Egyre több kárt okoznak a hódok

Egyre több kárt okoznak a hódok a Kisalföldön - mondta el a térség erdőgazdálkodásáért felelős társaság illetékese az MTI-nek.

    Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közönségkapcsolati megbízottja elmondta, hogy a hódok által kidöntött faanyag mennyisége meghaladja az évi 500 köbmétert, és fiatal erdősítéseikben is hektárszámra kénytelenek pótolni a kirágott fácskákat.
     A körberágástól kidőlt fák eleve veszteséget jelentenek, de az állva maradó, "lábon száradt" egyedek balesetveszélyesek is, különösen, ha ferdén dőlve a szomszéd fák koronájába akadnak.
     A szakember ismertetése szerint egy hódcsalád akár fél hektárnyi friss ültetésű nyárast képes néhány éjszaka alatt tönkretenni.
     Hozzátette: az öregebb erdőkben az okoz gondot, hogy a hódkárok miatt keletkező foghíjakon, tisztásokon erőteljes gyomosodás, cserjésedés indul meg, ami a későbbi erdészeti munkákat akadályozza. Hosszabb időtávon a növedékveszteség és az erdők széndioxid-megkötő képességének romlása is jelentős hatás, valamint járulékos kár az is, hogy a kidöntött fák, illetve a helyükön megerősödő aljnövényzet akadályozza az árvizek lefolyását.
     A Hanságban az okoz problémát, hogy a számtalan szűkebb vízelvezető csatorna némelyikében a hódok által épített kisebb gátak jelentősen, akár tizedére képesek csökkenteni a lefolyó víz mennyiségét - mondta Iványi Ákos.
     Megemlítette, hogy a hódok üregei miatt rendszeresen süllyednek meg a csatornák partján kialakított utak is, a gödrök pedig olyan mélyek lehetnek, hogy azokban bármelyik, traktornál kisebb kerekű jármű elakad.
     A problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást - jelezte az erdőgazdaság munkatársa.
     Emlékeztetett arra: a nyolcvanas évek közepén telepítettek a rágcsáló által túlnépesedett Nyugat-Németországból eurázsiai hódokat Ausztriába, majd az állatok a határmenti térségből, a vizek mentén érkeztek Magyarországra. Először 1991-92-ben észlelték az erdészek a hódok rágásának nyomait, ám az állat jelenlétét hosszú ideig titkolták a nagyközönség elől, nehogy a turistainvázió megzavarja a kontinens-szerte védett, veszélyeztetett faj egyedeinek életét. Később a WWF magyarországi szervezete közel 250 hódot telepített az országba, ebből is jutott a Kisalföldre.
     Iványi Ákos tájékoztatása szerint az évtized elején 7-900 darabra tették a teljes hazai hódpopulációt. Az állat a Duna teljes hazai szakaszán elterjedt, de épp a Szigetközben van a legtöbb, és itt a legjelentősebb a szaporulat is.

Az erdőgazdaság nyilatkozatára a WWF még aznap reagált az MTI-nél megjelent közleményében:

A Természetvédelmi Világalap (WWF) pénteki közleménye kiemeli, hogy az eurázsiai hód Magyarországon védett, őshonos faj, amely 20 éve ismét jelen van az országban. Mint írták, ez alatt az időszak alatt fel kellett volna ismerni, hogy a hódok ismét részei az ország állatvilágának, tevékenységük károsnak vélt hatásait pedig a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania. Emlékeztettek: a hódok állománya egész Európában drámaian lecsökkent, 1000 példánya maradt. Eltűnésüket a természetvédők hód-visszatelepítési programjai akadályozták meg: a WWF Magyarország 12 év alatt összesen 234 egyedet telepített vissza Gemencen, a Közép-Tisza mentén, a Dráva mellett és a Hanságban.

Rámutattak arra, hogy a betelepített egyedek száma a Hanságban volt a legkevesebb, összesen 20 példány, mert ide és a Szigetközbe Ausztria felől a Dunán a természetes bevándorlás is megkezdődött.

A zöldszervezet közleménye azt is megjegyzi, hogy a hódok nincsenek mindegyik magyarországi élőhelyükön elszaporodva. Ha a Hanságban és a Szigetközben sikerül megoldásokat találni a valós problémákra, akkor az később az ország más részein is alkalmazható lesz, ha ott is szaporodásnak indul az állomány.

A WWF javaslata szerint az Ausztriában és Németországban alkalmazott megoldásokat kell a hazai viszonyokhoz adaptálni. A magyarországi szervezet a kezelési lehetőségekről szakmai egyeztetést kezdeményez, hogy elejét vegye a tévhitek elterjedésének és az indokolatlan rémhírek megjelenésének - olvasható a közleményben.

A WWF Magyarország a honlapján megjelent cikkben még megemlíti:

A hódok két évtizedes jelenléte elegendő lett volna arra, hogy akik elterjedésüket károsnak tartják, azok a probléma kezelését kezdeményezzék. Erre azonban a WWF Magyarország ismeretei szerint átfogó keretek között nem került sor.

Forrás: Mindkettő MTI 2014. február 28., wwf.hu

FATÁJ:

Nos, úgy tűnik elég eltérőek a vélemények. Mi lehet az értéke az évente hód-döntött fának, az erdősítésekben keletkező kár pótlásának, a gyomosodás-cserjésedés miatti többlet munkának, a vízlevezető árkok kapacitáscsökkenésének, az utakban keletkezett károknak?

Az eurázsiai hódról a Wikipédiában.

Mindent letarolnak: Hódinvázió a hazai folyóknál nol.hu 2013-12-7