Faanyag export tilalma Romániában

A környezetvédelmi tárca közleménye a rendelet szükségességét "az elmúlt tíz évben egyre nagyobb méreteket öltő illegális fakivágással" indokolja, amely a környezeti negatív hatások mellett "az állampolgárok biztonságát és egészségi állapotát is veszélyezteti." Egy másik, szintén közvitára bocsátott rendelettervezet ugyanakkor azt írja elő, hogy a hatályba lépésétől számított 45 nap után minden exportra szánt vagy belföldön fuvarozott faszállítmányra engedélyt kell felmutatni, amelynek tartalmaznia kell többek között az eladó és a vásárló adatait, a fa eredetét, mennyiségét, illetve hogy mire szánják. Victor Ponta miniszterelnök május 13-án jelentette be, hogy a kormány meghatározott ideig betiltaná a feldolgozatlan faanyag exportját, és felszólította az igazságügyi minisztériumot: egy héten belül találjon jogi megoldást az intézkedésre, ellenkező esetben a szaktárca munkatársai "máshol kereshetnek állást."

Az első, nagyszabású tiltakozási hullám után ismét több városban vonultak utcára a civilek az illegális fakivágások és erdőkitermelés ellen tiltakozva. Sepsiszentgyörgyön több százan vettek részt a megmozduláson, amelyen a folyamatban lévő perekben hozott jogerős ítéletek kihirdetéséig az osztrák Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó nagyvállalat rétyi fűrészüzemének, valamint a gyár területén épülő hőközpontok engedélyeztetésének leállítását követelték. A hétpontos követeléslistát Toró Attila környezetvédő aktivista olvasta fel, a tüntetés résztvevői pedig közfelkiáltással erősítették meg. Az utcára vonulók követelték, hogy meghatározott időre tiltsák be a rönkfa exportját, állítsák le a fakitermelést a természetvédelmi területeken, vezessék be azt a korlátozást, miszerint a nagyvállalatok egy fafajtának legfeljebb 30 százalékát vásárolhassák fel. Ugyanakkor alkossanak olyan jogszabályt, amellyel az erdőket elsősorban a helyi közösségek javára fordítják, illetve szorítsák vissza az illegális kitermelést, valamint a visszaéléseket.

A korábbi tiltakozást követően négy természetvédelmi civil szervezet - a bukaresti Bankwatch Románia, a fogarasi Neuer Weg, a kolozsvári Energy Justice és a Greenpeace romániai szervezete - beadvánnyal fordult a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatalhoz, amelytől azt kérte, utasítsa el a rétyi üzem erőművének beindításához szükséges integrált környezetvédelmi engedély kibocsátását, mert a procedúra során az osztrák cég több előírást is figyelmen kívül hagyott.

Az osztrák befektető káros tevékenysége ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is tiltakozott: az EMNP Kovászna megyei szervezete Erdélynek nincs szüksége a Schweigewhofer-típusú beruházásokra címmel bocsátott ki közleményt. Benedek Erika, a párt háromszéki alelnöke úgy fogalmazott: a politikumnak nem az a feladata, hogy kiközvetítseagyarmatosítóknak Erdély erőforrásait. "Azok a döntések, amelyek lehetővé tették a Schweighofer Holzindustrie megtelepedését, nem számoltak felelősen a következményekkel. Ezek a lépések nem szolgálták az itt élő közösségek érdekeit, hosszú távon nem fenntartható az effajta gazdálkodás" - mutat rá a dokumentum.

A fejlemények következtében a Schweighofer kilátásba helyezte kivonulását a romániai piacról, a parlament előtt lévő új erdészeti törvény miatt is, amelynek hatásait beláthatatlanoknak vélik. A társaság 2014 őszén Victor Pontát, néhány napja pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) figyelmeztette nyílt levélben, hogy kivonulásával mintegy háromezer munkahely kerül veszélybe. Az osztrák cég arra is figyelmeztette a CSAT-ot, hogy az erdészeti kerettörvény jelenlegi formájában az egyes kereskedelmi és befektetési megállapodásokat, valamint európai szabályokat is sértheti. A Schweighofer tudatta, soha nem fenyegette nemzetközi perrel a kormányt, de készen áll megvédeni érdekeit. A nagyvállalat elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a parlament által elfogadott, de Klaus Johannis államfő által újbóli megfontolásra visszaküldött erdészeti kerettörvény fajtánként 30 százalékra korlátozná az egyes cégcsoportok által felvásárolható fa mennyiségét a monopóliumok kialakulásának megakadályozása érdekében.

Johannis a német köztévének adott interjújában ugyanakkor "idiotizmusnak" nevezte, hogy a törvény visszaküldésével külföldi nagyvállalatoknak lobbizna, és kijelentette: nem is ismeri a Schweighofer tulajdonosait.

Forrás: Erdély.ma