FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...

FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2015-03-16

Erdeink egészségi állapota 2014-ben

Az Erdészeti Tudományos Intézet közzétette ERDEINK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2014-ben című jelentését, amely a 16×16 km-es EVH hálózat alapján készült el.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

A jelentés összefoglalója:

2014-ben az összes mintapont számában nem történt változás az előző évhez képest. A 78 darab mintapont közül kettőben az állományt letermelték a vizsgálat évében, így ezekben nem történt felvételezés. A vizsgálatok összesen 76 mintapontra terjedtek ki, melyekben összesen 1824 faegyed vizsgálata történt meg. A mintapontokban álló fák minősítése a nemzetközi metodika szerint zajlik. Az egészségi állapot meghatározása a mintafák egészére, így a koronára, törzsre, és gyökfőre egyaránt kiterjed. A 2014. évi adatokat feldolgozva és összesítve kijelenthető, hogy a magyar erdők egészségi állapota 2012 óta folyamatosan romlik, amely romlás üteme 2014-ben jelentősen felgyorsulni látszik.

 

Az összes levélvesztés alapján a vizsgált fák 38,8%-a egészséges, tünetmentes, 33,6%-a gyengén károsodott azaz kisebb mértékű levélvesztés jelentkezett ezeken az egyedeken, de a károsodás mértéke még nem számottevő. A közepesen károsodott egyedek aránya 20,9%, míg az erősen károsodott fák aránya 3,8%. A frissen pusztult fák aránya 0,7% volt.

A 2014. évi egészségi állapotra vonatkozó vizsgálatok eredményeit a korábbi évek adataival összevetve megállapítható, hogy 2014-ben a fák egészségi állapotában jelentősebb romlás következett be. A tünetmentes fák aránya 16,8%-al csökkent, ezzel párhuzamosan 11,6%-al emelkedett a veszélyeztetett fák aránya. A közepesen károsodott és az erősen károsodott egyedek száma szintén kisebb mértékű emelkedést mutat. Ezek a változások a korábbi kisebb mértékű állapotromlással ellentétben már jelentősebbnek tekinthetők, és arra utalnak, hogy az erdőkben egy kedvezőtlen folyamat erősödött fel, amelynek eredményeként a fák egészségi állapota jelentősebben romlott 2014-ben. Mindezek a negatív változások annak ellenére következtek be, hogy 2014. év időjárása kedvezően alakult a vegetációs időszakban. Az átlagosnál több csapadék hullott és a havi középhőmérsékletek is rendszerint szélsőségektől mentesek voltak. Az állapotromlást a korábbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai indították el, amelynek akkumulálódó hatásai 2014-ben jelentkeztek látványosan.

2014-ben a fontosabb kárformák megoszlásában kisebb mértékű változás mutatkozott az előző évhez képest. A kedvező időjárási viszonyoknak megfelelően az abiotikus károk mértéke kissé csökkent, ugyanakkor a bőséges csapadék eredményeként a gombafertőzések aránya emelkedett. A korábbi évek kedvezőtlen környezeti hatásainak nyomán a leromlásos, komplex károsodási tünetek aránya évről évre emelkedik. Ezzel párhuzamosan a többi kárforma enyhe csökkenést mutat.

 

A lomblevelek elszíneződése a korábbi évekhez képest 8%-al emelkedett. Ennek ellenére összességében megállapítható, hogy az elszíneződés mértéke az emelkedés ellenére sem jelentős a vizsgált állományokban. A 2014. évi magasabb érték az átlagosnál melegebb és szárazabb júniusi időjárással van összefüggésben. Az elszíneződés elsősorban az aszályos időjárásra fokozottabban érzékeny akácokon, nyárakon, gyertyánokon jelentkezett a felvétel idején. 2014-ben a koronaelhalás tekintetében, akárcsak a levélvesztés esetében, 2009-től évről évre kisebb mértékű romlás figyelhető meg, amit mutat a tünetmentes fák arányában bekövetkező folyamatos csökkenés. Az emelkedő mértékű koronaelhalás egyik tényezője, hogy a koronaelhalásra utaló száraz ágak évekig a koronában maradnak és az új elhalások a régi koronaelhalásokkal összeadódva kumulálódnak, bár esetünkben a folyamat egy fokozatosan romló tendenciára utal.

A törzskárok esetében is kisebb mértékű emelkedés figyelhető meg 2012-óta. A tünetmentes, azaz sérülésektől mentes fák aránya tovább csökkent jelenleg 68,1%. A tünetcsoportban bekövetkezett folyamatos emelkedés oka nincs összefüggésben a környezeti hatásokkal. A korábban észlelt törzssérülések csak igen kis hányada tűnik el a következő évre, így a törzskárok esetében is kumulatív értékek szerepelnek évről évre.

A törzskárok többsége emberi tényezőre vezethető vissza és csak kisebb részük biotikus vagy abiotikus eredetű. Az emberi beavatkozások nyomán, elsősorban mechanikai törzskárok formájában jelentkeznek a tünetek. Többnyire a vékonyabb kérgű és így sérülékenyebb bükkökön és a gyertyánokon tapasztaltunk gyakrabban ilyen jellegű károsodást.

Az egészségi állapot minősítése során a kárformák három fő csoportba sorolhatók - biotikus, abiotikus és komplex leromlásos kategóriákba. Arányuk az elmúlt évhez képest nem változott. A biotikus eredetű károk adják továbbra is a károsodások többségét, részarányuk az összes kárforma között 54,0%. A biotikus károkon belül a legnagyobb arányban a rovarkárok fordulnak elő (25,0%). Ezt követik a különféle gombák okozta károsodások (15,0%). Az emberi tevékenységből eredő károk (5,7%), döntően mechanikai sebzések, közelítési sérülésekből adódnak. Az ugyancsak ide tartozó egyéb kategóriába sorolt károsodások aránya 6,8%. A vadkár 1,5%-ot képvisel. (Ez az adat azonban nem reprezentálja az országos átlagot, mivel a mintaterületek jelentős része idősebb állományban van kijelölve, míg a fiatalabb állományok zöme kerített, így nem jelentkezett benne vadkár). A második leggyakrabban előforduló kárcsoport a leromlásos tünetek kategóriája. A felvételezések során valamennyi olyan tünetcsoportot, ami a fák általános leromlásából, illetve kárláncolódásából adódik, azok ebbe a kategóriába kerültek. 2014-ben ebbe a csoportba tartozott a károk 34,7%-a, ami alig másfél százalékkal több, mint az előző évben. Az abiotikus károk a külön feltüntetett, de természetesen ide sorolható tűzkárokkal együtt, az összes kárforma 11,3%-át tették ki.

Az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján megállapítható, hogy 2014-ben a legjobb egészségi állapotot hasonlóan az előző évhez, a nyárak és az egyéb lágy lombos fafajok mutatták. Ezeknél a tünetmentes egyedek aránya meghaladta a 60%-os értéket, ami azonban így is jelentősen alacsonyabb, mint 2013-ban. Ezzel szemben a feketefenyő, a tölgyek és a bükk mutatta a legrosszabb állapotot, mivel ezeknél a fafajoknál a tünetmentes egyedek aránya 30% alatt maradt.

A különféle fafajokon belül jelentős eltérések mutatkoztak a kárformák megjelenési arányaiban is, a komplex leromlásos tünetek szinte valamennyi fafajnál dominálnak. Különösen a feketefenyő esetében kiemelkedő ez a kárforma, de akác esetében is jelentős, eléri az 50%-os részesedést. A tölgyeken, gyertyánon és az egyéb lágy lombos fafajoknál a leromlásos tünetek mellett a rovarkárok is jelentős számban fordultak elő.

Ebben az évben a csapadékos időjárás eredményeként a gombabetegségek is nagyobb arányban jelentek meg, mint a korábbi években. A feketefenyőn, kocsányos- és kocsánytalan tölgyeken, valamint az egyéb kemény lombos fajokon fordultak elő nagyobb arányban különféle kórokozók.

A cser, bükk és nyárak esetében ki kell még emelni az abiotikus károkat, ami elsődlegesen a késői fagyok és a viharos időjárás következtében kialakult törzskárokat - 46 - (fagyrepedés) lombvesztést és hajtáskárokat jelenti. A mechanikai sérülések továbbra is a vékony kérgű bükk és a gyertyán fajokon volt a legmagasabb arányú.

Forrás: Erdészeti Tudományos Intézet

 

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

STIHL - Nemzedékekre tervezve.

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.