FAGOSZ 46. Fakonferencia beszámoló

Február 27-én hirdettük meg az eseményt: 46. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, március 26-27. A 46. Fakonferencián több mint 120-an vettek részt.

Az első előadó dr. Jung László ügyvezető igazgató volt (Magyar Fejlesztési Bank, Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság), előadásának címe: A faipar fejlesztésének új lehetőségei

Az előadás vetített anyaga pdf-ben (3,6 MB)

Elmondta, hogy a FAGOSZ szokásához híven mindig megpróbál valami olyan témát választani, amely érdekes lehet, így esett a választás a faipar fejlesztésére. Az erdőgazdálkodás és a faipar - főleg az elsődleges faipar - elválaszthatatlan egymástól. Szándékokat, szemléletet, terveket mond el.

A "Küzdj a klímaváltozás ellen: ültess fát, használj fát!" gondolatban megfelelően az első ábrán látható volt, hogy az EU erdeinek éves növekménye 770 M m3, ami az EU CO2 kibocsátása 10%-át köti meg. E növekménynek a gazdálkodók csak 60%-át termelik ki. Magyarország erdősültsége nem éri el az EU átlagát, de ezt a termőhelyi, és a hosszabb időszaki gazdálkodási adottságok alapján lehet csak jól megítélni, összehasonlítani.

A hazai viszonyokat jól mutatja, hogy a Trianont követő alig 1 M ha feletti erdőterület mára már közel 2 M ha, tehát majdnem megduplázódott a nem egészen 100 év alatt. Az 1920-s évek edei már akkor teljes mértékben erdészkéz által többszörösen művelt, gazdálkodásban lévő erdők voltak, az azóta telepítettek pedig természetesen ember alkotta erdők. Tudva a magyarországi erdők közismerten magas mai természetvédelmi és Natura 2000 érintettségét, ez visszaigazolás az erdész, erdőgazdálkodó, erdőtelepítő elődök szakszerű, jó munkájára.

A hazai erdők növedékének 75%-át tervezzük kitermelni, ugyanakkor csak mintegy 55%-át termeljük ki már több év óta. A faipar fejlesztése, alapanyag ellátása vizsgálatánál erről nem szabad megfeledkezni.

Az erdőtörvény jelen állapotát elemezte, majd arra következtetésre jutott, hogy tisztább, jobban, egzaktabban kezelhető és nagyobb szakember bizalmat sugárzó erdőtörvényre lenne szükség.

A hazai viszonyok közötti bruttó fakitermelés hasznosulásának arányait mutató folyamatábrát ismerhettük meg. Látható az erdeink fafaj összetételből adódóan magas tűzifa hányad, amiből adódik, hogy az ipari feldolgozást a bruttó fakitermelés 38%-a, illetve a nettó fakitermelés 44%-a szolgálja. Az iparifa kicsivel több mint felét a fűrészipar hasznosítja, a többit pedig a papírfa-rostfa, egyéb ipari fa, illetve a kevés nagy értékű lemezrönk. Sajnos egyes választékok, így a bányászatiak is a felhasználási igény változásával eltűntek. A fagyártmányfa is egyre csökkenő mennyiségű, ahogy egyre eltűnnek a kis fafeldolgozó üzemecskék is. Mivel a fafeldolgozás első fázisában, főleg a fűrésziparban gondolkodnak, ezért egy bükk rönk fotót tett a folyamatábra fölé. Természetesen a fa felhasználását kell szorgalmazzuk minden felhasználási területen. Az erdőtörvényt alkalmazva ökológiai alapon indulnak a fával kapcsolatos folyamatok, majd immár az ipari és energia felhasználói oldalon inkább az ökonómiai szempontok érvényesülnek. Az EU-nak 13,65%-nyi megújuló energiaforrás hányad elérését jelentettünk be. Magyarország éves energiafelhasználása 1050 PJ/év, ebből a tűzifa és a hazai faiparban keletkező faeselék 45-50 PJ/év értéket képvisel. 143 PJ-nak kellene lennie 2020-ra a vállalt megújuló hányadnak, aminek 1/3-át a magyar erdők már mai képesek biztosítani.

A fafelhasználás fő területei tehát: energia; cellulóz, papír, agglomerált falemez; fűrészáru és furnér, rétegeltlemez.

A faipar közelmúltja azt mutatja, hogy jelentősen csökkentek a kapacitások, sok erdőgazdasági és más faüzemet privatizáltak, ezek versenyképessége sok esetben lecsökkent, megszűnt. (Fejlesztések, szakemberek hiánya, ...) A hazai faipar rönk felvevő képességének változása miatt megváltozott a rönk áramlása is: nőtt az exporthányad, illetve egy rész a sarangolt felé tolódott. Célunk természetesen továbbra is az, hogy a hazai hengeresfa (a nyersanyag) minél nagyobb hányada itthon hasznosuljon.

A lehetséges kitörési pont: új, koncentrált fafeldolgozó kapacitás létrehozása. Meg kell határozni ennek célszerű régióját(it) fejlesztési csoportját(ait). Az egy feldolgozott m3-re jutó fajlagos beruházási költség a fűrészüzem esetén a legalacsonyabb. A fűrészáru piac stabilan elérhető. Van ehhez elegendő szakember. A keletkező faeeselék is jól hasznosítható. A jó helyszín kiválasztásánál szempont a faanyagbázis és a piac elérhetősége, illetve a meglévő üzemek integrálásának lehetősége. Bemutatta az erdőgazdaságok meghatározóbb méretű üzemeinek listáját. Az MFB Zrt. ennek az ágazatnak az ilyen értelemben fejlesztése lehetőségét keresi, kutatja. Erre tanulmányokat készítenek és készíttetnek.

Fejlesztésnél a technológiai elvárások: legkorszerűbb technika, technológia, munkaerő hatékonyság, energiatakarékosság, egyszerű, "könnyen" értékesíthető (szélezetlen, szélezett, hőkezelt) termék. Nem csak zöldmezős beruházás, inkább a barnamezős jöhet szóba.

Áttérve az energetikára: a felvetített ábra mutatja az egyes technológiai csoportokat, melyekben a biomassza a kizárólagos vagy fő tétel, illetve ahol csak mellékszereplő. A kizárólag fára alapozott megoldások egyre inkább a decentralizált kisebb megoldásokra, elsősorban, sőt kizárólag fűtőművekre jellemzőek. Az utolsó ábrán pedig a fogyasztóhoz jutásának mára megszokott folyamata volt látható.

Dr. Bach István (mg.tud.kandidátus a Silvanus Csoport erdészeti genetikai szaktanácsadó) "Az akác nemesítés legújabb irányzatai, eredményei" címmel tartotta meg előadását.

Az előadás vetített anyaga pdf-ben (3,1 MB)

Mint a Silvanus csoport genetikai szaktanácsadója tartotta előadását. Mielőtt nyugdíjba ment elsősorban a szaporítóanyag felügyelettel és az erdészeti fajtakísérletezéssel foglalkozott. Amivel most foglalkozik, az a faipar és az energiatermelés jobb alapanyag ellátását szolgálhatja, ezen belül az akácról beszélt. A vetített anyagban láthatóak voltak az akáccal kapcsolatos fő országos adatok. Ha a növedéket az élőfakészlethez, mint tőkéhez vetítjük, akkor az akác "tőke hozadéka" (6,5%) majdnem kétszeres, mint az országos átlag (3,6%). Áttekintést adott az akác nemesítés fontosabb személyeiről, majd felsorolta az akác nemesítés eljárási lehetőségeit. A pozitív tömegszelekcióban például a magyar nemesítők világszínvonalú munkát végeztek. Már a '70-es évek óta Danszky István munkássága alapján Magyarországon csak kijelölt magtermelő állományból származó akác magot szabad felhasználni. (Tölgynél, bükknél ezt nem sikerült megoldani.) Lehet az érett korú egyedeket szelektálni (ipari célra: rönk, rúd), illetve a másik megoldás a fiatalkori csemetekerti szelekció gyorsan növő, fiatalkori hasznosításra. Lehet keresztezéssel nemesíteni. A poliploidiára nemesítés terén lényeges, hogy Kopecky állított elő a világon először triploid és tetraploid akácot. Az akác nemesítésnek hazánkban tehát jelentős múltja van.

Gyakorlati példaként bemutatott egy rövid vágásfordulójú, biomassza célú akácost, egy magas tőszámú hengeresfa akác ültetvényt és egy minőségi törzset adó faültetvényt.

A fiatalkori nagy hozamra irányuló szekciós nemesítés elméleti vázlatát is láthattuk. Az erre nemesített fajta fiatalkori növekedési előnye persze idősebb korra részben kiegyenlítődik. Ezt a nemesítést kezdte dr. Kapusi Imre. A 80-as években csemetekertekből a legszebb, legnagyobb egyedekből több mint 70.000 példányt válogatott össze, majd ebből több helyen kísérleti erdősítéseket hozott létre. 8-12 év elteltével az ezeken belüli legnagyobb egyedeket kereste ki, így 125 törzsfát jelölt ki. E folyamatban nem a minőségre, hanem elsősorban a tömegnövekedésre szelektált.

1999-2004. között mintegy 12-14 ha kísérleti plantázs létesült a Biológiai Alapok központi törzsültetvény fejlesztési célú támogatásával, mely hektáronként évente változó, jellemzően 1,1-1,5 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelentett. Láthattunk a Napkoron és a Hajdúböszörményben létrehozott plantázsok képeit. Később elvégezték az utódvizsgálatokat két helyen. Kiértékelték az utódvizsgálatokat.

Az utódvizsgálatokban második generációs törzsfákat is szelektáltak, már minőségi célra.

A hajdúhadházi utódvizsgálat esetében 6 éves korban 28%, 10 éves korban 57% többlethozam volt kimutatható az összes Kapusi-szelekció válogatás nélküli átlaga javára magtermelő állományi kontrollal szemben. A 125 kiválasztott utód között jelentős számú olyan van, amely több mint 200%-át produkálta a magtermelő állományi kontrollnak. Persze a kísérleti miniparcella sosem képezi le a gyakorlatot, de ha ezt gyakorlati szintre redukáljuk, akkor is jelentős a különbség.

Kiválasztottak a 125-ből 8 olyat, melyek a legnagyobb hozamot adták és ezekből létesült magtermesztő ültetvény plantázs. A 6 és 10 éves korban elvégzett utódvizsgálatok alapján kiválasztották az első 20-20 legjobb egyedet, majd ezekből azokat, melyek mindkét időszakban az első 20 között voltak. Ezektől vérható el, hogy az utódaik is jelentős hozamúak lesznek.

Ezt követte a TURBO plantázs összeállítása. Plantázst már régóta használnak a magyar erdészetben. (Legismertebbek a cikotai erdeifenyő plantázsok.) Bemutatta az akác plantázs kiültetési tervét, ami egyfajta véletlen elrendezés.

A Kapusi Imre nemesítési munkáját, amit ő az ERTI-ben kezdett el, Németh Jenő a Silvanus tulajdonosa megvásárolta, majd különböző pályázatokban vett részt (SOSKLIMA, GOP111, GOP131) részben az addigi eredmények értékelésére, valamint 30 ha magtermesztő ültetvény létesítésére Zalában, Szepetnek térségében. A TURBO ültetvényt 2013. őszén telepítették. E plantázsról 3-5 év múlva értékelhető mennyiségű magot lehet majd begyűjteni. Akkor derül majd ki, hogy az elméleti módszerekkel valószínűnek tartottal szemben valójában milyen mértékben szárnyalják majd túl az e plantázsból származó egyedek a közönséges magtermő állományokból származóakat.

E nemesítői munka melléktermékeként utódvizsgálatokban lehet másodlagos törzsfákat szelektálni, mert elszórtan van néhány nagyon jó alakú egyed is az utódvizsgálati kísérleti területen. Tréfásan lehetne fél-árbóc akácnak nevezni, mert árboc-akáchoz mérhető, hasonlítható törzsminőséget tud produkálni, de 17-18 éves korban olyan méreteket ér el, amit az árboc akác csak 35 éves korára. A fiatalkori gyors növekedésre szelektált magtermesztő ültetvény (plantázs) a TURBO nevet kapta az árbochoz hasnlók csoportját (5-8 kiemelt törzsfa fajtajelöltet választástottak ki) pedig Obelisk névre keresztelték. Előzőnél magtermő klónra ment a szelektálás és a forgalomba kerülő szaporítóanyag mag lesz, majd abból nevelt csemete, vagy tűzifa ültetvénynek ültetnek majd. Az minőségi törzshozamra és gyors növekedésre szelektált Obelisk fajtajelöltek vegetatív szaporítású klónfajták. A fatermési táblával összevetve két minőségi osztállyal jobb az eredmény.

Az Obelisknek előzetesen kiválasztott 70 törzsfa jelöltjét első lépésben 19 egyedre szűkítették, majd ezek közül is 6-7 egyedet emeltek ki. Ezek lesznek állami fajtaelismerésre bejelentve. Kidolgoztak ehhez törzsminőségi mutatót. Majd az átlagnövedék és a törzsminőség mutatót is összevetették. A jó minőségű és jelentős hozamúakat szelektálják ki. A két grafikonon pirossal jelzetteket vették figyelembe előzetesen a leendő bejelentéshez.

Láthattuk az extra méretű és minőségű egyed fényképét. Kísérletekkel kell majd bizonyítani, hogy ezt a tulajdonságát tartani is fogja. Már vannak elültetett ilyen csemeték.

Végül az akác nemesítés áttekintő helyzetképe. A fő tudományos bázis hagyományosan az ERTI. Ugyanakkor a Nyírerdő Zrt és a Silvanus csoport is foglalkozik akác fajtákkal. Jelenleg 7 elismert akác fajta van (mind ERTI): 'Appalachia', 'Jászkiséri', 'Kiskunsági', 'Nyírségi', 'Rózsaszín AC', 'Üllői', 'Zalai'. További 15 fajta bejelentése van folyamatban az ERTI, a Nyírerdő és a Silvanus részéről.

A régi időkben 60-65 millió, mostanában 35-40 millió a mageredetű akác csemete előállítás. A fenti nemesítési munka eredményként immár nagyobb teljesítményű nemesített akác szaporítóanyagból is választhatnak az erdőgazdálkodók.

Novák Tibor (vezérigazgató Kronospan-MOFA Kft.) bemutatta a FALCO Zrt. 2014. évi fejlesztéseit, hatásukat a cég termékkínálatára és faalapanyag igényére.

Az előadás vetített anyaga pdf-ben (8,6 MB)

Novák Tibor először bemutatta a falemez termékek gyártásában piacvezető Kronospan birodalmat. 27 országban 31 gyár, 12.000 alkalmazottal. Az MDF, a lamináltpadló, a faforgácslap és a falemezhez való karbamid-formaldehid gyanta világviszonylatban, az OSB-nek pedig Európában elsőszámú gyártója ezeken belül széles termékpalettával. A csoport igazából attól lett nagy, hogy a rendszerváltozáskor a volt szocialista országokban vásárolt kapacitásokat. Közép- és Kelet-Európában igazán erős a cég.

Térképeken bemutatta a Kronospan gyárak, illetve a konkurencia elhelyezkedését, jelölve gyártott laptípusokat és a gyárbezárásokat is. Bezárások elsősorban a 2008. évi válság után voltak. A gyártás eltolódott a Kelet-Európa irányába.

A Jako Pöyry elemzési alapján voltak láthatóak az iparági perspektívák. Látszik, hogy 2008-ban megbicsaklott a dolog. Azóta ismét növekszik az iparág, illetve Európa falemez felhasználása. Az előrejelzés a lassúbb és a gyorsabb változat esetén is további növekedést mutat. Ugyanez a helyzet a világ összes falemez felhasználását illetően is, azzal, hogy a világ egészének falemez termelése gyorsabban nőtt, mint Európában.

A cégek sorrendjében a Kronospan világszerte és Európában is vezető pozícióban van.

Áttérve a FALCO-ra. Az eddig működött prést 2013. októberében állították le. Ez az emeletes-prés majdnem ugyanolyan volt, mint a volt vásárosnaményi, csak 10-12 évvel fiatalabb. Ahol a konkurencia bezárt ott is mindenhol hasonló, kevéssé versenyképes prések voltak. Ha a FALCO nem cserél, ugyanez a sors várt volna rá. A beruházást elkezdték már 2008-ban (a gyárat a Kronospan 2007. szeptemberében vette meg), a fatértől a présig terjedően mintegy 20-25 millió Euró értékben. Mikor a válság kirobban, azt a beruházást nem állították le, befejezték, de a préscserét akkor nem lépték meg, hanem erre most került sor. 2012-ben adták át a tükörfényes laminálósort (15 M Euró), a termék piaci felfutása a terveknek megfelel. A folyamatos présre cserét + az új csiszolósort magában foglaló beruházási szakasz 2013. tavaszán indult.

Leendő kapacitás: forgácslap 450 ezer m3 (az engedélyezési terv szerint, de tudna 800-at is, ha a szárítót ehhez igazítanák), lamináltlap 16 M m2 (ez további beruházással még bővülni fog), tükörfényes lap 2,5 M m2 (a termelés most 1-1,5 M m2), laminálópapír impregnálás 32 M m2, betonyp (CK) 30 e m3. A CK sor eléggé elavult, azt is korszerűsíteni kell majd, a tervek már készen vannak hozzá.

Az új forgácslapgyár megvalósítására 2 Md Ft-ot kaptak a magyar államtól. A pénz lehívása folyamatban van.

A célok az új technikával:

- A régi prés nem volt olyan pontos (vastagság) mint ami az újjal elérhető. Ezért 1,6 mm-t kellet lecsiszolni ind a két oldalról, hogy a kész lap egyenletes legyen, ez a továbbiakban oldalanként 0,2 mm lesz, ami igen jelentős anyagmegtakarítás.

- A másik probléma a lapméret volt. 2650 mm hosszú lemezt tudtak eladni, amivel szemben a piac 2800-asat igényelt. Emiatt nagyon sok helyen kiestek a piacról. A folyamatos présnél ez a probléma eltűnik: bármilyen hossz méret lehetséges, amivel persze gyártói oldalon (különösen az olasz vevők esetében) óvatosan kell bánni. A 2070 széles, 2800 hosszú lap lesz a standard lapméret, de más méretek is szóba jöhetnek a felvetített határok között. A vastagság 6-38 mm között változhat.

A minőséget illetően E1-es kategóriájú, CARB minősítésnek megfelelő a termék. A cég FSC és PEFC tanúsítással is rendelkezik. A PEFC-re külön felhívja a figyelmet, amivel a MOFA és a FALCO rendelkezik és a kedves német vevők ezt kívánják. Hogy Magyarországon nem tudnak PEFC-es fát beszerezni, az elég nagy nehézséget okoz nekik. A PEFC minősítésű fát most Ausztriából vásárolják.

A vetített képeken láthattuk a gyártócsarnokot és az új gépsort. Présből Simpelcampot vettek. A világban két nagy gyártó van a Simpelcamp és a Diffenbacher. A FALCO-hoz most beépített Simpelcamp gép ismereteik szerint most a világon a legjobb.

A hidegforgatás 2014. januárjában volt. Az ezt követő melegforgatás még mindig tart, majd következik a próbaüzem. A melegüzem alatt már lehetett termelni. Az első hetekben elérték a 500-600 m3-t (az első lap február 12-én készült), ami mostanra felment 1200-1300 m3-re, a terv szerint az 1500-at kell elérni. Volt már olyan nap, amikor 1560 m3-t sikerült csinálni. Azt reméli, hogy a napi kapacitás rövid időn belül eléri az 1800-2000 m3-t is. A próbák során természetesen minden szóba jöhető vastagságot kell gyártani.

A megrendeléseket illetően túl vannak terhelve megrendelésekkel. Azt hitték, hogy hamarabb, terv szerint már 2013. decemberében sikerül az első lapot legyártaniuk. Sajnos kicsit elhúzodott ez. Ezért mára több a megrendelés, mint amit teljesíteni tudnának, de remélhetően ebben utolérik magukat.

A faanyag igény a kapacitásnövelés következtében nyilvánvalóan szintén nőni fog. A 2012. évi fa beszerzés hasonló volt a 2011. évihez. 2013-ra ugyanakkor visszaesett részben a nyerslemez gyártás már említett leállítása miatt, de addig sem úgy ment a gyár, ahogy kellett volna, amire erős hatása volt a lapméret problémának. A piaci bevezetéshez már 2800-as lamináltlapot értékesítettek, természetesen importált nyerslemez alapon. Sőt a tükörfényes lamináláshoz sem volt elég jó a saját gyártású lemez, annak alaplemezét is importálni kellett. Remélhetően ezt is hamarosan a saját gyártású lemezzel lehet majd kiváltani.

2014-ben a 2011-12. évit is meghaladó, majd 2015-ben és a követő években ennél is több fára lesz szükségük. 2018-ra 800 e m3 faforgácslap és 40 e m3 betonyp gyártásával számolnak Szombathelyen, valamint 240 e m3 HDF gyártásával Mohácson, együtt összesen mintegy 740 e abszsz (atro) tonna fa alapanyag igénnyel. Magyarország agglomerált falemez kibocsátása 2018-ra eléri, vagy meghaladja az 1 M m3-t. (Vannak a Kronospan csoportnak olyan gyárai, melyek egymagukban 1,5-2,0 M m3-t is kibocsátanak.)

Értékben 2013-ban a FALCO+MOFA fabeszerzése 6,5 Md Ft volt, amiből az állami erdőgazdaságok beszállítása 38%-ot tett ki. Mai árakon 2018-ra ez 17,4 Md Ft lesz, szeretnék, ha ebből az állami erdőgazdaságok 10,6 Md Ft-tal (61%) tudnának részesedni. Hogy tudnak-e, az jó kérdés, az előadó meglátása szerint igen. A következő két ábra a tervezett MOFA+FALCO fabeszerzések arányait mutatta atro tonna és Ft érték alapon számolva, ami szerint 2015-től közel 80%-ot az állami erdőgazdaságoktól szeretnének beszerezni és a maradékot a szabad piacon.

A FAGOSZ adatai alapján összegyűjtötték az állami erdőgazdaságok adatait, amit összevetettek a tőlük vásárlás adataival. A MOFA+FALCO fabeszerzése most nem éri el az erdőgazdaságok összes árbevételének 4%-át, amely arány a 2012. évi árbevételhez viszonyítva 2018-ra is annak csak 13%-a környékére nőne az alapján, amit e körtől szeretnének vásárolni. Tehát elvben van annyi faanyag, amit meg tudnak venni az erdőgazdaságoktól, hiszen 13% nem is olyan sok.

Környezetvédelmi ügyekre vonatkozó kérdésnek elébe vágott, mert Szombathelyen ez szerinte elég érdekes téma tud lenni. Van egy új törvény az IPPC, ami általános környezetvédelmi engedélyt jelent. Ezt az engedélyt minden 600 m3/nap kapacitást meghaladó cégnek meg kell szereznie a falemeziparban. Két ilyen falamezipari gyár van ma Magyarországon a MOFA és a FALCO. Mohácson a kérelmet, a tanulmányokat beadták. Minden feltételt teljesítenek és reményeik szerint 2-3 hónap múlva megkapják ezt az engedélyt. (Víz, szennyvíz, zaj, ..stb.) A FALCO-nál most állítják össze az anyagot, vannak némi problémáik, melyeket meg fognak oldani, mert ha ez nem sikerülne és 2015. július 6-án sem állna rendelkezésre ez az engedély, le kellene állni. Ezért meg fogják oldani az előírásnak megfelelést, ami azt jelenti, hogy be fogják tartani a kibocsátási határértéken belül maradást.

Ebben a gyárban további fejlesztések is lesznek: a következő években, évtizedekben nagyon jelentős gyártókapacitássá válhat. Több beruházást is terveznek (pl. az említett laminálósorok, a CK felújítása), de az is lehet hogy olasz bútor gyártókat hoznak majd be és ott fognak a helyszínen gyártani és lehet hogy még más is fog oda kitelepülni.

A környező területeket megveszik. Vettek egy 2,6 ha-os területet a SZOVA-tól, a városgazdálkodási vállalattól közvetlen a szomszédban, tehát van hova fejlődni a FALCO-nak és fejlődni is fog.

Kérdésre, hogy inkább sarangolt vagy faeselék irányú lesz a beszerzés elmondta, hogy szerinte e téren nem lesznek beszerzési gondjaik. Felhasználnak fűrészport, törött fa csomagolóanyagot, építkezésből kibontott fát, valamint most épül mintegy 4 millió Euró beruházásból egy tisztítóművük, amely a régi bútorokat és az akár szennyezett öregfát is képes feldolgozni. A darálást a fémmentesítés, majd a tisztítás követi. Ez a beruházás reményei szerint 2-3 hónapon belül megvalósul. Ezen túl is megvesznek mindenféle fahulladékot, ami csak elérhető, akár külföldről is. Érdekes, hogy a nem rostfa hányad Németországban 50%, Angliában ez 60% (a saját gyárak tapasztalat) Olaszországban nincs saját gyáruk, de tudják, hogy ott ez 90%. A FALCO a legjobb időben 6-7%-ot használt, nekik is el kell menniük ebbe az irányba.

Végül Günther Satzinger (területi értékesítési és szerviz manager ÖFORST GmbH), valamint Nagy Gábor, a cég magyar vevőköri partnere bemutatták az ÖFORST GmbH-t, valamint a John Deere erdészeti eszközök lehetőségeit a hazai nagygépes fakitermelési, közelítési rendszerek fejlesztésében.

Az előadás vetített anyaga pdf-ben (4,6 MB)

Az előadást Nagy Gábor kezdte, egyben bemutatta Günther Satzingert, aki az értékesítési üzletág regionális vezetője, s átadta a szót neki. Satzinger úr üdvözölte a közönséget és megköszönte a FAGOSZ-nak az előadási lehetőséget. Az amerikai John Deer cégnek több üzletága van, ezek egyike a John Deer Forestry. A központ Amerikában van, a Forestry üzletág központja pedig Finnországban. A cég egésze árbevétele (37 Mrd USD) 75%-a a növénytermesztési gépekből, 20%-a erdészeti gépekből, a maradék 5% pedig mindenféle szolgáltatásból tevődik össze.

2013. óta az osztrák ÖFORST GmbH kapta meg a magyarországi értékesítést a John Deer gépekre. Terveznek Magyarországon Zala megyében gépbemutatót, hogy a közönség közelebbről és jobban megismerhesse azokat.

Innentől Nagy Gábor vette át a szót, aki szintén mindenkit üdvözölt a FAGOSZ Fakonferencián. Immár harmadszor vannak itt és reméli, hogy még sokszor fognak jönni. Az Öforst Forsttechnik GmbH 2009-ben kapta meg a jogot a John Deer erdészeti gépek ausztriai forgalmazására. Ezek kiközelítő és kitermelő gépek. Most 12 alkalmazottjuk van, köztük 6-an szerelők. Mindegyikük már sok éve ezzel foglalkozik. Gépek értékesítése, bérbeadása, javítása a tevékenységük. 2013-ban 12,5 M Euró volt az árbevételük és a 2012. évi is hasonló volt. Nagyon bízik benne, hogy a nehéz évek után a magyar piac is mozdulni fog, fellendülés következik. Reméli, hogy árbevételük az idén emelkedni fog.

A zöld gépek, a John Deer Ausztriában piacvezető, az országos forgalomból 60%-kal részesednek.

Magyarországon korábban is volt John Deer értékesítés, 2013. márciusától az ÖFORST GmbH-é a magyarországi értékesítési jog. A magyar vevőkör kapcsolattartója pedig az előadó: Nagy Gábor. Mikor ebbe belekezdtek, tudta, hogy ez távirányítással nem fog működni, szükségük van egy magyarországi partner cégre, melynek tapasztalata van már e téren, ért az erdészeti gépekhez. Szerencséjükre megtalálták Kovács Lászlót és a cégét a Timber Trans Kft-t. Szerinte többen is ismerik Laciékat, akik korábban is gépjavítással foglalkoztak. Sok éves tapasztalatuk van kiközelítésben, javításban. Nagyon erős partnernek tartja őket. 2002-ben alakult a Timber Trans Kft., 2002-2008. között a Forsttechnik GmbH-val álltak kapcsolatban. 2013. szeptemberében nyitották Letenyén az új üzletüket. Felvetítette a cég erősségeit. Rendelkeznek Letenyén kisebb alkatrész raktárral és ami ott nem található, lehet náluk rendelni normál és expressz szállítással.

A John Deer céget 1837-ben alapították, 2012-ben ünnepelték a 175. éves évfordulójukat. A képen látható az árbevétel megoszlása.

A John Deer gépeket ma is sokan még Timberjack gépnek ismerik, mert 2005-ig ezen a néven forgalmazta erdészeti gépeket a John Deer. A John Deer 2000-ben megvette a Timberjacket, de akkor nem volt névváltás. A Timberjack gépekbe 2002-től kezdtek John Deer motorokat beszerelni. A design és név váltást 2005-ben lépték meg.

Felvetítette a teljes John Deer erdészeti gép választékot: vonszolók, kihordók, harveszterek.

A forwarder választék: 810E, 1010E, 1110E, 1210E, 1510E, 1910E, az új E szériás gépek. Ezek alapvetően forgókabinnal készültek, de 2014-től fix kabinnal is rendelhetőek lesznek, ugyanis sokan nagyon féltek a forgó kabintól. Pedig nagyon kényelmesek, jól lehet vele dolgozni. Aki ragaszkodik a fix kabinhoz, árban kicsit jobban jár és a gép össztömege is csökkenni fog.

Harvesterek: 1070E 4w / 6w, 1170E, 1270E 6w / 8w, 1470E. 4 és 6 kerekes változatok vannak, valamint megjelent egy 8 kerekes harvester is a választékban. Ez igazi újdonság és nagyon sok erőssége van.

Vonszolók: 540H, 640H.

Az innovációk:

. A már említett 1270E 8 Kerekes Harvester.

. A forgókabin bevezetése óta 2014-től először ismét rendelhető forwarder fix kabinnal

. IBC -Intelligens Daru Vezérlés

. JD Link, amely szoftver környezet a gépekhez.

. TimberOffice - Gépfelügyelő program. A gépek követhetőek és fejlesztés alatt van egy navigációs rendszer.

Reméli, hogy az innovációkat mielőbb be tudják vezetni.

Láthattunk néhány képet a gépekről, köztük a fix kabinos gép prototípusát is.

2013-ban kiállítottak az innoLignum Sopron szakvásáron, ahol büszkén mutatták be az első Magyarországon értékesített forwarderüket (1210-es típus), melyet a Zalaerdő vásárolt meg. Kiállítottak mellette egy harvestert is és nagyon sikeresnek ítélték meg ezt a szereplésüket a vásáron, így remélik, hogy a jövőben is ott lesznek.

Ahogy említette már lesz egy gépbemutatójuk 2014-ben Magyarországon Zala megyében, melyet április végére szerveznek. A bemutatni tervezett gépek:

. Harvester John Deere 1170E

. Forwarder John Deere 1210E

A Fakonferencián elhangzottak alapján összeállította: MM