FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2013-05-31

Az óriás fűrészüzem és környezete

Még nyitott kérdés, hogy a szászsebesi gyár fióktelepeként vagy önálló jogi entitásként működik-e majd a Holzindustrie Schweighofer Rétyre tervezett üzeme.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on
Megosztás az IWIW-en

 


Fotók: transindex.ro

Az utóbbi változat nagyobb mértékű visszaosztott adót jelentene, erről próbálta meggyőzni az osztrák cégcsoport képviselőit Édler András, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, akit újságírók is elkísértek a szászsebesi gyárlátogatásra.

 

Erdőmérnökök szerint erdőgazdálkodás szempontjából akkor nem jelent veszélyt a Háromszékre tervezett üzem, ha betartják az érvényes üzemtervet. Hazai zöld szervezetek azonban határozottan ellenzik a rétyi beruházást az elfogadhatatlan mértékű természetromboló hatás okán, nemkívánatosnak tartják az osztrák csoport székelyföldi megtelepedését, s készek valamennyi civil mozgalmi és jogi eszközt bevetni ennek megakadályozása és az erdők megőrzése érdekében.

 

A Holzindustrie Schweighofer csoport (HS) szászsebesi fűrésztelepe igényelte és kapta meg a háromszéki beruházás indításához szükséges területrendezési bizonylatot a rétyi önkormányzattól, ami azt is jelentheti, az új üzem nem önálló jogi entitásként működik majd - tárta a közvélemény elé az egyik friss fejleményt a napokban Édler András, a háromszéki kereskedelmi és iparkamara elnöke. A bejelentés egybeesett azzal a látogatással, melyet a kamaraelnök az osztrák cégcsoport meghívására a sajtó képviselőivel együtt május 15-én a szászsebesi fűrésztelepen tett. A tájékozódáson túl Édler többek közt azért is lobbizott, hogy a létesítendő üzem ne fióktelepként, hanem önálló gyárként tevékenykedve járuljon hozzá a térség fejlődéséhez.

 

Borús, esős délelőttön érkezünk Szászsebesre, a forgalom miatt kissé késve érjük el a város kijáratánál található fűrésztelepet. Előttünk rönköt szállító teherautó hajt be az udvarra, a bejárat közelében konténerek tornyosulnak, a párhuzamosan futó vasúti pályán üres kocsik sorakoznak. A telep vezetősége, Răzvan Cosma, Robert Schelberger és Herbert Sattler fogad a közeli irodaépületben, ahol gyors bemutatkozást követően Édler András vázolja a beruházással kapcsolatos meglátásait.

Érvek a "távirányítás" ellen

Elsőként az igényelt és kibocsátott területrendezési bizonylat okán fogalmazta meg, miért lenne fontos Réty község számára, hogy az új gyárat oda jegyezzék be. - Meg kell érteniük, a közösséget ez a tényező is foglalkoztatja, amennyiben önálló cégként alakul meg az új üzem, azt is jelzik, részeseivé kívánnak válni a helyi közösség életének - sorolta a kereskedelmi kamara elnöke. A cégcsoport kis erőfeszítése révén több pénz maradhatna Rétyen - folytatta Édler -, hiszen a terület- és épületadó mellett oda osztanák vissza az áfát, a személyi jövedelemadót, illetve a nyereség utáni adó egy bizonyos részét is, a helyiek érdeke pedig az, hogy ezekből az összegekből településük és ne más térség fejlődjön - mutatott rá.

A civil szféra és szakmai tömörülések által megfogalmazott aggályok, valamint a konzultáció iránti igény kapcsán elhangzott, ahogy haladnak a beruházással, a HS jelenléte fokozódik majd Háromszéken. Édler úgy vélekedett, fontos lenne egy vezető beosztású munkatárs révén jelen lenniük a térségben, hogy állandó és közvetlen kapcsolatban legyenek a helyiekkel, szakmai és civil szervezetekkel, melyek számára - mint kiderült - egyre sürgetőbb az egyeztetés.

 

Kérdésünkre, hogy milyen fogadtatásban részesült szászsebesi megtelepedésekor az osztrák csoport, Răzvan Cosma felidézte: a gyárat 2002-ben alapították, ő maga 2003-tól dolgozik ott, s úgy emlékszik vissza a kezdetekre, mint amikor "mindenki boldog volt", hiszen sok új munkahely létesült, arra viszont nem emlékszik, hogy valaki ellenezte volna a beruházást. Kíváncsiak voltunk arra is, előfordult-e már a HS történetében, hogy egy gyár nem épült meg a kiszemelt helyszínen közösségi ellenvetés miatt. Nemleges választ kaptunk - a szászsebesi vezetők szerint döntésüket alaposan előkészítik, tárgyalnak, egyeztetnek a helyi hatóságokkal, míg eljutnak oda, hogy elindítják a projektet, megvásárolják a szükséges földterületet - Rétyen is ez történt. A háromszéki beruházás esetében a következő lépés az építkezési engedély megszerzése lesz, a kivitelezés csak ennek birtokában indulhat majd. Robert Schelberger szerint az üzemet új gépekkel, berendezésekkel szerelik fel - a beruházás legnagyobb részét erre a célra fordítják.

Romániai fát dolgoznak fel

A termelés környezetre, egészségre gyakorolt hatásáról elmondták: ennek mértéke egyenlő a nullával, hiszen a telep nem bocsát ki káros anyagokat, csupán a zajártalom merülhet fel abban az esetben, ha lakóövezet közelében épül meg. Ennek elkerülésére egyébként minden új projekt előkészítése esetében kiemelten figyelnek. Kémiai anyagokkal (például ragasztóval) nem dolgoznak, csupán nyers fát használnak fel, így a környezetre, egészségre sem káros a tevékenységük - említették több alkalommal is. Az építkezés indításához szükséges engedélyek kibocsátása bizonyos hatástanulmányokhoz kötött, ám ezeknek a követelményeknek eleget tudnak tenni - fejtették ki a szászsebesi gyár illetékesei.

A Rétyen feldolgozandó nyersanyag eredetéről - a beruházás márciusi, sepsiszentgyörgyi beharangozójától eltérően - elmondták: a Fehér megyeihez hasonlóan a háromszéki fűrészüzem is teljes mértékben a térségből, illetve az országból származó fát dolgoz majd fel. Felvetődött továbbá a szennyezett (radioaktív) fa kérdése is - a cég korábban Ukrajnában és Fehéroroszországban több évig tevékenykedő illetékese leszögezte: jelenleg a Csernobilhez közeli erdőkből nem szállítanak fát, a legközelebb eső terület, ahonnan nyersanyagot szereztek be, kétszáz-háromszáz kilométernyire volt onnan. Az Ukrajnából származó faanyag egyébként szigorúan és hatóságilag ellenőrzött, ezt pedig megismétlik a határon, mielőtt behozzák az országba. Több mint hatvan országban lévő ügyfeleikkel hosszú ideje tartanak fenn üzleti kapcsolatot, és ezt senki sem merné ilyen termék révén veszélyeztetni - érvelt Răzvan Cosma.

 

A működéshez szükséges energiát saját, biomasszaalapú erőművekben állítják elő, a keletkezett gőz több szűrővel is ellátott kéményeken távozik a szabadba. A visszamaradt hamut a szászsebesi üzemtől egy speciális tárolóba szállítják, s hasonlóan járnak el majd a rétyi fűrésztelep esetében is. Fahulladékot égetnek, így a visszamaradt hamu sem jelent kockázatot a környezetre - fűzte hozzá Herbert Sattler, aki szerint e tekintetben az országok szabályozása eltérő. Ausztriában például a mezőgazdaságban, zöldségtermesztésben használják fel a termőföld minőségének feljavítására, a román jogszabályok alapján azonban tárolniuk kell a hamut.

Munkásképzés házon belül, szociális cégpolitika

Nem kaptunk egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy mennyit keres átlagosan a HS csoport egy szászsebesi alkalmazottja, ám Răzvan Cosma kifejtette: követik a munkaerőpiacot ilyen értelemben is, versenytársaikhoz képest kissé magasabb bért fizetnek, hogy megszerezhessék a legjobb munkaerőt. Egy nemrégiben készült statisztikájuk szerint jelenlegi dolgozóik húsz százaléka 2003-2004 óta a gyár alkalmazottja - látogatásunkkor hétszázötven körül mozgott a létszám. Leendő munkatársaik zömét maguk képzik és tanítják be, hiszen az adott technológiával nem találkoznak a mindennapi életben, tehát nincs szükség előzetes képesítésre. - Bárkit alkalmazunk, aki dolgozni, tanulni szeretne, erre nálunk lehetősége van, akárcsak az előmenetelre - fűzte hozzá Răzvan Cosma. A havi illetményt étkezési utalvánnyal egészítik ki, egyéni bónuszokat is fizetnek, továbbá tizenharmadik fizetést, s mivel az előző évük jól alakult, munkásaikat tizennegyedik bérrel is honorálták. Lapunk kérdésére kifejtette: nincs szakszervezet, de a vezetőség a munkások választott képviselőjével folyamatosan tartja a kapcsolatot. A vállalat képviselői hangsúlyozták: céljuk, hogy minél több helyit alkalmazzanak telephelyeiken. A szászsebesi gyárban dolgozók többsége - félezer munkás - szakképzetlen.

Az osztrák társaságnak a helyi közösségekhez való viszonyulását azonban számadattal támasztották alá: a Schweighofer csoport csak tavaly kétmillió eurót fordított - jobbára Romániában - szociális célokra, s emellett környezetvédelmi projektekben is részt vesznek, hasonló kezdeményezést maguk is indítottak. A cég képviselői kiemelték, mindig felelősséggel viszonyultak a hazai üzemeiket befogadó helyi közösségekhez, az érintett településeken többek közt óvodát, iskolát, idősotthont, Radócon az áradások után lakóházakat építettek, a gyulafehérvári kórháznak hűtőket adományoztak - sorolták.

Réty, erdők, termelés

És hogy miért éppen Rétyre esett választásuk? A rendelkezésre álló erőforrások, az infrastruktúra okán - ezt már üzem­ismertető körúton osztotta meg Herbert Sattler a háromszéki iparkamara elnökének kérdésére válaszolva. A beérkezett nyersanyagot vezérlőpult mögött ülő fiatalember ellenőrizte - a közelben kifüggesztett kísérőlap szerint aznap székelyföldi fát is.

 

A feldolgozásra alkalmas rönköket - látogatásunkkor csaknem 45 ezer köbméternyi állt a telepen - ezt követően osztályozzák, letisztítják, majd méret szerint csoportosítják. Frissen vágott fenyő illata járta be a teljes mértékben számítógép vezérelte gyártósort, ahol a megrendelő igényei szerint darabolják a fát, majd szárítják, csomagolják és szállítják. A készterméket mozgató targoncák láttán megtudtuk, az udvaron éppen felhalmozott tekintélyes készlet mintegy húsz-huszonötezer köbméter, ám a raktárakban, csomagolóban szállításra kész faanyagot is bőven láthatunk. A késztermék jelentős részét vasúton szállítják, erre szolgálnak az udvar másik részén sorakozó-tornyosuló, hatalmas konténerek - közelükben egymásra halmozott, méretre vágott árukötegen piros bélyegző jelölte a célországot: Kuvait.

 

A rétyi fűrészüzem kapacitása évi nyolcszázezer köbméter rönkfa - ez a tervezett kapacitás -, a nyersanyagot pedig kizárólag az országból vásárolják fel. A cég képviselői ugyanakkor leszögezték: Háromszékről havi ötezer, Hargita megyéből pedig havi 16 600 köbméter fát szándékoznak feldolgozni. Joggal merül fel sokakban a kérdés: hogyan biztosítják a folyamatosan működő gyár nyersanyag-szükségletét?

 

Valós veszély: az illegális kitermelés

Háromszék területét 175 ezer hektárnyi erdő borítja, melyből harmincezer hektár a Romsilva fennhatósága alá tartozik, s további negyvenezer magántulajdonban lévő erdőt is a társaság kezel - fejtette ki érdeklődésünkre Ioan Cosnean -, így a magánerdészetek területeinek nagysága 105 ezer hektár körüli térségünkben. A háromszéki erdészeti igazgatóság vezetője szerint egy hektár fenyőerdőből 300-500 köbméter rönk nyerhető. Amennyiben az általa megjelöltek közül a felső értékkel számolunk - a tervezett kapacitás ismeretében -, a létesítendő háromszéki fűrészüzem évente mintegy ezerhatszáz hektárnyi erdőfelületről származó fát dolgozhat fel.

 

Nem jelent veszélyt a Rétyre tervezett fűrészüzem erdőgazdálkodás szempontjából, amennyiben betartják az érvényes üzemtervet - a kitermelés 1955 óta ezek alapján történik -, a kitermelhető mennyiség pedig a faállománytól függ - összegzett kérdésünkre Márk Miklós. A sepsiszentgyörgyi erdőmérnök úgy véli, gond abból adódhat, ha megváltoztatják az erdészeti alaptörvényt, és csökkentik a fenyőerdők vágási korát, esetleg olyan szabályok lépnek életbe, melyek megkönnyítik az erdők kivágását. Felidézte, Háromszéken rengeteg olyan fenyőerdő van, amit valamikor politikai utasításra ültettek, hogy a hazai cellulózgyárakat nyersanyaggal ellássák.

 

"Bizonyos talajon egy bizonyos erdő él a legjobban, ám az említett programmal erőltették a fenyvesek telepítését, s egyre lennebb ültettük őket, mígnem rájöttünk, fiatal korukban itt jól élnek, a meleg miatt nagyon gyorsan nőnek, ám a fa nem igazán jó minőségű. Ha ezeknek a vágási életkorát kitoljuk nyolcvan évre, szinte felhasználhatatlanok, mert rossz a belük" - magyarázta.

 

A visszaerdősítést törvény szabályozza, a kitermelt területet azonban két éven belül kell újraültetni, ez mindenkinek kötelessége - jegyzi meg -, az alkalmazással viszont gond van. A vonatkozó jogszabály szerint minden tízezer hektárt egy ellenőr felügyel, az ő feladata bejárni és figyelni, mi történik területén. Pénzhiány okán azonban jelenleg az a helyzet, hogy a háromszéki 175 ezer hektárnyi erdőre öt ellenőr jut - sorolja. Egy másik rendelkezés azt is előírja, min­den tulajdonosnak kötelessége az erdejét őriztetni, erre szerződést kötni, ám sokan ezt sem tartják be. Márk Miklós úgy véli, a Réty­re tervezett fűrész­üzemnél sokkal nagyobb veszélyt jelent az illegális vágás, a jelenlegi jogi hát­tér pedig nem alkalmas a helyzet orvoslására.

 

 

Új szabályozások erdeink fennmaradásáért

áromszék erdeinek körülbelül 40 százaléka fenyőerdő, ennek 75 százaléka keleten, a Nemere-, Berecki- és Bodzai-havasokban összpontosul - fejtette ki érdeklődésünkre Tódor Barna orbaiszéki erdőmérnök. Rámutatott, az 1995-ös széldöntés sokat tönkretett, több ezer hektáron fenyőerdő helyett a legtöbb esetben fiatal nyár-, nyír- és rakottyabokrosok találhatók. További hatezer hektár fenyőerdő a Bodoki-hegység keleti lejtőjén is található foltokban; ezek jobbára fiatal, harminc-negyven éves, mesterséges lucfenyvesek, illetve 80 év körüli, szintén mesterséges, vágásérett luc- és erdeifenyvesek.

 

Bármekkora is a Holzindustrie Schweighofer tervezett gyárának kapacitása, Háromszékről csak annyi fát dolgozhat fel, amennyit az üzemterv alapján kivágott mennyiségből fel tud vásárolni, a többit máshonnan kell hoznia - mutatott rá. Úgy véli, egy hasonló fűrésztelep kapacitását esetleg a piaci versenyt szabályozó törvények korlátozhatnák, semmiképpen sem az erdőtörvény. Az új beruházás a helyi fafeldolgozóknak jelent gondot, akiknek jó része jelenleg korszerűtlen felszereléssel dolgozik, olcsón vásárolja fel a fát, és drágán továbbadja, de a nyereséget nem fekteti vissza, így nem lesznek versenyképesek - vélekedett.

 

fakitermelés mértékét nem az osztrák cég fogja megszabni, és a kitermelést sem ő végzi - vélekedett Tódor. Csupán a kijelölt famennyiséget vásárolhatja meg, ha a tulajdonos hajlandó eladni azt neki. Az értékesítésre kijelölt famennyiséget - az üzemterv tiszteletben tartásával - a tulajdonos kérésére az erdészet jelöli ki, esetenként az erdészeti felügyelőség jóváhagyásával. Az üzemtervet egyébként a fenntartható erdőgazdálkodás alapelvére építik fel - ez azt jelenti, hogy a kitermelhető famennyiséget egyenletesen kell beosztani időben és térben, a kitermelés pedig nem csökkentheti hosszú távon a faállomány egészét. A kopár hegyektől nem kell tehát félni, megvan a törvényes és erdészeti feltétele annak, hogy ne következzen be az erdőirtás - fogalmazott Tódor Barna, aki jónak tartaná, ha például civil szervezetek is ellenőriznék az erdőgazdálkodás helyességét, fenntarthatóságát.

 

A szakember szerint a jelenleg hatályos, 2008/46-os erdőtörvény szabályozza, hogy a tarvágás vagy végvágás elvégzése után legkésőbb két éven belül kötelező az érintett terület beültetése (hektáronként 3000-5000 csemetével). Ismeretei szerint Háromszéken az ültetések a kívánt mértékben haladnak, a beültetendő területeken pedig határidőn belül történik az újratelepítés. Mint mondja, gond ott lehet, ahol már eleve kopár területeket kaptak vissza a tulajdonosok, hisz itt sokszor nem áll rendelkezésre a munkálatokhoz szükséges pénzösszeg. Ugyanakkor az újonnan ültetett fák gondozásával is meggyűlik a bajuk, főleg a kis tulajdonosok esetében, akik nem teljesítik e kötelezettségüket, legtöbbször szintén pénzhiány miatt. Az orbaiszéki erdőmérnök szerint a jelenlegi szabályozások, törvények nem elegendőek erdeink hosszú távú megmaradásának szavatolására. Márk Miklóshoz hasonlóan úgy véli, a fenntartható erdőgazdálkodás akkor lehetséges, ha hosszabb időre, nagy területen lehet tervezni, és ha a szakemberek, tulajdonosok nincsenek pénzügyi-gazdasági nyomás alatt. Jelenleg a gazdálkodás az erdőtulajdonok szintjén folyik, ami sok esetben egy hektárnál is kevesebbet jelent. Többéves tervezés csak nagyobb, száz hektár feletti erdőtulajdonok esetében lehetséges, csak így lehet a vágásokat térben és időben egyenletesen felosztani - ismertette.

 

A szakember álláspontja szerint nagyobb hatáskörrel kellene felruházni az erdészeteket, főleg az ültetések, ültetettgondozások, tisztítóvágások elvégzése terén, ugyanakkor szükségesnek tartja valamelyest csökkenteni az erdőkitermelést, illetve a szálaló vágást és a szálalást alkalmazva biztosítani az állandó erdőborítást. Fontosnak ítélte meg továbbá a helyi magán-erdőfelügyelőség létrehozását, amely követné az erdőtörvény betartását, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát, tájékoztatná a tulajdonosokat, az észlelt kihágásokat pedig az erdészeteknek, erdőfelügyelőségeknek jelentené. Tódor Barna szerint a fakitermelés módján is változtatnunk kell, hiszen jelenleg mindenki traktorokkal termel, a farönköt hosszú darabokban húzzák be, károsítva a növényzetet, lábon álló fát, alátelepülést, talajt, forrásokat, patakmedreket. Szélesebb körben kellene alkalmazni a lovakat, hisz úgy a kitermelés környezetkímélőbb, s újra be kellene vezetni a drótkötélpályákat, főleg a nagy vágtereknél, így elkerülhető lenne a talajkárosodás. Az erdőmérnök ugyanakkor hiányolja az új erdőfelületek létrehozását mezőgazdasági területeken, gyenge minőségű legelőkön, s hozzáfűzte: szükséges lenne erdősávok, fasorok ültetése az utak, vasutak, folyók mentén, a nagyobb ipari létesítmények körül is.

 

Nemkívánatosnak tartják

A két legaktívabb hazai zöldszervezet, a Zöld SzékelyFöld Egyesület - Csonta László elnök - és a Zöld Erdély Egyesület - Kovács Zoltán Csongor elnök aláírásával - május 27-én tette közzé a környezetvédő civilek álláspontját, amelyben határozottan ellenzik a Rétyre tervezett Schweighofer-beruházást "annak elfogadhatatlan mértékű természetromboló hatása miatt", ezért minden rendelkezésre álló - civil mozgalmi és jogi - eszközzel fellépnek az erdőpusztító nagyüzem megvalósulása ellen. Alább a hivatkozásokkal is ellátott dokumentumból idézünk:

 

Hivatalosan 17 millió köbméter fát termelnek ki az országban évente. Ehhez azonban hozzáadódik az a felbecsülhetetlen famennyiség, amelyet törvénytelenül vágnak ki. Köz­tudott, hogy mennyire szervezetten és magas szinten működik Romániában a famaffia, ezért szinte megérinthetetlen. Az a néhány kivételes eset, amikor fény derül egy-egy rendőr, erdész vagy politikus famaffiában való részvételére, és bíróság, illetve nyilvánosság elé, esetleg rácsok mögé kerülnek, csak a jéghegy csúcsa, de sejteni engedi a famaffia ténykedésében érdekeltek körének valós nagyságát, szervezettségét és (politikai-gazdasági) erejét.

 

Jelenleg Románia területének mintegy 27 százalékát borítják erdők, lemaradva a 32 százalékos európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280 000 hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ez óránként három hektár veszteséget jelent! A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva. Az erdő ingyenes szolgáltatásai valamennyi ember számára nélkülözhetetlenek és megfizethetetlenek. A részletesség igénye nélkül megemlítjük a vízháztartásban és mikroklímában betöltött stabilizáló hatását, a talaj védelmét, levegőszűrő és oxigéntermelő, valamint esztétikai szerepét, a gazdaságilag is hasznosítható erdei gyümölcsöket, vadállományt, gyógynövényeket, gombákat és a faanyagot. A tarvágással elpusztított erdő helyén igen költséges és munkaigényes új erdőt telepíteni, amely egyrészt az egykorú faállomány miatt érzékenyebb lesz a kórokozókra, másrészt csak sok évtized múlva képes ismét annyi környezeti (és gazdasági) hasznot termelni, mint a kivágott erdő. Az erdőirtás közvetett pusztító hatását volt alkalmunk Székelyföldön is megtapasztalni, a csupasz hegyoldalakon lezúduló csapadékvíz elmossa a szabaddá tett talajt, és számottevő árvizeket, gazdasági károkat okozott már.

 

Kovászna megye a maga 45 százalékos erdőborítottságával kivételesen jó helyzetben van, olyan megújuló erőforrással rendelkezik még, amelyre valóban építkezhet fenntartható (!) gazdasági fejlődése érdekében. Az erdő a Székelyföld egyik legfontosabb erőforrása, gazdaságának egyik alapja és a turizmusnak is nélkülözhetetlen eleme. A székelyek ősi zöld aranya azonban napról napra fogyatkozik, s ezt meg kell állítani. Az ésszerű, fenntartható és értékmegőrző, a természetes megújulása ütemével egyenértékű fakitermelésen alapuló erdőgazdálkodás megvalósítása Székelyföld jövőjének záloga.

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a multinacionális mamutvállalatok, avagy befektetők nem jótékonysági szervezetek, természetszerűen mindig a saját hasznuk maximalizálása érdekében nyitnak egy-egy telephelyet a világ bármely pontján, bármiféle kötődés nélkül. Őket elsősorban az olcsó nyersanyag és az olcsó munkaerő vonzza, amiből gyorsan és minél nagyobb hasznot lehet húzni, majd továbbállnak. A természet védelme, az erőforrások kímélése és a helyi közösségek segítése számukra többletkiadás, amit a lehető legalacsonyabban kell tartani.

A Rétyre tervezett Schweighofer-fűrészüzem faigénye évi 800 000 köbméter. Ez az országosan jelenleg kitermelt famennyiség öt százaléka. Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban. Környezet- és természetvédelmi szempontból pedig teljesen mindegy, hogy legálisan vagy illegálisan tűnnek el az erdők, a károkat mindannyian megfizetjük (meglopott erdőtulajdonosok büntetése, újratelepítés költségei, gazdasági kiesés a turizmusban, erdei gyümölcsök, gombák nélkülözése, árvizek és földcsuszamlások, árvízvédelmi befektetések stb.).

 

A Zöld SzékelyFöld és a Zöld Erdély Egyesület ezért nemkívánatosnak tartja a Schweig­hofer székelyföldi megtelepedését, és kijelentjük: valamennyi civil mozgalmi és jogi eszközt bevetünk ennek megakadályozása és maradék erdeink megőrzése érdekében. Egyúttal arra kérünk minden felelősen gondolkodó székely embert, segítsen megállítani ezt az erdeinket végleg kizsákmányoló beruházást. Egy erős civil mozgalom mindig az emberekre épül, szellemi és anyagi segítségükön áll sikere, így tudtuk megállítani a gyergyóditrói szienitbányát, és évekig blokkolni a verespataki aranybánya megvalósulását is.

 

Végül, de nem utolsósorban aggodalmunkat kívánjuk kifejezni, amiért ezt az igen fontos, egész Székelyföldet érintő kérdést a megválasztott és nem megválasztott politikusok meddő pártpolitikai csatározássá degradálják. Kérjük, felelős tisztségviselőkként és képviselőkként mérlegeljék a helyzetet, vegyék figyelembe az egész érintett régió érdekeit, és hozzanak bölcs döntéseket, amelyek Székely­föld fenntartható fejlődését és szebb jövőjét szolgálják. (Az állásfoglalásuk itt érhető el.)

 

 

Fotók: transindex.ro, cikk: Erdély.ma

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Erdészeti gépek, berendezések forgalmazása: MUS-MAX aprítógépek, SCHLEASING aprítógépek, MAXWALD kötélcsörlok; POSCH tuzifa darabolók, hasítók.

Renexpo 2014

Top20 - a legnagyobb hazai bútorforgalmazók - 2011

STIHL erdészeti gépek és alkatrészek nagykereskedelme, szervíz. VIKING kerti gépek, alkatrészek nagykereskedelme és szervíze.

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás. 152 naptári nap alatt 396 céget találtunk (legalább 860 fonyi alkalmazotti összlétszámmal, és mintegy 13 566 millió Ft - korábban volt - összforgalommal).

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

AKE - A perfekt megoldás




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.