitermelt favolumen 14 250 000 köbméter volt, 679 000 köbméterrel több, mint a megelőző esztendőben, abból pedig 12 760 000 köbméter volt a gömbfa, 618 000 köbméterrel több mint 2009-ben. A legjelentősebb volument Suceava megyében termelték ki, több mint 2,1 millió köbmétert, azt követte Neamţ megye több mint egymillió köbméterrel, Krassó-Szörény megye 784 000 köbméterrel és Bákó megye 670 000 köbméterrel. Hargita megye a hetedik volt a rangsorban, mintegy 580 000 köbméterrel, ilyenképpen a részesedési arányszáma még az öt százalékot sem érte el. Egyébként megyénkben a 2006-os esztendei 378 000 kitermelt köbméterről 2008-ban a kitermelt favolumen 823 000 köbméterre emelkedett, ezt követően viszont jelentős mértékben csökkent. Ilyen körülmények között óhatatlanul módosult a kínálat-kereslet, s talán ezzel is magyarázható, hogy a megyénkbeli vállalkozások számára bizonyos értelemben beszűkült a nyersanyag-beszerzési lehetőség.

Van egy másik statisztikai mutatószám is, az értékesített fatömeg mennyisége. Az Hargita megye esetében a 2009-es esztendőben 294 000 köbméter körül volt. A 2010-es esztendőre vonatkozóan még nem hoztak nyilvánosságra számadatot.

 

Mi lesz a kitermelt fa sorsa?

Mi lesz a kitermelt fatömeg sorsa? Erre a kérdésre is választ ad a statisztikai intézet közleménye: a gömbfa jelentős hányadának (54,3 százalékának) a rendeltetése fűrészáru volt, 2010-ben mintegy 6,9 millió köbméternyit használtak fel annak legyártására. Azt követte az épületfa "nyersanyagaként" felhasznált gömbfa, nevezetesen 689 000 köbméter, valamint a papírfaként felhasznált 366 000 köbméternyi gömbfa. A faforgács- és rostlemezek előállítására felhasznált fatömeg mennyisége jelentős mértékben növekedett: a 2009-es évi 129 000 köbméterről 254 000 köbméterre. Módosult a piaci kereslet, mindenekelőtt a külpiaci, ugyanakkor egyes feldolgozási szektorok a termékeik iránt megnövekedett keresletre való tekintettel kedvezőbb árakat ajánlottak beszállítóiknak. A faforgács- és rostlemezgyártók éltek is ezzel a lehetőséggel. A fentebb vázoltak "lemérhetőek" a különböző faipari termékek exportjának alakulásában is. Így például a PAL és az OSB lemezlapok exportjának értéke a 2009-es esztendei 92 millió euróról 2010-ben közel 163 millió euróra emelkedett, a MDF típusú lemezlapoké pedig 78 millió euróról 94,2 millió euróra. Ez a növekedési arány nem csupán az exportált mennyiségek gyarapodása javára írható, hanem a kedvezőbb világpiaci árak javára is. Két érdekes jelenségre kell még utalnunk: igen jelentős mértékben megnövekedett az exportált tűzifa értéke, a 2009-es esztendei 19,7 millió euróról 36,9 millió euróra, s ez azzal magyarázható, hogy igen kedvező volt a külpiaci ár (nyáron 25 euró/köbméter, ősszel 30-35 euró/köbméter), Kína jelentős gömbfa-felvásárlóként jelent meg az exportban (a 2009-es esztendei 5 millió euróval szemben 16,6 millió euró 2010-ben), Japán pedig a fűrészáru tekintetében.

A faáruk 2010-es esztendei exportja amúgy 1,22 milliárd eurót tett ki, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva 33,2 százalékos növekedést jelent. Hol helyezkedik el Hargita megye a taglalt faipari termékek exportja tekintetében? Azok 2010-es esztendei exportjának értéke 37,6 millió euró körül volt, ami országos viszonylatban már-már jelentéktelen, hisz vannak olyan cégek az országban, amelyek exportjának értéke jóval meghaladta a Hargita megyei exportot. Utalhatunk arra is, hogy Hargita megye összexportjában a fafeldolgozási szektor 15,6 százalékkal részesedik.

 

A piaci szereplőkről

Az erdőgazdálkodási és faipari termékek hivatalos névjegyzékén húsz árucsoport szerepel, s azok gyártásában országszerte több ezer cég érdekelt. Igazi piacvezető azonban csak tíz van. Ezek közül nyolc külföldi érdekeltségű nagyvállalkozás, amelyek több ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, s üzleti forgalmuk összértéke 2010- ben meghaladta a 750 millió eurót. Az első helyet az osztrák Gerald Schweighofer (aki, amint már arra utaltunk a Cascade Empire cég révén erdőterületeket is birtokol) tulajdonában lévő Holzindustrie Schweighofer Kft. foglalja el, közel 306 millió eurós üzleti fogalommal és mintegy 100 millió euró értékű exporttal. Azt követi egy másik osztrák érdekeltségű cég, a Kronospan Sebeş Rt. évi közel 187 millió eurós üzleti forgalommal. A piacvezetők közül amúgy négy osztrák érdekeltségű, de török, lengyel és finn érdekeltségűek is vannak. A toplistán egyetlen hazai priváttulajdonban lévő cég szerepel, a brassói székhelyű Forex Kft., amelynek évi üzleti forgalma 2,5 millió euró körül van. A toplistán található az állami érdekeltségű Romsilva is, amelynek 2010-es évi üzleti forgalma meghaladta a 262 millió eurót.

 

Hargita megyei cégek a fapiacon

A Hargita megyei piaci szereplőkről körülményes lenne világos és pontos képet alkotni, többek között annak okán, hogy egy adott vállalkozás "több pályán is játszik", azaz a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (CAEN) szerint több szegmenset is átfog. A közpénzügyi vezérigazgatóság adatai szerint az erdőgazdálkodásra és a fafeldolgozásra vonatkozó CAEN kódok alapján tevékenykedő kereskedelmi társaságok száma 864. Azok közül 483 zárta nyereséggel a 2010-es esztendőt (28 millió lejes összértékben), 381 pedig veszteséggel (aminek összértéke 23,6 millió lej volt). Az örvendetes tényként könyvelhető el, hogy a nyereség összértéke 2009-hez viszonyítva több mint 9 millió lejjel növekedett, de az nem, hogy 2,5 millió lejjel gyarapodott a veszteségszámla. A szóban forgó kereskedelmi társaságok alkalmazottjainak száma az elmúlt esztendőben 5481 volt, ami az iparban és az építkezési szektorban foglalkoztatott össz-személyzet 20,1 százalékát tette ki. A közpénzügyi vezérigazgatóság szakemberei szerint ezen cégek összköltségeit összehasonlítva az összbevételeikkel az a következtetés vonható le, hogy tevékenységük hatásfoka alacsony.

A Kereskedelmi Törzskönyvi Hivataltól származó adatok szerint a szóban forgó kereskedelmi társaságok jobbára több gazdasági tevékenységre vonatkozó kódot is beírnak a cégpapírokba. Tehát nincs szűk körű szakosodás. Van olyan cég, amely akár háromnégy területen is tevékenykedik. A statisztikai adatokból az derül ki például, hogy a faanyag elsődleges feldolgozásával 921 vállalkozás foglalkozik, a faházakat is felölelő ács- és épületasztalosi tevékenységgel pedig 754. Az sem mutatható ki, hogy az adott vállalkozás üzleti forgalma és nyeresége tekintetében milyen hozadéka is van az egyik vagy a másik faipari tevékenységnek. A közpénzügyi vezérigazgatóságtól származó adatok nem ölelik fel az engedélyezett magánszemélyeket, a családi vállalkozásokat és az egyéni vállalkozásokat, márpedig ezek közül is igen sok "faiparos".

 

Az írás a Hargita Népe lapban: 1. oldal - 2. oldal

Forrás: Erdély.ma

 

Ha tetszett a cikk ossza meg ismerőseivel: Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján. A csoport 17,5%-al tudta növelni árbevételét.

SZJA 1% - válasszon a fagazdaság javára - Eljött az adóbevallások ideje, mindenki szabadon rendelkezhet a személyi jövedelem adója 1 %-ával. Összegyujtöttünk jónéhány fagazdaságban érintett non-profit szervezetet, hogy megkönnyítsük a választást. Bevallási határidok: február 27 - egyéni vállalkozók; május 21 - mindenki más bevallásra kötelezett magánszemély.

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012. - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

Prebena - Német szegezogépek, kompresszorok

Ráció szerszám - Prebena, Festool

Forestinvest.hu

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.