FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

HEPIK - a faapríték partner
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf


FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2013-01-23

Lesz-é nékünk erdészkamaránk..., avagy mit ér ma az erdőmérnöki diploma?

Dr. Páll Miklós kollégánk az Erdészeti Lapok márciusi számában tette fel ezt a kérdést, és igen tanulságos okfejtéssel járta körül az erdőmérnöki diploma értékének témakörét, az erdész kamara szükségességét, illetve a képzettséghez köthető jogosultságok pontosítását.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on
Megosztás az IWIW-en


Czerny Károly, Fotó: Greguss László Géza

Miután én magam erdésztechnikus, erdőmérnök és építész üzemmérnök, illetve építészkamarai tag is vagyok, és ezeket a szakmákat évtizedek óta és napjainkban is folyamatosan gyakorolom, így van némi rálátásom a kamarai összehasonlíthatóság ügyére.

Nekünk erdészeknek nincs kamaránk, de nálunk kvázi kamaraként működik az Országos Erdészeti Egyesület, mint szakmai érdekvédő szervezet, és hasonlóan kvázi kamaraként működnek az erdőfelügyelőségek (erdészeti igazgatóságok) is, amelyek bizonyos kamarai jellegű jogosítványokat már kiadnak. Kiadják például a szolgálati igazolványokat (a jogosult erdészeti szakszemélyzeti szolgálati igazolványt), kiadják az erdőgazdálkodói kódszámokat (gazdálkodóként, vagy erdőrészletenként), és kiadják a tanúsítványt is, hogy a kolléga részt vett a kötelező szakmai továbbképzéseken, és hogy a szakirányítói névjegyzékbe is bevezették.

Ezekben a jogosítványokban - helyesen - nem tesznek különbséget aközött, hogy valaki középfokú, vagy felsőfokú (erdőmérnöki) képzettséggel rendelkezik-e, de ez nem is lenne életszerű, mert a szakma egységes, és a gyakorlati kivitelezői ismeretek általában az erdésztechnikusok számára jelentenek jobb fogódzót.


Ferenc torony - 1988-ban épült az Expóban, Dr. Czerny Károly tervei alapján

Az építészet területén nincs olyan erős és egységes országos szakmai egyesület, mint nálunk az OEE, az engedélyező hatóságok településenként (várhatóan járásonként) működnek, az építésfelügyeletet pedig megyei szinteken gyakorolják, eltérően az erdőfelügyelőségek területi felosztásától, amelyek több megyére is kiterjedően az erdőgazdálkodási tájakhoz igazodóan engedélyező és felügyeleti hatóságként is működnek.

Mindezek miatt is alakult meg az országosan működő, de megyei szervezetekre lebontott építészkamara, amely kezdetben szakmai egyesületként működött, majd a kamarai jogszabályok alapján kamarává alakult át, és fontos szakmai érdekvédelmi feladatokat lát el.

Elvégzi és nyilvántartja a jogosultsági bejegyzéseket, hogy ki és mit tervezhet, továbbképzéseket szervez, beszedi a tagdíjakat, közgyűléseket tart, és az összetartozás érzését általában is erősíti az építész kollégákban.

Ami a tervezési - mérnöki munkákat illeti, abban mindkét szakterületen az általános rendezési elvek és tervek jelentik a legfontosabb szakmai alapokat.

Ahogyan a körzeti erdőtervek 10 évekre meghatározzák az elvégezhető, illetve az elvégzendő feladatokat, úgy a települések építési rendezési terveiben is megadják a beépíthetőség jellemző paramétereit (beépítési százalék, zöldfelület, építménymagasság, funkciók, stb.).

Mindkét szakterületen a szakma csúcsának tekinthetők ezek a rendezési tervek, amelyet mérnöki, középfokú végzettségű és adminisztratív munkatársak a tervezőirodák keretében, csapatmunkában készítenek, és ahol a szakmai tudás, a helyismeret, a szervezőkészség és a szorgalom egyaránt fontos szerepet játszanak.

Korábban a mérnöki munkát valamiféle műszaki rajzos tervekhez társítottuk, de maga a rajzolás a jó műszaki rajzolók és a számítógépek korában már nem feltétlenül igényel mérnöki tudást, hiszen még egy vezető építésztervező is műszaki rajzolókkal dolgozik, és csak az alapelveket határozza meg.

Ezért sem hiszem, hogy egy erdőmérnök attól mérnök, hogy meg tud-e rajzolni egy átereszt, vagy egy feltáró utat, és ha meg is tudja rajzolni, akkor van-e jogosítványa az engedélyezési terv aláírására, vagy hogy ismeri-e a folyton változó engedélyezési eljárások menetét.

Az erdőmérnöki munka szerintem akkor igazán mérnöki, ha a kolléga fel tudja "MÉRNI" a szakma előtt álló helyi és országos lehetőségeket és feladatokat, és ezeket meg is tudja szervezni, vagy azok megszervezésében feladatokat tud vállalni.

Az erdők területi méretéhez kötött képzettségi előírásokat a vállalati, vagy hatósági munkaköri, pályázati kiírásokban lehet érvényesíteni.

A magán erdőgazdálkodásban nem lenne életszerű előírni, hogy egy-egy erdőrészletet milyen képzettségi szinttel lehet kezelni, ráadásul egy-egy erdőgazdálkodó működési területe ritkán jelent összefüggő erdőtömböt.

Az építészkamara is csak alapkategóriákat állított fel (É1 - vezető tervező, É2 - általános tervező, É3 - két szintig és két lakóegységig és FMÜV - felelős műszaki vezetői), ezért ha lenne erdészkamara, ott is több kategóriát kellene felállítani, de senkit - legkevésbé az erdésztechnikusokat - sem szabadna kizárni.

Ha megalakulna egy megyékre osztott erdészkamara, akkor az erdőfelügyelőségek - mint erdészeti hatóságok - több adminisztratív feladattól szabadulhatnának meg, - míg az OEE ugyan kiüresedne, kivéve, ha maga alakulna át erdészkamarává.

... és ezen már érdemes elgondolkodni!

Az együttműködés szép példájaként a fotón a Ráckevei Peregi Parkerdő terméskő kilátója látható.

Az erdő ma már országos védettségű természetvédelmi terület, amelynek tervezése és kivitelezése egy igen szép erdőmérnöki - erdész-technikusi és építész feladat is volt.

A fenti írás nyomtatásban megjelent az Erdészeti Lapok 2012/05. számában

dr. Czerny Károly

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Erdészeti gépek, berendezések forgalmazása: MUS-MAX aprítógépek, SCHLEASING aprítógépek, MAXWALD kötélcsörlok; POSCH tuzifa darabolók, hasítók.

Renexpo 2014

Top20 - a legnagyobb hazai bútorforgalmazók - 2011

STIHL erdészeti gépek és alkatrészek nagykereskedelme, szervíz. VIKING kerti gépek, alkatrészek nagykereskedelme és szervíze.

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás. 152 naptári nap alatt 396 céget találtunk (legalább 860 fonyi alkalmazotti összlétszámmal, és mintegy 13 566 millió Ft - korábban volt - összforgalommal).

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

AKE - A perfekt megoldás




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.