FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2011-12-13

Ukrajna - Honnan a fa?

Vitathatatlan, hogy Ukrajnában vannak gondok az illegális fakitermeléssel, ami különösen élesen merül fel a kommunális tulajdonban álló erdőkben. Igazság szerint ezek az erdők a közösség tulajdonát képezik, de valójában senki sem ellenőrzi a fakitermelés folyamatát.

A cikk megosztása:Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on


Viktor Szivec: "Évente mintegy 150 ezer köbméter fát vágnak ki törvénytelenül"

 

Az ország zöld tüdejének jelenlegi állapota rendszeresen éles vitákat vált ki társadalmunkban. Az utóbbi években már szinte hagyománnyá vált, hogy Nyugat-Ukrajna lakossága és a természetvédők a nagy tavaszi árvizeket az ellenőrizetlen fakivágásokkal magyarázzák. Még egy újabb vitát "szült" a bútorgyártók bejelentése, miszerint nincs elegendő honi - ukrajnai nyersanyaguk. Ugyanakkor az erdős régiókban élők állítják, hogy az erdőket márpedig irtják. Az országos Deny hetilap exklúzív interjút közölt az Ukrán Állami Erdőügynökség elnökével, Viktor Sziveccel.

 

- Mikor adja át a két minisztérium az Állami Erdőügynökségnek a földjeit? Mekkora erdőterület lesz ezek után az önök irányítása alatt?

- Az Ukrán Védelmi Minisztériummal még tartanak a tárgyalások, az agrárpolitikai és élelmezésivel viszont már egyezségre jutottunk, megalakult a közös bizottság, készül a földterületek átadásáról szóló rendelet, 2011 végéig az Állami Erdőügynökség fennhatósága alá kerül Ukrajna erdőinek 80-82 százaléka (jelenleg 68%).

- Milyen állapotban adják át ezeket az erdőterületeket?

- Azokban gyakorlatilag nincs mit kivágni. Szinte mindent kivágtak, megsemmisítettek. Nekünk harci gyakorló területeket adnak át fatuskókkal. És most jelentős pénzösszegeket kell fordítani az újraerdősítésükre. Az Állami Erdőügynökség kezelésében lévő erdőterületek átlag 220 köbméter fát tartalmaznak hektáronként, addig a két nevezett minisztérium erdői - legfeljebb 80 köbmétert. 1991 elején viszont még közel azonosak voltak ezek a mutatók.

- A megnevezett számok talán azt jelentik, hogy törvényellenesen vágták ki az erdőket? Vannak alátámasztott és az ügyészségnek átadott tények a védelmi és az agrárminisztériumok erdőinek törvényellenes kivágásáról?

- Nem lehet azt mondani, hogy ott mindent törvényellenesen vágtak ki. Ilyen tényeknek nem vagyunk birtokában. De tényleg sok szabálytalanságot tártak fel ezeken a területeken. Az illegális fakivágások feltárásának ügyében rendszeresen dolgozunk és a tudomásunkra jutott adatokat, tényeket átadjuk a jog- és rendvédelmi szerveknek.

- Mikor fejezik be az ügynökség által elkezdett erdőleltározást, és miért van arra szükség?

- Jelenleg tényleg tart a földterületeinek leltározása. 1995 óta most először végzünk részletes monitoringot erdőinkről, hogy megtudjuk, milyen állapotban vannak, mekkora a fatartalékuk, hol kell elvégezni köztisztasági feladatot és hol - fakiültetést. Ez elengedhetetlen annak érdekében, hogy javítsunk Ukrajna "zöld tüdejének" helyzetén.

- És mikor lesz Ukrajnának egységes listája a fakitermelésre jogosult jogi és természetes személyek által használt erdőterületekről? Ez nagyban megkönnyítené az illegális fakivágások ellen folytatott harcot és megalapozná az európai piacra történő kijutás megszervezésének.

- Iyen listával rendelkezik az Ukrán Állami Adóhivatal, de azt nem lehet részletekre kiterjedőnek tekinteni, mivel egy vállalat megalakításakor az alapító okiratba bármilyen, köztük erdőgazdálkodási tevékenységet is beírhatnak. De ez még nem jelenti azt, hogy következetesen ezzel is fog foglalkozni, ezért nehéz nyomon követni valamennyiüket. Ezen kívül, megnehezíti az ellenőrzést, hogy az egyik bezár, egy másik megnyílik. Ezért az illegális fakivágással folytatott harc ilyen rendszere nem hatékony. A nagyvilágban egy teljesen más ellenőrzési rendszer van elfogadva az illegális fakivágások megszüntetése érdekében, mégpedig - az elektronikus nyilvántartás. Ez úgy működik, hogy minden egyes kivágott fatörzs elektronikus chipet kap a kitermelő, a kivágási hely, a köbtartalom, a munkabrigád megnevezésével. És ez az információ elmegy a központi erdőgazdasági vezetéshez valamint a konkrét erdőgazdasághoz is, ahol kitermelték az adott famennyiséget. Ilyen esetben könnyű nyomon követni a faanyag kitermelésének, származásának helyét, egyszerűen csak meg kell állítani a tehergépkocsit és ellenőrizni az adatokat. S ha nincs chip, akkor egyértelműen "sötét" üzelmekről van szó.

 

"TÍZ MEGYE TÉR ÁT AZ ELEKTRONIKUS NYILVÁNTARTÁS RENDSZERÉRE"

 

- Azt akarja mondani, hogy az ilyen elektronikus rendszer hamarosan létrejön Ukrajnában?

- A Zsitomiri trületen már elindult ez a projekt: minden ottani erdőgazdaság beszerezte az ehhez szükséges berendezést és elkezdték a fakitermelés elektronikus ellenőrzése rendszerének bevezetését. 2011 végéig 10 megye tér át erre a rendszerre, elsősorban Kárpátalja, az Ivano-Frankivszki, a Lembergi, a Csernovici, Zsitomiri, a Rivnei, a Csernyihivi, a Poltavai, a Kijevi és a Vinnyicai területek erdőgazdaságai. Ehhez 25 millió hrivnya szükségeltetik.

- Jó az elképzelés, és ez jól működik a fejlett világban. De a Világbank által elvégzett ukrajnai elemzések valamint az erdőgazdálkodó vállalkozók állítják, hogy Ukrajnában ez nem vezet sikerre a nagymértékű korrupció miatt.

- A korrupciós vádaskodások mindennaposak. Persze, vannak ilyen esetek, ám az év elejétől az ügynökségünk mindent megtesz a korrupció felszámolása érdekében. De kevés ilyen ténnyel rendelkezünk. Amennyire tudom, a jogvédők mindössze négy korrupciós ügyet "találtak", pedig 60 ezren dolgoznak nálunk. A korrupció akkor jelentkezik, amikor közvetlen szerződéseket kötnek az állami erdőgazdaságok a felvásárló cégekkel. Ilyenkor a dokumentumok szerint első osztályú árut vesznek harmadosztályos áron, vagy a köbtartalmat "nyomják le" hektáronként. Most már ez megszűnt, mivel minden faáru nyílt aukción keresztül kerül értékesítésre, és az kapja meg, aki többet fizet érte.

Az ágazat munkájának javulását bizonyítják a bevételi adatok: az állami vállalatok fakitermelése 41%-kal nőtt, a tiszta bevétel közel 2,4 milliárd hrivnyát tesz ki, ami 689 millióval több, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezen kívül, összehasonlítás képen, a múlt év azonos időszakában 274,1 millió hrivnya adóbevétel volt, míg ez év ugyanazon időszakában - 306,1 millió. Ezen kívül az egységes adózás szerinti befizetések is nőttek 120,7 millió hrivnyával. Tehát az erdőgazdaságok "megkeresték" a műszaki berendezések megújítására, az erdők újratelepítésére, erdei utak építésére szükséges pénzforrást. Ugyancsak saját pénzforrásainkból fedezzük az erdőtüzek oltását.

- És mi a helyzet az Ukrajnai Szakosított Faanyagtőzsdével, amely 2010 végétől megújította működését, de monopolisztikus "térnyerése" miatt botrányt kavart maga körül?

- A hivatalba kerülésem után azonnal felhagyott ez a cég a hasonló gyakorlattal, és áttért a nyílt aukciókra. Jelenleg a faanyag piaca nálunk úgy működik, hogy minden egyes megyében van egy szakosított tőzsde, ami a kis fakitermelők árusító helye. A nagy, havonta 5 köbméternél több faanyagot kitermelő vállalatok számára Kijevben tartunk speciális aukciót.

 

"A törvénytelen kivágások 2/3-a a kommunális tulajdonban álló erdőkben történik"

 

- Ukrajnában már nem működik az Ukrajnai Speciális Erdőtőzsde?

- Lehet, hogy megvan még, de biztos, hogy nem foglalkozik erdő eladásával.

- Találkoztam olyan vizsgálati értékeléssel, amely szerint a törvénytelen kivágás évente eléri az 1 millió köbmétert, azaz az összes fakitermelés 13-20 százalékát. Ön egyetért a számadattal?

- Ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Ez túl nagy mennyiség. Ha igaz volna, a piac és az ügynökség azonnal érzékelné. Ám vitathatatlan, hogy Ukrajnában vannak gondok az illegális fakitermeléssel, ami különösen élesen merül fel a kommunális tulajdonban álló erdőkben. Igazság szerint ezek az erdők a közösség tulajdonát képezik, de valójában senki sem ellenőrzi a fakitermelés folyamatát. Ezért a közelben élő lakosság kivágja a fákat saját szükségletre - fűtésre, építkezésre. Jelenleg a törvénytelen kivágások 2/3-a a kommunális tulajdonban álló erdőkben történik.

A jogvédők hivatalos adatai szerint az állami erdőgazdaságokban a törvénytelen fakitermelés az évi kitermelés 0,5-1 százalékát teszi ki. Ukrajnában évente hozzávetőleg 15 millió köbméter fát vágnak ki (ebből 12 milliót az Erdőtartalékok Állami Ügynöksége, 3-at pedig az agráripari illetőleg a honvédelmi minisztériumok). Vagyis évente körülbelül 150 ezer köbméter fát vágnak ki törvénytelenül. De ez nem egymillió köbméter. A szám jelentéktelenségét egy másik tény is bizonyítja: az Ukrajnában kitermelt fa 30 százalékát külföldre exportálják. A kivitel pedig lehetetlen anélkül, hogy a vállalkozó felmutassa a határon a fa vagy a faanyag beszerzését igazoló speciális engedélyt. A hamis fuvarlevelet a határon hamar kiszúrják. Nincs tehát értelme a kivágásnak, ha a vámosok úgyis feltartóztatják.

- Talán mégsem tökéletes a mechanizmus, mivel az Európai Unió is új engedély bevezetését tervezi 2013-tól, amelyben feltüntetnék a fa származásának minden szakaszát, kezdve a kitermeléstől egészen a szállítóig. Ukrajna hogy készül az új változásokhoz?

- Ebben segít az elektronikus forgalomra való áttérés. Megmutatja a kitermelt fa származásának törvényességét. Azonban ma nem feladatunk, hogy növeljük a faexportot. Ellenkezőleg, az elnök azt szeretné, ha a hazai fafeldolgozást fejlesztenénk, bevonva a világhírű bútorkészítő cégeket, amelyek nagyteljesítményű fafeldolgozó gyárakat építenének. Úgy vélem, Ukrajna 3-4 év múlva fejleszteni fogja a feldolgozást és elkezdi a fa behozatalát Oroszországból, amint az a Szovjetunió idejében volt.

"Ukrajnában két év alatt négy fafeldolgozó üzemet építenek fel"

 

- Említette az invesztíciót. Milyen összegű tőkebefektetésre számítanak az erdőágazatban 2011-2012-ben? Milyen invesztíciós projektek felelnek meg?

- Jelenleg tartanak a tárgyalások világszerte ismert bútorkereskedő cégekkel arról, hogy nálunk nyissanak feldolgozó üzemeket. Ha megvásárolják a területeket és elkezdik az építkezést, beszélhetünk a projektekről. Viszont elmondhatom, hogy a feldolgozó vállalkozásokba befektetett tőke közel 50 millió eurót tesz ki. Várhatóan két év alatt minimum 200 milliónyi eurót invesztálnak a fafeldolgozó ágazatba. Azaz Ukrajnában két év alatt négy fafeldolgozó üzemet építenek fel. Ez lendületet ad a nagynevű és nagyteljesítményű bútorgyárak építésének. Remélem, öt év múlva erős feldolgozó ágazatunk lesz.

- Térjünk vissza a faexporthoz. Mennyi fát szállít ma Ukrajna külföldre?

- Ukrajna évente a kitermelt fa 28 százalékát exportálja, vagyis 3,9 millió köbmétert. A legfőbb vásárlóink közé tartozik Törökország, Kína, India, Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország. Általában feldolgozott fenyőt, keményfát (bükk, gyertyán), technikai nyersanyagot (ágak, fűrészpor tüzelő készítéséhez). Külföldre a feldolgozatlan fa köbméterét 482 hrivnyáért adják, míg a honi piacon 272 hrivnyát kérnek érte. 2010-ben a határon túl értékesített faanyag után 360 millió dollár volt a bevétel, 2011-ben 520 milliót várunk.

- Ezek szerint csökken a hazai favásárlás?

- Nem, a kitermelés növekszik. De nő a készletek felvásárlása is árveréseken, amihez elsősorban a honi feldolgozóknak van hozzáférése. Így például az első negyedévben a megyei árveréseken a kiállított fakészletek 60, a második negyedévben 70 százalékát vásárolták fel, reméljük, a harmadik és negyedik negyedévekben elérjük a 75 és 80 százalékot.

- Az ukrán bútorgyártók pedig hazai nyersanyaghiányról beszélnek.

- Ez nem igaz. Minden faterméket nyílt árverésen értékesítünk. A legkisebb tétel - 20-50 köbméter. Az árverés mechanizmusa előirányozza, hogy az erdőgazdaságok által előkészített nyersanyagok megvásárlásának előjoga az ukrajnai termelőket illeti meg. Amennyiben nem kelt el, exportra adják.

Most pedig lássuk, kinek nem jut az ukrán fából. Az állami statisztikai hivatal adatai szerint 2011 öt hónapja alatt a fafeldolgozó ágazat 16,2 százalékkal nőtt, ablak- és ajtógyártás - 35 százalékkal, bútorgyártás - 32 százalékkal, egyéb - 25 százalékkal. Tehát a nyersanyaghiányra panaszkodó vállalatok öt hónap alatt óriási termelésnövekedést produkáltak. Felmerül bennem a logikai kérdés: honnan veszik ehhez a nyersanyagot? Biztos vagyok benne, hogy Oroszországból nem hozzák be, kizárólag ukrán vállalatoktól kapják.

Egyetlen magyarázat lehetséges: a nyilvános árverések lerombolják az árnyékban üzemelő fakereskedést és elzárják az utat a törvénytelen bútorgyártás és fakivágás előtt. Következtetés: a fafeldolgozás kikerül az árnyékgazdaságból. Ezt támogatnunk kell, ha az országunk Európához akar csatlakozni. Ezt tudniuk kell a bútorgyárak tulajdonosainak is, mert sokuknak van hasonló kirendeltsége Lengyelországban és Magyarországon. És ezekben az országokban régóta kizárólag árverésen veszik a nyersanyagot. Azonban ott egy köbméter fa ára 45-50 euróba kerül. Ukrajnában pedig az árverés bevezetése előtt a bútorgyárosok 10-15 dollárért vették a feldolgozatlan nyersanyagot árnyékban, most viszont 22 eurót adnak érte az árveréseken. Tehát a bútorgyártók nem akarják megfizetni a fa reális értékét. Ezért kezdték el terjeszteni a feldolgozás megsemmisülését, a fahiányt hirdető lózungokat és az egyenes egyezséghez való visszatérést a fakitermelőkkel.

"Az erdőgazdaságok száma nem fog csökkenni"

 

- Országunkban minden ágazatban elkezdődnek az újítások. Mire számíthat az erdőgazdaság? Érinti-e az állami erdőgazdaságokat a közigazgatási reform?

- Ukrajnában jelenleg 360 erdőgazdaságot tartanak nyilván, ahol 60 ezer személyt foglalkoztatnak. Nézetem szerint, ez egy optimális struktúra, amelyet maga a történelem alkotott meg. A függetlenség évei alatt az ágazatot nem finanszírozták túl a költségvetésből csupán a munkások számának növelése érdekében. Így a jelenlegi struktúra optimális, létszámcsökkenés nem várható.

- Ma az állami vállalatok a fakészlet 60, a magáncégek a 40 százalékát termelik ki. Az ágazat fokozatosan áttér arra, hogy a fakitermelést és a szállítást megfelelő fizetség ellenében magánvállalkozók kezébe adják.

- Miért? Nem volna logikusabb állami tulajdonban hagyni a jövedelmező fakitermelést, hogy az államkassza gyarapodott volna?

- Az államnak kifizetődőbb, ha magánvállalkozó végzi ezeket a munkálatokat. Miért? Például egy köbméter fa kitermelése az állami erdőgazdaságnak 100 hrivnyába kerül (elavult berendezés, több munkaerő, mint a magánvállalatnál stb.), míg a magánvállalkozónak 60-ba.

- Ezek szerint az állam belátja, hogy hatékonytalan az erdőgazdasága?

- Nem, az irányítás hatékony, de a kitermelést a magánvállalkozó hatékonyabban végzi. Lengyelországban például az állam egyáltalán nem foglalkozik fakitermeléssel és szállítással, csupán ellenőriz és egészségügyi kivágást végez. Nálunk pályázaton döntik el, hogy melyik magánvállalat nyeri el a fakitermelés jogát. Amint fentebb megjegyeztük számukra egy köbméter fa kitermelése 100 helyett 70-60 hrivnyába kerül. Az így megtakarított pénzösszegeket az állami erdőgazdaságaink új erdők telepítésére, utak építésére, műszaki cikkek beszerzésére fordíthatják.

- Ezek szerint Ukrajna Lengyelország példáját követi az erdőreform tekintetében?

- Így is mondhatjuk. Ukrajna és Lengyelország erdei között sok a hasonlóság. Az ukránokhoz hasonlóan a lengyelek is közel 100 ezer dolgozót foglalkoztattak 1991-ben. De ma, mint már említettem, Lengyelországban a fafeldolgozással és szállítással magáncégek foglalkoznak, és az állami erdőgazdaság 30 ezer munkatársa ellenőrzi a fakitermelést. Náluk is igen hatékonyan működik az erdővédelem. Ma Ukrajna 15 millió köbméter fát termel ki, Lengyelország viszont 30 milliót. Náluk ez mutató nagyobb, mivel az erdeik elérték a 80-120 évet és megújításra szorulnak. Ukrajna öt év múlva szintén kétszer ennyi fát fog kivágni, mert a második világháború után elültetett fák beérnek.

- Jól értem, hogy a reform kevesebb fakitermelést irányoz elő az állami erdőgazdaságokban? Ha ez így van, mi az optimális arány?

- Úgy gondolom, hogy az állami erdőgazdaságokban 30, míg a magánvállalatoknál 70 százalékot kell kitermelni.

- Ön szerint az erdőknek kinek a tulajdonában kell lenniük Ukrajnában? Mert ma csak az ideiglenes használatba adás mechanizmusa létezik, a bérbeadás vagy az eladás fogalmát nem tartalmazza sem az erdő-, sem a földtörvény.

- Ukrajna 10,5 millió hektár állami tulajdonban álló erdővel rendelkezik. A közeljövőben az erdőket nem fogják privatizálni, maradnak állami tulajdonban. Ha ősszel a honatyák támogatják a törvénytervezetet az erdőkódex módosítása kapcsán, a Minisztertanács fogja eldönteni, hogy hosszabb időre bérbe adja-e vagy változtat-e az erdők célirányú rendeltetésén.

"Ausztriában 1000 hektárnyi erdőben 60 kilométer hosszú út van, nálunk összesen egy"

 

- Az ökológusok szavai szerint az erdők törvénytelen kivágása árvizeket vált ki Nyugat-Ukrajnában, ami milliárdos károkat okoz a költségvetésnek és óriási veszteségeket a helyi lakosságnak. Nem gondolja, hogy részben az állami földügynökség is felelős ebben?

- Az árvizek oka nem az erdők kivágásában, hanem a hegyi vízlétesítmények hiányában keresendő, amelyek irányítják a nedvességet a tavaszi hóolvadás után. Nyugat-Ukrajnában nincs mértéken túli fakitermelés. Jelenleg az ügynökség a Kárpátokban 30 százalékát vágja ki a szükségesnek. Ennek oka az erdei infrastruktúra és az utak hiánya, amelyek lehetővé teszik a fa leeresztését a hegy lábáig. Ausztriában 1000 hektárnyi erdőben 60 kilométer hosszú út van, nálunk összesen egy. Ezért a fákat leginkább az utak mentén vágják. De a kárpáti erdők mélyébe senki sem hatol be. Az infrastruktúra hiánya már 300-400 méterrel az úttól megakadályozza a fakitermelést. A Kárpátokban az első és az utolsó út építését 2007-ben kezdték el az osztrákokkal közösen, 2008-2010 között pedig egyáltalán nem építettek infrastruktúrát. Ma felújították az együttműködést az osztrákokkal és 2011 végéig 200 kilométer hosszú utat tervezünk építeni a Kárpátokban.

Forrás: Beregszász Városi Hetilap

Ha tetszett a cikk ossza meg ismerőseivel: Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján. A csoport 17,5%-al tudta növelni árbevételét.

SZJA 1% - válasszon a fagazdaság javára - Eljött az adóbevallások ideje, mindenki szabadon rendelkezhet a személyi jövedelem adója 1 %-ával. Összegyujtöttünk jónéhány fagazdaságban érintett non-profit szervezetet, hogy megkönnyítsük a választást. Bevallási határidok: február 27 - egyéni vállalkozók; május 21 - mindenki más bevallásra kötelezett magánszemély.

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012. - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

Prebena - Német szegezogépek, kompresszorok

Ráció szerszám - Prebena, Festool

Forestinvest.hu

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.