Megemlékezés Tessedik Sámuelről és a legidősebb hazai akácfáról

Az emlékezők először a Széchenyi téren "álló" 222 éves öreg akácot látogatták meg. A FŐKERT szakemberei által alaposan megtámogatott famatuzsálem mindannyiunk örömére, dacolva a belváros meglehetősen szennyezett levegőjével, a közelmúltban végrehajtott nagyarányú építkezéssel,  2014-ben is kihajtott.

Ha igazak az adatok, akkor 1792-ben ültették el ezt a fát. Akkor, amikor ezen a területen még nemhogy az Akadémia épülete nem állott, de valószínűleg más középület sem. 

A Magyar Tudományos Akadémia ötlete ellenben csaknem egyidős a fával. Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a XVIII. században felvetődött. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslat után Bessenyei György: Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (Bécs - 1790.) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását.

Ezzel a gondolattal indította emlékező beszédét Glattfelder Béla, majd emlékeztetett, egy napjainkban zajlott konferenciára, amelyen a résztvevők az akác veszélyeit hangsúlyozták. A szónok szerint számos hamis állítás hangzott el ott, s arról végképp nem esett szó, ha nem lenne hazánkban akác, akkor az Alföld, az ország közepe sivataggá változott volna. Tízezerrel kevesebb méhész működne, és szegényebbek lennénk. Hiányozna valami, amiben világhatalom vagyunk. Legyünk hálásak azoknak, akik több száz évvel ezelőtt mertek újítani, kezdeményezni, hogy felvirágoztassák Magyarországot. Ma is ehhez hasonló tettekre van szükség - hangsúlyozta a politikus.

Ezen gondolatok jegyében szalagozták föl a két évszázados famatuzsálemet, amely dacolt forradalmakkal, háborúkkal, szélviharokkal és szárazsággal. A szalag felirata: "Ne bántsd a fát! - Akác Koalíció"

1742. április 20-án, a Pest megyei Albertiban látta meg a napvilágot Tessedik Sámuel, a XVIII. század egyik legnagyobb magyarországi polihisztora.

A Vidékfejlesztési Minisztérium árkádsorában található panteon Tessedik Sámuel szobránál Babák Mihály, Szarvas város polgármestere emlékezett a település egykori lelkészére és nagy néptanítójára. Emlékeztetett, hogy munkát adott a helyieknek, és ő építtette az első templomot is. Gazdasági iskolát alapított, és tanítókat is képzett.

Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának dékánja az akác sokoldalúságát ecsetelte, és hangsúlyozta, nem hagyhatjuk, hogy elvakult szervezetek áldozatául essen. Kiemelte, új hasznosítási lehetőségeket is keresnek az akác alkalmazása terén.

Forrás: Forestpress, szöveg és kép: Zétényi Zoltán

Az eseménnyel kapcsolatban megjelent sajtóközlemény:

Az Akác-koalíció tagjai szombaton emlékszalaggal díszítették a Budapest V. kerületi Széchenyi téren álló, 225 éves akácfát, majd megkoszorúzták Tessedik Sámuelnek a Vidékfejlesztési Minisztérium oszlopcsarnokában levő mellszobrát.

A volt pesti akácsor ma még élő utolsó tagját 1789-ben ültették, kettő évvel a legnagyobb magyar, Széchenyi István születése előtt - emlékeztetett Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő. Ez a fa megérdemli, hogy köszöntsük. A magyarság sokat köszönhet az akácnak - húzta alá az EP képviselő. Az Alföldön ezzel a fával kötötték meg a futóhomokot. Sok helyen a fafajok közül csak az akác termeszthető gazdaságosan, mivel szárazságtűrő és igénytelen növény. A legtöbb széndioxidot megkötő fafajok közé tartozik.

Glattfelder Béla kiemelte: nem igaz, hogy az akác robbanásszerűen terjeszkedne, s elpusztítaná a körülötte élő növényeket, fákat. Meg lehet nézni az akác körül élő gazdag növényvilágot, mely a Széchenyi tér füves területét borítja. Itt pusztulásnak semmilyen nyoma nincs. Az akác kiirtása ökológiailag sem indokolt - jelentette ki az EP-képviselő. Az Akác-koalíció védi, s nem bántja a fákat. Ezt a gondolatot hangsúlyozva a résztvevők szalaggal átkötötték a 225 éves fát, amelyen a "Ne bántsd a fát!" felirat szerepel.

Ezt követően a Tessedik Sámuel mellszobránál tartott megemlékezésen Szarvas polgármestere, Babák Mihály kiemelte: Tessedik Sámuel az egyik utolsó magyar polihisztor volt. Nem félt új megoldásokat bevezetni a futóhomok megkötése, az alföldi táj megmentése érdekében. Az akác gazdasági célú hasznosításával komoly érdemeket szerzett az alföldi népesség megmaradásában, az alföldi fagazdálkodás kidolgozásában. Szarvas első, általa építtetett templomának a tartógerendái is akácból vannak. Ez is bizonyítja, hogy az akácból készült elemek mennyire tartósak, több száz évig megmaradnak - emelte ki a polgármester.

Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem dékánja elmondta: a hazai akácosok nagy része gyenge termőhelyen található, amelyeket más fafajokkal gazdaságosan hasznosítani nem lehet. Az akácnak kiemelt gazdasági jelentősége van. A méhészek alapvetően az akácon legeltetik a méheiket. Az akác a hazai faipar egyik fő alapanyaga. Az akác ezen túlmenően még számtalan ökológiai és gazdasági lehetőséget rejt magában. A hazai kutató intézetekben és egyetemeken folyó akáchoz kapcsolódó kutatások nemzetközileg is kiemelkedőek- tette hozzá a dékán. 

Az egyetemi karokból, kutatóintézetekből és számos szakmai érdekképviseleti szervezetből álló Akác-koalíció 2014. január 23-án alakult Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő részvételével. Célja az akác és az akácméz megvédése az indokolatlan és rosszindulatú uniós és hazai támadásokkal szemben. Törekszik továbbá az akácnak és az akácméznek a hazai és európai uniós elismertetésére.

Forrás: Akác koalíció