Megfelelő-e az EU erdőkár támogatás irányítása?

2015. február 24-én jelent meg az Európai Számvevőszék honlapján a jelentés (magyarul is). Az 56 oldalas jelentésnek különösen a tagállamok részére szóló ajánlásait érdemes figyelembe venni, mivel a 2014-2020. közötti időszakban is működnek ilyen támogatások. A 2007-13. időszakban a 226. intézkedésben Magyarország csekély súllyal vett részt (14. oldal grafikonja).

Az erdőtük sem Magyarországon voltak kiemelkedő mértékűek (30. oldal grafikonja):

Így oszlottak meg a 226. intézkedés kiadásai országonként (36. oldal):

Itt láthatóan Magyarország esetében a tervezett 8.251 Euróval szemben csak 1.084 Euróra sikerült az EMVA támogatott kifizetés a 2007-2013. időszak új pályázatit illetően. Persze sok más országnál is alacsony a teljesítési arány, miközben van melyeknél igen jó, pl. Szlovákia kerekítve 88 ezer Euróból 90 ezer Eurót hívott le! A két legnagyobb kifizetési tétel Spanyolországé és Olaszországé, melyeket Szlovákia követ. Úgy tűnik, ebben északi szomszédunktól lenne mit tanulnunk.

A jelentés összefoglalója az alábbi.

I

Európa erdeire fenyegető veszélyt jelent az - általában szándékosan okozott vagy gondatlanságból eredő - tűz, valamint a természeti katasztrófák, azaz az abiotikus (pl. szélvihar, aszály, árvíz, lavina stb. okozta), illetve a biotikus jellegű (kártevők, betegségek okozta) károk.

II

A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a tűz és a természeti katasztrófák következtében sérült erdők esetében az erdészeti potenciál helyreállítását és megelőző intézkedések bevezetését célzó EMVA-támogatás ("226. intézkedés") irányítása megfelelően történt-e, és az intézkedés, költséghatékony módon, elérte-e a tervezett eredményeket. Az intézkedés a 2007-2013-as időszakban az erdészeti földterületek fenntartható használatát, és ennek révén az Unióban a környezet javítását és a táj megőrzését célzó 2. tengely keretében volt hatályban. 2012 végén a 2007-2013-as időszakra a 226. intézkedésre előirányzott teljes EMVAtámogatás elérte az 1,55 milliárd eurót.

III

A Számvevőszék a Bizottságnál és a kiválasztott tagállamokban (Ausztria, Franciaország/Aquitánia régió, Olaszország/Basilicata régió, Spanyolország/Andalúzia, valamint Szlovákia) végezte az ellenőrzést. Ezekben a tagállamokban merült fel a 2012. december 31-ig bejelentett összes kiadás több mint 85%-a. A támogatás döntő részét (80%) - főleg erdőtüzek elleni - megelőző intézkedésekre költötték.

IV

A Számvevőszék megállapítja: a támogatás irányítása nem volt megfelelő, továbbá a Bizottság és a tagállamok nem tudják bizonyítani, hogy a tervezett eredményeket - költséghatékony módon - elérték.

V

A megelőző intézkedések nem voltak kellően célirányosak. A Számvevőszék megjegyezte: noha a 226. intézkedés azokat az erdőket célozza, ahol a tűzveszély közepes vagy nagy, ezek megállapítására azonban nincs közösen elfogadott uniós definíció, illetve kritérium. A tagállami kiválasztási eljárások több szempontból is hiányosak voltak: nem voltak egyértelmű kiválasztási kritériumok, hiányzott a pályázatban szereplő tevékenységek eredményes értékelése, és egyes kockázatos területeket nem vettek figyelembe. A környezettel kapcsolatos célok rangsorolása a kiválasztási szakaszban nem volt megfelelő, a végrehajtás során pedig néha nem vették őket figyelembe.

VI

Ellenőrzése során a Számvevőszék olyan tevékenységekre talált példákat, amelyek az intézkedés céljainak eléréséhez nem voltak megfelelőek. Noha az áttekintett társfinanszírozott tevékenységek közül számos jellegéből adódóan (tűzvédelmi pászták, gyérítés, irtás stb.) általában hozzájárult a támogatás céljainak megvalósulásához, a Számvevőszék talált olyan eseteket is, amelyek nem természeti katasztrófákhoz, illetve erdőtüzekhez kapcsolódtak, hanem egyéb gazdasági vagy környezeti célok motiválták őket. A végrehajtott műveletek egyes típusai esetén dokumentáció hiányában a legfőbb támogathatósági követelmények nem voltak ellenőrizhetők. A Számvevőszék olyan példákat is talált, ahol az erdészeti utakat az erdők gazdasági kiaknázása céljából használták, és az erdőtűz megelőzésével kapcsolatos konkrét haszon nem volt kimutatható. A nagy sűrűségű épített utak szintén járhatnak káros környezeti hatással.

VII

Nem megfelelően gondoskodtak a finanszírozott intézkedések költséghatékonyságáról. A Számvevőszék a következő eseteket találta: a közpénzekből történő finanszírozás felső határát indokolás nélkül gyakran megváltoztatták; egy adott régióban egy adott intézkedés standard költségei jóval magasabbak voltak, mint egy másik régió hasonló intézkedésével kapcsolatos költségek; a kézzel végzett munkát előnyben részesítették a gépekkel szemben, ami magasabb költségekkel járt. Egyes esetekben felmerült a túlzott köztámogatás veszélye, például amikor olyan pályázatokat
választottak ki, amelyeknél a projekteket már lezárták, vagy ahol a kedvezményezettek önerőből is tudták volna finanszírozni a műveleteket, illetve ahol mezőgazdasági parcellákat támogattak.

VIII

Végezetül a monitoringhoz alkalmazott eszközök nem tették lehetővé a Bizottság és a tagállamok számára, hogy megfelelően értékeljék a 226. intézkedés hatékonyságát és eredményességét. Konkrétan a CMEF-rendszer teljesítménymutatói nem voltak megfelelőek, és az elkészült értékelések hasznossága korlátozott volt. A megelőző intézkedések eredményességéről nem lehetett következtetéseket levonni, mivel erről nem készültek mérések. A megállapított hiányosságok valószínűleg a 2014-2020-as időszakban is fennmaradnak, mivel az újonnan javasolt monitoringeszközök ezzel a konkrét támogatással kapcsolatban nem jelentenek javulást a felügyeleti keretrendszerben.

IX

Tekintettel a fenti következtetésekre és arra, hogy a vizsgált támogatás a 2014-2020-as programozási időszakban továbbra is igényelhető, a Számvevőszék az alábbi ajánlásokat teszi:

- A tagállamok:

a) a megelőző intézkedéseket egyértelmű kritériumok mentén, az igényekhez viszonyítva, alapos és kellően dokumentált értékelési eljárással válasszák ki;

b) növeljék a támogatás környezetvédelmi hatását úgy, hogy az intézkedéseket elsősorban a környezeti szempontból legértékesebb erdőkre - például a Natura 2000 erdőterületekre - összpontosítják;

c) gondoskodjanak arról, hogy csak a természeti katasztrófákkal, illetve tűzzel kapcsolatos intézkedések kapjanak támogatást;

d) hozzanak létre olyan kontrollrendszert, amely eredményesen tudja ellenőrizni a támogatásnyújtás feltételeinek betartását, és karbantartja a megfelelő dokumentumokat és információkat;

e) a támogatott intézkedések tekintetében szenteljenek nagyobb figyelmet a környezetvédelmi szempontoknak, elsősorban olyan megfelelő biztosítékok kialakítása révén, amelyekkel megelőzhetők a negatív környezeti hatások;

f) Biztosítsák a támogatott intézkedésekkel kapcsolatban kialakított standard költségek ésszerűségét;

g) A kedvezményezetteknél szokásosan felmerülő költségek alapján indokolják meg a támogatás felső határát és annak változtatását;

h) A kedvezményezettek számára írják elő annak világos alátámasztását, hogy a 226. intézkedés keretében szükségük van a támogatásra;

i) Számoljanak be arról, hogy a végrehajtott intézkedések milyen hatásfokúak: mennyire csökkentették az erdőtüzek, illetve a természeti katasztrófák számát és a károsult területet.

- A Bizottság:

a) a 2014-2020-as időszakra vonatkozó tagállami vidékfejlesztési programok jóváhagyásakor ellenőrizze, hogy a tervezett közfinanszírozással érintett erdőterületeken kellően ismertetett és indokolt-e a megelőző intézkedések szükségessége;

b) dolgozzon ki közös alapkritériumokat ahhoz, hogy az erdőterületeket tűzveszélyesség szempontjából - kevéssé, közepesen vagy fokozottan tűzveszélyes területként - lehessen besorolni;

c) ellenőrizze, hogy a tagállamok kialakítottak-e egy megfelelő kontrollrendszert;

d) pontosítsa, hogy a 226. intézkedésen belül mely követelmények alapján támogathatók az egyes tevékenységek, és ezáltal biztosítsa, hogy azok jelentős mértékben hozzájáruljanak az erdőtüzek és a természeti katasztrófák megelőzéséhez, különösen amennyiben ezek jövedelemtermelő gazdasági tevékenységhez tartoznak, és mint ilyenek az 1. tengely keretében is finanszírozhatók lennének;

e) javítsa az intézkedés monitoringját, és ezáltal biztosítsa, hogy a tagállamok azt a meghatározott konkrét célkitűzésekkel összhangban hajtsák végre.

Forrás: Európai Számvevőszék