FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2014-06-18

Új Erdőtörvényre van szükség

E címmel jelent meg a NAKlap júniusi számában riport Luzsi Józseffel, a NAK Erdő- és Vadgazdálkodási Országos kamarai Osztály, egyben a MEGOSZ elnökével. A vezérfonal: Korszerű és ésszerű szabályokat szeretnének az erdőgazdálkodók.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

Akár éles hangú vitairatnak is nevezhető a NAK Erdő és Vadgazdálkodási Országos Kamarai Osztály májusi ülésének jegyzőkönyve, amely jól tükrözi a Mátrafüreden tartott összejövetel "forradalmi hangulatát". A megfigyelőnek az volt az érzése, hogy most fogyott el az ezer módon szabályozott és gúzsba kötött szakma türelme. Az elfogadott határozatok is azt sugallják, hogy itt az ideje az erdőgazdálkodást polgári értékrendű szabályozás alá helyezni. A javaslatokról Luzsi Józsefet az országos osztály elnökét Kőtelek határában, egy idei felújítású nemes nyár erdőrészlet mellett kérdeztük.

 

 

Luzsi József, ha a saját erdejében akar sétálni, akkor Pest, Borsod vagy Szolnok megye felé is veheti az irányt, de a 600 hektáros családi birtok zöme a Tisza JSZNK megyei hullámtéren, mintegy 15 község határában található. Emellé még további 800 hektár szakirányítását látja el munkatársaival, így ha valaki, ő biztosan tudja, hogy mit és miért kellene tenni. Azt vallja, hogy az erdőnek elsősorban a tulajdonos örömére és hasznára kell lennie, úgy hogy a közcélokat is szolgálja.

 

Az osztályülésen, részt vett az az erdőgazdálkodó, akit a bagolylepkék lárváinak vélhető elpusztítása miatt másfél milliárd forintra bűntettek, jóllehet a terület bokrainak irtására hatósági engedélye volt. Bár magát a természetvédelem elindítását az erdészeknek köszönhetjük Magyarországon, de az utóbbi évtizedekben a hivatásos és néhány civil szervezet által képviselt természetvédelem és az erdészek között soha nem volt felhőtlen a viszony, ám mintha most elszakadt volna a cérna. 

Sajnos van közelebbi példám is. Az egyik munkatársamat most szabadságvesztés fenyegeti, mert a nemzeti park ellenőre szerint felelős azért, hogy egy fekete gólya fészekrakás helyett, kirepült az ártérről, mint ahogy a határozatban szerepel, "a visszaköltözés szándéka nélkül". Egy halálos orvosi műhiba esetén kisebbek a büntetési tételek.

Magyarországon az erdőrészleteknek természetvédelmi besorolása lett, azzal azonban nem foglalkozott senki, hogy a magánerdőben az ebből adódó korlátozások között továbbra is meg tudnak-e élni az emberek. Pedig élni tartamosan csak ott lehet, ahol a természet javait az ember a szolgálatába állítja. Bár a honfoglalás korában még nem voltak erdészek, de miután Európában az ipari forradalom felzabálta az erdőket, tessék csak a Ruhr vidéken vagy Manchester környékén körülnézni, kezdtünk az erdő kincseivel gazdálkodni. Így a földbirtokok erdőterületinek hasznosításával foglalkozó személyek lettek az erdészek, azaz azok, akik az erdőből kikerülő faanyag mellett a vadászattal és így az egész erdei életközösséggel már évszázadok óta foglalkoztak. Feladatuk már akkor az volt, hogy az erdei életközösség hosszú távon, folyamatosan szolgálja a birtokosok érdekeit és a kinyerhető gazdasági haszon egyensúlyban legyen megújulás képességével. Tulajdonképpen ez a legmodernebb természetvédelem célja is.

Bár nyugaton, a felélt természetes élőhelyek rehabilitációja címén őrült közösségi pénzeket költenek az erdőre, nálunk ahol jelentős természeti érték maradt a magyar erdőkben, a tiltás és a korlátozás a jelszó. Érthető hogy ennek nyugaton tapsolnak, hiszen mi lettünk Európa Nemzeti Parkja. Az erdeink fele védett vagy Natura 2000 besorolású, de akár egy-egy önkormányzat minden további nélkül levédhet egy területet, akár a tulajdonos megkérdezése nélkül, mint ahogy tették ezt a Natura 2000 hálózat kijelölésekor is. Pedig ha itt körülnéz: rendezett, gazdaságilag értékes és egyben természetvédelmi értékeket hordozó erdők mellett elsődlegesen a gazdaság faanyag ellátását szolgáló erdőket is lát. Ám ilyen erdőknél is elég a védettséghez arra hivatkozni, hogy madárhangot lehet ott hallani. Azt pedig nemcsak erdőben, hanem  még a városi panelházak környékén is előfordul.

 

Pontosan milyen korlátokra kell gondolni?

A hivatásos természetvédelem által üldözendőnek kikiáltott nemesnyáras ültetvényekben is előírják például, hogy mikor, milyen mozaikos egységekben lehet kitermelni egy erdőt területi és időbeni korlátokkal.  Ezen felül még további korlátozás az, hogy fát termelni csak vegetációs időn kívül lehet jelentős plusz költséggel a Tisza mentén két árvizes időszakban mikor az időjárás is csapadékos.

Ilyen állományokban erdőfelújításkor kötelező fafaj cserét kell elvégezni őshonos fafajú erdő létrehozásával jelentős többletköltséggel és elmaradt haszonnal minimális kompenzáció fejében. Például egy nemes nyár erdő 20 év alatt 400 köbméter fát termel. Ha ennek az értékét 100 egységnek veszem, akkor az előírt őshonos hazai nyár 100 éve alatt nő ekkorára, ám az értéke csak 40 egység lesz. Arról nem is beszélve, hogy a telepítése kétszer annyiba kerül. A nemes nyár gyorsan növő fa, kétszer annyi oxigént köt le, a klímaváltozás elleni harc bajnoka. De mondok egy másik példát. Van itt 16 hektár 25 éves nemesnyár erdő. Öt éve kellett volna kitermelni, akkor volt a legjobb állapotban, de még vagy hat évet itt kell hagyni, mert a mellette lévő felújítás fejletsége még kicsi, nem érte el az előírt fedettséget vagy kort. A fák túltartottak, a viharok tizedelik őket, értékük csökken. Körülbelül ötvenmillió forintos lesz az elmaradt haszon, mely természetesen a tulajdonosokat, illetve az erdőgazdálkodókat sújtja. Ezt nekünk kompenzáció nélkül el kell viselnünk, de kérdezem én egy szántóföldi gazdálkodónak ugyan ki merné előírni hogy az idén ősszel ne arasson, azt csak tél végén teheti meg, amikor a búzája már jórészt tönkre ment?

 

Miért ilyen kicsi az erdőgazdálkodók lobbiereje?

A természetvédelem a rendszerváltás után népszerű dolog volt, mindenki azonnal mögé állt, mert ki ne védené a természetet. Amikor a jogszabályokat meghozták a kerekasztalok mellett a gazdálkodók mindig törpe kisebbségben voltak. Hovatovább egy civil természetvédő szervezet, szava többet számított, mint egy tulajdonos gazdálkodóé. A jogszabályok pedig mesterséges korlátaikkal és betartatásukat éberen őrző állami alkalmazottaink pedig azt feltételezik az erdőgazdálkodókról, hogy nélkülük azok elpusztítanák az erdőket. A 2009-es erdőtörvény azt tükrözi, hogy minden fontosabb a vidéken élő embernél. A közvélemény sajnos, ha erdőről hall, a romantikus kirándulások helyszínére gondol, nem a gondozott sok munkával és költséggel érte is dolgozó vidéki emberre.

 

A rendszerváltás után sajnos a rablógazdálkodásra akadt sok példa, ezért az emberek nem bánják, hogy az erdők nem jutottak ebek harmincadjára.

Bűnözők minden ágazatban vannak, de nincs olyan erdész, aki ne védené a természetet, hát ezért vannak természeti értékeink. Az elmúlt 20 év kivételével az erdészek voltak a természetvédők és munkájuk igen jól végezték. Az erdész szakmának múltja és kultúrája van. Mi is csak az éves fakitermelési lehetőség felét vágjuk ki, nem a minél nagyobb tarvágásban, hanem a tartamos gazdálkodásban vagyunk érdekeltek. Mi magángazdálkodók már a gyermekeinkben gondolkodunk. Félreértés ne essék, nem a szabályok ellen beszélek, csak úgy érzem, hogy átestünk a ló túloldalára, minden túlszabályozott. A törvény előírja például, hogy a kivágott erdőt két éven belül fel kell újítani, 70%-os eredményességgel. Itt az ártéren pedig ez elég nehézkes. Van, hogy hat-nyolc méter magasan áll a víz, vagy ugyan derékig csak, de a nagy melegben megfőnek a csemeték, de az is lehet, hogy az elültetés után két hétig nem kapnak vizet és kiszáradnak. Így átlagban kétszer kell egy területet újraerdősíteni. De az is érdekes, hogy az ellopott erdő után is kötelező a tulajdonosnak a gazdálkodónak az erdő felújítás, nincs kegyelem csak költség, kötelezettség és munka.

 

Az osztályülés jegyzőkönyve gyökeresen új támogatási szabályozást és új erdőtörvényt javasol.

A mostaniakat merőben új rendeletekkel kell felváltani azokat az uniós minimum elvárások szintjéig leegyszerűsítve. Valamennyi erdészeti intézkedést a következő uniós ciklus elején a teljes keretösszegek erejéig meg kell nyitni. Szigorúbb szabályokat követelnek meg hazánkban, mint az EU-ban. Ilyen például Ausztriában nem fordulhatna elő.
A jelenlegi erdőtörvény és kapcsolódó rendeletei pedig túlzott mértékben a természetvédelmi és a hatósági érdekeket képviselik, bonyolult, az állami és magán erdőgazdálkodókra nézve teljesíthetetlen kötelezettségeket tartalmaznak. Európa egyik legszigorúbb erdőtörvényét tehát az erdők gazdasági értékeit jobban kiaknázó, ugyanakkor a tartamosság igényeinek is megfelelő, de csak a minimális korlátozásokat és ellenőrzéseket tartalmazó új jogszabályokkal kell felváltani.

 

Mit gondol, mitől változhat meg a törvényhozók, a hatóság és társadalom hozzáállása annak érdekében, hogy lazuljon a szabályozás?

Meggyőződésem, hogy a hazai erdőkből a mainál sokkal több értéket tudnánk kinyerni úgy, hogy a természetvédelem érdekei mit sem sérülnének. El kell érjük, hogy vidéken megmaradjanak az emberek és boldoguljanak. A kertészet és az erdőgazdaság veszi fel a legtöbb képzetlen munkaerőt, itt a Tisza-menti falvakban a családok számára alig van más megélhetés, mint a mező es erdőgazdálkodás. A jó időben, nagy mennyiségben és jó minőségben kitermelt fa, a feldolgozóiparban további munkahelyeket hozna létre, de megélhetnének belőle még a kereskedők is.

Értse meg mindenki: nem az erdésztől kell félteni az erdőt! Ha mi nem szeretnénk a természetet, nem óvnánk és védenénk, akkor már régen nem lennének természeti értékeink. A megélhetés mellett azonban rendkívüli örömöt is okoz számunkra ez a hivatás. Amikor kimegyek az ártérre, és szemügyre veszem, hogy mit fejlődnek évről évre az erdők, milyen szépen vastagodnak, növekednek, sokszor úgy érzem, integetnek Nekem a szélen álló fák. Ha nem látja senki, visszaintek nekik és eszembe jutnak a gyermekeim, mert az erdők az Ő jövőjüket is szolgálják majd.

 

Kádasi Bali Csaba

Forrás: nak.hu

FATÁJ kiegészítés:

A 2014. június 13-án benyújtott, 2014. őszi törvényalkotási programban szerepel decemberi tárgyalásra az Erdőtörvény módosítása, részben az érdekképviseleti igények foganatosítása érdekében: Erdőtörvény módosítás decemberben FATÁJ 2014-06-18 Így van remény a fenti gondolatok jogszabályba foglalására.

 

 

Erdészeti gépek, berendezések forgalmazása: MUS-MAX aprítógépek, SCHLEASING aprítógépek, MAXWALD kötélcsörlok; POSCH tuzifa darabolók, hasítók.

ID: WOOD projekt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

ERFARET Tudásközpont




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.