FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:



2012-10-31

Gyászjelentés - Debreczeni Imre [91]

2012. október 12-én életének 91. évében elhunyt Debreczeni Imre okl. erdőmérnök, a Nyírségi Állami Erdőgazdaság egykori igazgatója. Végső nyugalomba helyezésére 2012. november 5-én 14 órakor a nyíregyházi temetőben kerül sor.

A cikk megosztása:Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on


 

A Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanachban 2004-ben megjelent rövid életútját az alábbaikban adjuk közre

Többnyire fák között élte le eddigi, hosszú életét. Nyugdíjas erdész. Átélte újkori történelmünk minden baját és örömét. Ismert grófokat, bárókat, cselédeket, behajtották a háború poklába, átélte a hadifogság minden kínját. Megtapasztalta a személyi kultusz túlkapásait, fenyegető parancsra vállalta a vezető posztot. Érezte az 1956-os forradalom hideg szelét. A szocializmusban élvezte a vidám barakk előnyeit.

A rendszerváltást nyugdíjasként, visszahúzódva szemlélte. Tájegységeket, erdőket és embereket formált. Van mire visszaemlékeznie. Az ilyen emberekre szokták mondani: olyan, mint egy élő történelemfa. Ő Debreczeni Imre nyugdíjas erdész, illetve erdőgazdasági igazgató. Itt él Nyíregyházán, a Nyírerdő Rt. központjának közelében. Csendes házát fák és bokrok ölelik körül. Kőhajításnyira van ide a Sóstói erdő és a tüdőszanatórium. Lakása bejáratát agancsok, trófeák díszítik.

Hiába közel a kövesút, itt csend van. Idegnyugtató csend. Itt élni szép, itt élni jó. Főleg így, hogy élete párjával mindenben segítik egymást. Nem is öregesen, inkább fiatalosan. Ebben a csendes házban emlékezett vissza az utóbbi 82 évre. Sorolta, hogy Békés megyében, Sarkad mellett született. Fák közé, erdőbe. Az apja erdész volt. Az anyja rokonságában is voltak erdészek. Debreczeni Imre már gyermekként, 1937-ben, tizenöt évesen erdész gyakornoknak szegődött.

Ezerkilencszáznegyvenegyben kezdte meg tanulmányait a szegedi szakiskolában. Bevitték katonának. Hazajött a hadifogságból, majd befejezte a szakiskolát. Az apja helyén 1950-ig dolgozott erdészként. 1950. augusztus 1-jén Szegedre vitték el igazgatónak. 1952-ben sodorta a jó sorsa Nyíregyházára, azóta itt él.

Ebben a nehéz évben, 1952-ben a Nyírségi Állami Erdőgazdaság igazgatójává nevezték ki. Egy kis szakmai történelmet mesélt, amikor elmondta, hogy a második világháború előtt voltak grófi erdők, egyházi erdők, magánerdők. No, és erdőbirtokosi társaságok. A háború után jött a földreform, mindent államosítottak. 1951. augusztus 1-jével megalakultak az állami erdőgazdaságok.

Ki emlékszik már rá (rajta kívül), hogy 1951-ben Nyíregyházán, Mátészalkán és Nyírbátorban is volt erdőgazdasági központ. Aztán 1952-ben jöttek az összevonások. Emlékszik rá, hogy az erdőkben is voltak háborús károk, például Tiszadobnál. Ezeket helyre kellett állítani.

Az első hat évben nem is engedélyezte a fakitermelést, szaknyelven szólva a véghasználatot. A telepítések, az erdőfelújítások kerültek előtérbe. Szívesen emlékszik rá, hogy a Tiszadobhoz tartozó Reje-tanya közelében hatalmas területen erdősítettek. A máriapócsi csemetekert kialakítását is az ő irányítása mellett valósították meg.

A kezdeti években a működési területen semmilyen gép nem volt. Még kisgép sem létezett. Balta és kézifűrész volt az erdőmunkások munkaeszköze. Lovakat állítottak a kitermelés, a szállítás szolgálatába. Majd vásároltak két Hoffer-traktort. Aztán jöttek a nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépek. Nyíregyházán létrehozták a műszaki erdészetet, elkezdődhetett a műszaki fejlesztés.

Igazgatóként államigazgatási eljárásokba, építkezésekbe, beruházásokba is be kellett kapcsolódnia. Engedélyezte a Sóstói Állatpark létrehozását. Arra is emlékszik, hogy a kezdet kezdetén az állatpark cölöpös kerítéssel volt körülvéve. Ma már külföldön is ismert a tájba illő, vadállatoknak igazi otthont adó állatpark. Engedélyezte a Sóstói Tüdőszanatórium építését is. Igaz, csak kis szanatórium építéséről volt szó. A bővítés, terjeszkedés csak később jött el. A fák, az erdő féltése vezérelte, amikor óvatosan kezelte az építkezést. Tudta, hogy a sóstói erdő Nyíregyháza tüdeje. Ám belátta, hogy szanatóriumot csak enyhe és tiszta levegőt adó fák között lehet működtetni.

A lónyai vadászház és vendégház megépítésének már jobban örült. Főleg az dobogtatta meg a szívét, hogy kialakították a Lónya környéki vadgazdálkodást. Szerényen mondta, hogy az utóbbi két téma mozgatója Zám József, a híres lónyai erdész volt. Abban a régi szép időben a kárpáti szarvas populációját sikerült megmenteni. Azt is megemlítette érdekességként, hogy az egyik hideg télen a Kárpátokból ragadozó farkasok jöttek le a lónyai erdőbe, kilövették őket.

Az erdészek többsége vadász is. Ő is ügyesen forgatta a vadászfegyvereket. Szép trófeákat is ejtett. Sárospatak mellett vendégként muflonokat is lőtt. Egy ideig a Magyar Vadászok Országos Szövetségének megyei titkára volt.

Sokrétű munkáját több fénylő kitüntetéssel ismerték el. Büszke rá, hogy az egyik fia a nyomába lépett, erdész lett. (A másik fia energetikus.) Egy angol közmondás így szól: Aki elültetett legalább két fát és felnevelt legalább két gyermeket, az nem élt hiába. A nagy múltú Debreczeni Imre hazánk keleti régiójában igen sok tölgyfát is ültetett - a jövőnek.

Forrás: OEE

Ha tetszett a cikk ossza meg ismerőseivel: Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on

 

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.- Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Prebena - Német szegezogépek, kompresszorok

Ráció szerszám - Prebena, Festool

Forestinvest.hu

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.