FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2015-10-16

A MEGOSZ 2015. október 3-án, Budapesten tartott nagyrendezvénye

A MEGOSZ központi témaként a Vidékfejlesztési Programmal Budapesten, a KUHN Kft. telephelyén tartotta 2015. évi nagyrendezvényét.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

Kiemelt érdeklődés mellett, 2015. október 3-án több, mint 250 résztvevővel zajlott le a MEGOSZ idei nagyrendezvénye.

A vendégeket dr. Bitay Márton Őrs államtitkár (FM), Jakab István a Parlament alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Győrffy Balázs a NAK elnöke, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Erdészeti Albizottságának elnöke és Szakács Sándor az OEE Erdélyi Helyi Csoportjának elnöke köszöntötte. Luzsi József elnöki, a magánerdős helyzetet és problémákat bemutató beszédét követően az Erdő és a Vadgazdálkodási Törvények módosításáról hallottunk részletes  előadást, majd a Vidékfejlesztési Programmal és annak erdészeti fejezetével ismerkedhettünk meg.

Az Erdőtörvényt 2016. első félévében tervezik elfogadni és abban maximálisan figyelembe veszik az erdőgazdálkodói véleményeket. A Vidékfejlesztési Programban nem csökkentek, inkább növekedtek az erdészetre szánt pénzek és az erdőkár enyhítési (erdészeti potenciál), valamint az erdészeti géptámogatási rendeleteket már az idén meg kívánják nyitni, a többi erdészeti műveletre pedig 2016-ban kerül sor úgy, hogy a 2016. tavaszi erdőtelepítés szezonra már az erre vonatkozó pályázat is megjelenjen.

Délután a STIHL, a VALKON 2007 KFT és a házigazda KUHN Rakodógép Kft. előadásait és bemutatóit tekinthették meg az érdeklődők, majd a Világbajnok IV. helyezett Magyar Fakitermelő Válogatott látványos műsora zárta a rendezvényt.

 

 

A rendezvény "moderátora", aki a soron következő előadókat szóra kérte, s figyelt, hogy minden rendben menjen dr. Sárvári János, a MEGOSZ ügyvezető elnöke volt.

 

A vendégeket látványos kapu fogadta a rendezvénysátor előtt.

 

 

A rendezvény lényegében három részből állt: a köszöntő beszédek és a Rimpler Pál díj és emlékérem átadása, majd az előadások az erdőtörvény és a vadászati törvény várható változásáról, illetve a Vidékfejlesztéi Program részleteiről, végül előadások gépekről és favágó bemutató. Az alábbiakban ezek közül az első harmad köszöntőit, felszólalásait és a díjátadást ismertetjük.

 

 

 

Dr. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának köszöntőbeszéde.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Fazekas Sándor miniszter úr üdvözletét hoztam el Önöknek. A terv szerint miniszter úr szeretett volna részt venni és a köszöntőt megtartani, de sajnos egyéb közfeladatai miatt nem tudott ma velünk lenni. Így az ő nevében és ő helyette beszélek. Kénytelenek lesznek majd még egyszer meghallgatni, mert a vadgazdálkodási jogágazat, illetve az erdőgazdálkodás jogágazat előadást majd hivatalból is nekem kell a későbbiekben megtartanom. Nagy öröm számomra, hogy itt lehetek Önökkel. Különösen öröm számomra ez azért is, mert nagyon kemény munkába fogunk bele: 2009-ban volt az erdőtörvénynek módosítása. Mindannyian tudjuk, hogy ez a módosítás számos pozitív eleme mellett nagyon sok negatívumot is hordozott magában. Megszüntetve azt a kéz-a-kézben járást, ami a korábbi években a természetvédelmi, a vadgazdálkodási és az erdőgazdálkodási törvények szempontjából megvolt. 2012-ben kezdtek újra neki az erdész kollégák ennek a törvénynek az átalakításába. 2012-től napjainkig számos egyeztetésen és programon vettünk részt, ami mind arra irányult, hogy hogyan lehetne ezt a jogszabályt jobbá tenni.

Feltett szándékom, hogy a magán erdőgazdálkodók és az állami erdőgazdálkodók közötti viszonyrendszert megfelelően tudja szabályozni ez az új törvény és úgy alakítsuk át a természetvédelmi szabályokat is, hogy azok tiszteletben tartsák akár a magánerdő gazdálkodók, akár az állami erdőgazdálkodóknak azt a rendkívül fontos és áldozatos munkáját, amivel vidéki munkahelyek ezreit, tízezreit hozzák létre. Nagyon fontos, hogy figyelemmel legyünk arra: mit szeretnénk az erdőtől, mit várunk az erdőtől, mi annak a gazdasági funkciója, mi annak a közjóléti, társadalmi funkciója, mi a védelmi funkciója. Végig tudjuk gondolni pontról-pontra azt, hogy mely funkciók maradjanak, melyek azok a szabályok, amelyek értelmesek és értelmezhetőek a XXI. században és melyek azok a szabályok, amelyeken igenis változtatni kell. Ha csak a klímaváltozásról beszélünk, nyilván szemléletbeli változást is bele kell értenünk és számos más ésszerű változások keresztül kell vinni ezeket a jogszabályokat.

Ezért is nagyon fontos, hogy a MEGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai partnere a Földművelésügyi Minisztériumnak, így akár a Szövetségen, akár a Kamarán keresztül folyamatosan és intenzíven tudunk együtt dolgozni, figyelembe véve egymás javaslatait.

Abban reménykedem, hogy a mai összejövetelünk is jó alkalom lesz arra, hogy megismerjük egymás gondolatait, átbeszéljünk néhány fontos szakmai kérdést, a vadgazdálkodási, az erdőgazdálkodási ágazat vonatkozásában és Kis Miklós barátom segítségével mindezt biztosítandó, a következő uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat is át tudjuk tekinteni. Remélem, hogy a tanácskozás végére én is és a talán Önök is okosabbak lesznek egymás ötletei kapcsán és abban bízom, hogy mindez hozzá fog járulni ahhoz, hogy a jogszabályi környezetet át tudjuk alakítani. Még ebben az évben a vadgazdálkodási törvény, a következő év elején pedig az erdőgazdálkodási törvény meg tud újulni.

Ehhez a tanácskozáshoz kívánok sok sikert, jó szerencsét, üdv az erdésznek!

 

Jakab István, az Országgyűlés alelnökének köszöntője.

Elnök úr, államtitkár urak, kedves erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok, kedves vendégek, hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy az Országgyűlés alelnökeként, de a MAGOSZ elnökeként, egy szövetséges szervezet elnökeként is tisztelettel és szeretettel köszöntsem Önöket. Nagy megtiszteltetés egy ilyen rendezvényen részt venni, ahol a múlt eredményeit és a nehézségeit is elemezve, értékelve arról folyik hosszas vita és közös gondolkodás, hogy hogyan lehet a jövőt építeni, hogy hogyan lehet még eredményesebbé tenni azt a tevékenységet, amit eddig a MEGOSZ igen eredményesen végzett. Ha visszagondolunk arra, hogy a rendszerváltást követően mikor a magánerdőkről beszéltünk, akkor néhány százezer hektár volt, ma 870 ezer ha a magánerdő területe. Azt gondolom, ez meghatározó minden tekintetben, a közjó tekintetében is. A magán erdőgazdálkodók, a magán erdőtulajdonosok komoly feladatokat vállalnak azért, hogy valóban az erdő betöltse minden szempontból a hivatását, azt, amit várnak tőle.

Had csatlakozzak azonnal Bitay Márton államtitkár úrhoz. Engedjék meg, hogy én egy civil szervezet elnökeként még határozottabban és egyértelműbben fogalmazzak - tudom, hogy államtitkár úr is elég egyértelműen képviseli ezt az álláspontot - : az erdésztől nem lehet, nem kell félteni az erdőt! Azt gondolom, hogy akik ezen gondolkodnak, azok jó, ha a tapasztalt erdészektől tanulnak és utána fejtik ki nagyívű álláspontjukat a környezet és az erdő védelmével kapcsolatban.

Úgy hiszem a jó, egészséges párbeszéd és együttműködés nagyon sokat segít nekünk a jövőben. Az erdő haszonvételét nem lehet elvitatni. Itt erdőtulajdonosok és képviselőik vannak szövetséges szervezetként jelen. A MEGOSZ tagságának egy része ugyanúgy tagja a MAGOSZ-nak is, hiszen ők is erdőtulajdonosok. Gyakran vitatkozunk arról: hogy lehetne jobbá, eredményesebbé tenni azt a munkát, ami itt zajlik. Biztosíthatom Önöket, hogy Luzsi József elnök úrral és Sárvári Jánossal igen intenzív és jó együttműködésben dolgozunk. A Nemzeti Agrárkamara szervezése idején egyértelmű szövetséget kötöttünk arra, hogy együttműködünk, összefogunk és megpróbálunk együtt még eredményesebben dolgozni.

Egyértelmű jelzés, hogy lehetőségem volt átadni a Mezőgazdasági bizottság Erdészeti albizottságának feladatait és hatásköreit Győrffy Balázs elnök úrnak, tehát a folyamatosság adott.

Nagyon sok feladat van előttünk, amit meg kell oldani, Önök ezt tőlem lényegesen jobban tudják. Egy biztos - különösen számomra, aki az előző erdőtörvényt vittem az Országgyűlésben a frakcióülésen, és részt vettem végig a vitában - azonosulunk azzal, amit a Bitay államtitkár úr jelzett: igen, a mostani helyzethez igazodunk. A mostani lehetőségek nagyon magas színvonalú kihasználását biztosító erdőtörvényre van szükség úgy, hogy természetesen a vágásforduló az nem esik egybe az egyes parlamenti ciklusokkal. Tehát kiszámítható, stabil, megfontolt szakmai szempontok alapján kell, hogy építkezzünk és mi ebben partnerek vagyunk.

Őszinte barátsággal köszöntöm az Önök szakmai nagyrendezvényét, kívánom: legyenek nagyon sikeresek és működjünk együtt az elkövetkező időszakban is. Jó munkát, sok sikert kívánok!

 

Kis Miklós Zsolt államtitkár, Miniszterelnökség

Tisztelt államtitkár úr, tisztelt alelnök úr, elnök urak, hölgyeim és uraim, kedves magán erdőgazdálkodók!

Az erdő mindig kiemelt szerepet játszott az emberiség életében. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az emberiség számára nélkülözhetetlen. Építőanyagot, élelmet, tüzelőt adott, menedéket biztosított. Az erdőre ugyanúgy szükség van, mint korábban, fája otthonaink építésénél, berendezésénél nélkülözhetetlen. Szépsége, csendje, tiszta levegője felüdülést nyújt a pihenni vágyóknak. Napjainkban az erdő környezetvédő szerepe, területének növelése, a meglévők védelme a legkiemelkedőbb tennivalóink közé tartoznak.

Az Erdők Hete rendezvény sorozat kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy felhívjuk a figyelmet a Magyarország 1/5-ét borító erdőállomány páratlan gazdagságára, közjóléti és nemzeti vagyonunkban betöltött szerepére. Mint szakavatott vezetők, a természet templomát, az erdőt legjobban ismerő erdészek osztják meg ezt szerte az országban. Ahogy Szilvási Lajos magyar író fogalmaz: "Az erdőben semmi sem öncélú. Minden gyomnak, minden rovarnak, minden madárnak megvan a maga pontosan meghatározott szerepe." Ez természetesen ugyanígy igaz az erdőgazdálkodásra is, amely a magyar vidékfejlesztés egyik kitörési pontja, személyesen is meggyőződésem ez. Az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állagmegőrzése és javítása a 2014-20. közötti Vidékfejlesztési program egyik fontos prioritása. Mindezek nem csak környezetvédelmi és fenntarthatósági, hanem jóléti szempontok biztosítása miatt fontosak, hanem az erdőtörvényi munkák elvégzése miatt is kiemelkedőek. Sok embernek adnak rendszeres elfoglaltságot, a munkahelyteremtő szerepe is kiemelkedő.

Kijelenthetjük, hogy a korábbi időszakhoz képest egyre hangsúlyosabbá válik az erdőgazdálkodás több funkciós szerepe. Az uniós forrásokból a fejlesztések célja, hogy ezeket összehangolja. A jövőben ugyanúgy figyelmet kell fordítanunk a klímaváltozás erdészetben is jelentkező hatásának mérséklésére, az ágazat megújuló energia és ipari alapanyag előállító képességének növelésére. Csak egészséges, életképes erdei életközösségek képesek egyidejűleg gazdasági hasznot is hajtani, valamint védeni és pihenést is nyújtani az emberiség számára.

A kormány az érintett szakmai és civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel, állami és magán gazdálkodókkal közösen gondolkodva igyekszik a lehető legtöbbet tenni azért, hogy a legnagyobb területen sokáig lelhessük örömünket az erdőkben és vehessük igénybe a hozzájuk kapcsolódó minőségi szolgáltatásokat. A Vidékfejlesztési program megalkotásakor kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy kapcsolódjon stratégiákhoz, közösségi politikákhoz, tagállami preferenciákhoz. Számos ilyet tudnék felsorolni a Nemzeti Erdőtelepítési programon át a Biológiai Sokféleség Egyezményéig. Ami a legfontosabb talán, hogy ezekben a pályázati intézkedésekben és a pályázatok megalkotásában a releváns civil szervezetekkel, így a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével is kiemelkedő partnerségi viszonyban alakítottuk ki már magát a Vidékfejlesztési Programot, az ebben foglalt intézkedéseket, a folyamatban lévő pályázati felhívásokat is.

Sok még tehát a teendő, a kihívás, a probléma. Nem titok: magán erdőgazdálkodóként elnök úrral jó pár telefonhívásunk volt az elmúlt időszakban is. Pontosan érzem a saját bőrömön is, van még azért mit finomítani akár az erdőtörvényen, akár pedig máson, mert azért azon az egészséges egyensúlyon, ami a magán erdőtulajdonosoknál, mint jog és kötelezettség párosul, nekem személyes meggyőződésem, hogy ezen az arányon van még mit javítani. Biztos vagyok benne, ha közös erővel, összefogással megteszünk mindent az erdőkért, akkor ez a tevékenység hozzájárul a vidék felemelkedéséhez, a munkahely teremtéshez és ahhoz, hogy mindannyian egészségesebben élhessünk. Kívánom, hogy a mai szakmai egyeztetés ezen gondolatok jegyében hasznosan teljen és minden erdész, erdőt szerető szakember olyan információval gazdagodjon, amivel sikerrel fejlesztheti erdőgazdaságát és végezheti erdészeti munkáját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, jó szerencsét, üdv az erdésznek.

 

Győrffy Balázs elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Ezennel átadom a Kamara üdvözletét. Tisztelt alelnök úr, államtitkár urak, tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Többen utaltak már arra, hogy a Kamara megalakulásától kezdve figyelmet fordítunk az erdőgazdálkodásra és a magánerdőkre különösen. Nem véletlen, hogy a 2013-as kamarai választásokon a MAGOSZ és a MEGOSZ közösen állítottak listát, közösen indultak azért, hogy a kamarai tevékenységet, a Kamarában elvégzendő feladatokat együtt koordinálják. A Kamara megalakulásakor küldötteket, alelnököket is választottak, közülük sokan magánerdő gazdálkodók. 17000 tagot tömörít az Erdő és Vadgazdálkodási Osztály, melyet Luzsi elnök úr vezet, ő ennek a kamarai osztálynak az elnöke.

Fontos, hogy a magán erdőgazdálkodók véleménye, tapasztalata a kamarai munkába be tudjon épülni. Ezért folyamatos az egyeztetés. Szükség is van ezekre a beszélgetésekre, vitákra. Számos olyan probléma van, amit nem söpörhetünk a szőnyeg alá, ezekről beszélni kell. Szeretném kiemelni a közfoglalkoztatási programot és az ehhez kapcsolódó nézetkülönbséget. Ez mind a MEGOSZ, mind a Kamara részéről cselekvési kényszert jelent, hiszen a Belügyminisztériummal folyamatosan kapcsolatban vagyunk. A Kamara részéről is jeleztük, hogy nem tudjuk elfogadni azt a belügyminisztériumi álláspontot, hogy a közmunka programba nem kerülnek be a magán erdőgazdálkodók a következő időszakban.

Napjainkban ez 2000 alacsonyan képzett, adott esetben mélyszegénységben élő embernek a megélhetését jelenti. A közelmúltban elkészültek olyan közjóléti fejlesztések is, amelyek fenntartása közérdek, tehát a közfoglalkoztatás kiterjedhetne erre a területre. Erről a helyről is ígérem: mindent meg fogunk tenni, hogy a számukra üdvözítő helyzetet elérjük. Ezt fogjuk kérni, követelni.

Vannak még problémák, hiszen több ezer tulajdonost érint a lejáró haszonbérleti szerződések megújítását nehezítő szabályozás. Ez rövid időn belül oda vezethet, hogy megbénítja a haszonbérleti szerződések intézményét. Másik súlyos probléma is megoldásért kiált: az osztatlan közös tulajdonban lévő erdőknek a használati viszonya. Az elmúlt két évtizedben nem igazán tudtunk mit kezdeni ezzel sok esetben ellentmondásos, de semmiképpen nem gazdálkodóbarát szabályozással.

A földforgalmi szabályozáshoz még nem igazán lett igazítva az erdészeti ágazati szabályozás. Az erdőbirtokossági társulásról szóló törvény rendelkezései sem. Bitay államtitkár úrral egyeztetés alapján jó esély van arra, hogy ezen azért változtatni tudunk a következő időszakban. A Kamara egyeztetést kezdeményezett erről, illetve a haszonbérleti szerződésekről az FM-mel. A héten ezt az egyeztetést magunk mögött is tudhatjuk. Csütörtökön leültünk a tárca képviselőivel. A megbeszélés nagyon előremutató volt és szeretném megköszönni az FM-nek, hogy népes és magas szintű delegációval vettek részt ezen a beszélgetésen.

Végéhez közeledik a vadgazdálkodási törvény megalkotása is, amiben mi magunk is szerepet vállaltunk. Nagyon sok olyan javaslatunk köszön vissza a törvény módosítás tervezetében, amit jobbító szándékkal megfogalmaztunk. A napokban befejeződik a normaszöveg véleményezése, amihez felhasználtuk mindazt a sok észrevételt, amelyek az Erdő- és Vadgazdálkodási Osztály tagjaitól érkezett be hozzánk.

Nagy, nagy kihívás van előttünk. Új erdőtörvényre van szükség, ezt meggyőződéssel vallom. Ezt az e témában összehívott albizottsági ülésen is megerősítettem. Ezt a fórumot továbbra is örömmel bocsátom a magán erdőgazdálkodók rendelkezésére, hogy olyan jogszabályt tudjunk elfogadni, amely sokkal inkább polgári alapokon áll, gazdálkodóbarát, egyszerű és követhető, ami nem minden esetben mondható el a mostaniról, mely bonyolult, szankciókra épülő és módosításért kiált. A Kamarának az új erdőtörvény megalkotásában fontos szerepet kell betöltenie. Egy munkacsoportot hoztunk létre, melybe magunk részéről Luzsi József elnök urat delegáltuk, akinek megvan az a lehetősége, hogy kamarai osztályelnökként a MEGOSZ vezetésével könnyedén tud egyeztetni. Reggel borotválkozás közben ezt könnyen megteheti.

A mai program központi témája nem véletlenül a Vidékfejlesztési Program lesz, mely az ágazat jövője szempontjából mindenképpen meghatározó. Fontos, hogy ezeket a forrásokat megfelelő szakmaisággal és kellő hatékonysággal tudjuk felhasználni. Kivettük a részünket a VP megalkotásából, szeretném megköszönni a MEGOSZ-tól érkező javaslatokat, melyeket továbbítottunk. Így alakult ki, hogy 11 erdészeti intézkedést és alintézkedést javasoltunk, amit örömmel látunk, hogy visszaköszön a VP-ban. A 2014-20-as tervezési időszakban üdvözlendő, hogy teljesen más pályázati kiírási modellel találkozhatunk, hiszen pályázat előkészítő munkacsoportok (PEMCS) vannak, melyekben a Kamarának is van lehetősége véleményt formálni, mielőtt még kiírnák a pályázatot. A Kamara delegáltjának kötelezettsége van: a MEGOSZ-szal egyeztetve adja meg javaslatait az ágazatot érintő kérdésekben.

Ahhoz, hogy tagjaink megfelelően felkészülhessenek mindarra a lehetőségre, ami egyben kihívás is, ami a következő időszakban előttünk áll, nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tájékoztassuk tagjainkat. Szeptemberben reményeim szerint mindenki megkapta a bemutató füzetet, mely összefoglalta a Vidékfejlesztési Programot. javaslom, hogy tanulmányozzák alaposan ezt a kézikönyvet. Kérdéseikkel forduljanak akár falugazdászainkhoz, akár referenseinkhez, hogy felkészülten várhassuk a reményeink szerint hamarosan megjelenő pályázatokat.

Tisztelt hölgyeim és uraim ennek fényében kívánok hasznos tanácskozást!

 

Szakács Sándor elnök, Székelyföldi Magán Erdőgazdálkodók és Erdőgazdák Szövetsége

Tisztelt elnökség, hölgyeim és uraim! Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket magam és a küldöttségünk nevében. Küldöttségünk három személyből tevődik össze: Orbók Ilona és Benkő Lehel. Orbók Ilona az Erdélyi Helyi Csoport titkára, Benkő Lehel a Baróti Magánerdészet vezetője. Köszöntöm Önöket úgyszintén az EMT Erdészeti Szakosztály Országos Erdészeti Egyesület Helyi Csoportjának, valamint a Székelyföldi Magánerdő és Magán Erdőgazdálkodók és Gazdák Szövetsége nevében.

Pár információval szeretnék szolgálni Románia erdeiről, valamint hogyan van megszervezve az erdészeti adminisztráció hazánkban. Románia összes erdőterülete 6,5 millió ha, amiből közel 3 millió ha magánerdő. Láthatjuk a magánerdő szerepét az erdőgazdálkodásban. Ennek az ügykezelésére összesen 150 magán erdészet alakult. Körülbelül a felét ügykezelik a magánerdészetek, a többin pedig az állami erdészetek végzik az ügykezelést. Tehát még volna tennivaló ezen, hogy a magánerdészeteknek a számát növelni lehessen. 2005-ben, ezelőtt 10 éve megalakult a Romániai Magánerdő Gazdálkodók Szövetsége. Ellentétben a magyarországival, nem sikerült összhangot teremteni a tulajdonosokkal, mert több erdőtulajdonosi szövetség létesült és így a tulajdonosi szövetségek külön képviseltetik magukat. Az erdőgazdákkal nem sikerült összhangba kerülni, pedig jó lett volna. Láttuk, hogy ez így nincs a helyén, ezért 2012-ben megalakítottuk a Székelyföldi Magán Erdőgazdák és Gazdálkodók Szövetségét, amely nem külön az Országos Magánerdő Szövetségétől, hanem együtt próbál fellépni érdekeink védelmében és elképzeléseink érvényesítésére.

Itt szóba került Magyarországon, hogy szükséges az erdőtörvény módosítása. Romániában ez megtörtént több mint 3-4 éves vita után, amelyen a mi képviselőnk is részt tudtak venni. Egyes javaslataikat sikerült érvényesíteni, másokat meg nem. Hogy ez mennyivel jobb, majd elválik. Ez az erdőtörvény augusztus 12-től van érvényben. Sok támadás érte a romániai erdész társadalmat, ezen belül a magán erdészeket is. Az erdőtörvény értelmében október 1-től megalakították az erdőőrséget. Nem tudom, hogy mennyire lesz ez hatékony, mert valójában az erdőfelügyelőséget alakítják át erdőőrséggé plusz személyzetet alkalmazva. Abba az irányba megyünk, hogy a felügyeletet megszigorítják, azonban a gazdálkodásra, a támogatásokra nem fektetnek még hangsúlyt. Inkább azt mondják nálunk, hogy először az ellenőrzést kell megszigorítani, s azután majd meglátjuk, hogy miként lesz.

A Székelyföldi Magán Erdőgazdák Szövetsége minden évben megrendezi a székelyföldi erdészek találkozóját, melyre felhatalmazást kaptam, hogy meghívjam Önöket az erdész találkozónkra, amely jövőre július második felében lesz. Tehát szeretettel várjuk önöket! Sikeres tanácskozást kívánok a nagyrendezvény résztvevőinek, üdv az erdésznek, köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Luzsi József elnök, MEGOSZ

Tisztelettel köszöntök mindenkit, államtitkár urat, elnök urat, kedves vendégeink, tagtársak. Egy tanácskozás az mindig sikeres. Azt szoktam mondani, hogy ne a tanácskozás legyen sikeres, hanem az eredménye annak a tanácskozásnak és azon ismeretek hasznosítása, ami majd a mindennapi munkában segíti a gazdálkodót, a magánerdő tulajdonosokat. Sárvári barátom azt mondta, hogy beszámolót fogok tartani, hát én kívánságlistát akarok megfogalmazni. Nem akarom keményebb szóval illetni ezt az egészet, csupán azt szeretném megfogalmazni, hogy mi az a jogi háttér és mi az a gazdasági háttér, amivel a 900 ezer hektárnyi magánerdő működni tud a jövőben, úgy, hogy természetesen a közcélú funkcióit is ellátja.

A beszámoló majd 3-4 év múlva lesz, amikor ennek a jogi háttérnek a működési tapasztalatairól fogunk beszélni. . A tulajdon az mindig, mindenhol valamilyen szinten értéket képvisel. A magánerdő tulajdonosnak a döntési joga, hogy az ő területén ki és hogyan folytathat vadgazdálkodást, vagy bárminemű gazdálkodást, ez nagyon fontos. A vad az ő területén lakik és ott is táplálkozik. Tehát a tulajdonnak, a tulajdonosi közösségnek elsődleges szerepének kell lennie abban, hogy milyen vadászatra jogosult közösségek jönnek majd létre.

Nem lehet csak társasági szinten vadászni. Nem nagyon értünk vele egyet, mert azt mondjuk, a vadászati törvénynél alap az, hogy valaki előre fizesse ki a bérleti díjat, anyagiakban erős társaságok jöjjenek létre. Szerintem, ha egy gazdasági társaság 100-200 ha-on vadászik, akkor is az egy erős gazdasági társaság, ha megvan 10-20 éve.

Nagyon érzékeny pont a vadkár. Egyelőre úgy néz ki, hogy nagyobb mértékben kell tűrni a tulajdonosoknak a vadkárt. Örülök a csendnek, nem szólt senki semmit. Pedig ezzel nem biztos, hogy mindenki egyetért. Azért vártam ki, mert nagyon sok telefon, email érkezett ebben az ügyben hozzánk, most pedig csend van a hallgatóság között.  Tehát kérem, ha legközelebb ilyen magas labdát adok, akkor egy kicsit horkanjanak föl.

Folytatnám az erdőtörvénnyel. A magyar erdőállomány 43%-át kitevő magánerdő működése jelen pillanatba - ki kell mondani - komoly veszélynek van kitéve. Annak idején 2010-ig működött a szakirányítás, ami kapcsán a privatizált magánerdők működőképessége a magánerdők 70-75%-án megoldódott. Mostanra pedig több mint 100 ezer ha-ral csökkent a működőképes erdők aránya 2010. óta. Tehát az új erdőtörvénynek és részben az új földtörvénynek is vannak olyan elemei, amelyek képtelenné teszik a gazdálkodást. Nem tudom, hogy kinek lehet az jó, hogy kevesebb erdő működik? Ez ugyanis kevesebb munkahelyet és kevesebb erdőből származó faanyagot jelent. Tétlenségre nem szabad ítélni a vidéket. Az erdőtörvénynek olyannak kell lennie, ahol hagyják a gazdálkodót dolgozni. (taps) Hagyják értéket termelni. Néhány szó a 38 ezer magánerdő gazdálkodóról. Elhiszem, hogy sokkal több baj van velük, mint bárkivel. Ez 38 ezer ügyfelet jelent. Mondom ügyfelet jelent. Ügyfél. Az ügyfél pedig szereti, hogyha segítenek megoldani a problémáját. Az összes problémával valahol mindannyiunk problémája is megoldódik.

A nemzetgazdaságnak sem mindegy, hogy ebben az országban sok millió m3 fa van, amit nem tudunk kitermelni, mert nincs rá engedély, nincs rá működési lehetőség. Ennek a sok millió m3 fának, ami évente jelentkezik, az áfája olyan sokmilliárdos tétel, amiről egy ország nem mondhat le. S mennyi munkahelyet jelent vidéken, ahol munkahelyből a legkevesebb van.

Az erdőtörvény kapcsán sikeres egyeztetésen vagyunk túl, úgy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, mint az Országos Erdészeti Egyesület és az állami erdők képviselőivel, s kezd összeállni egy olyan erdőtörvény, amely a jövőben polgári értékrendet fog követni az erdő, az erdők tulajdonosai és gazdálkodói hasznára és örömére. Nagyon fontos, hogy ez a törvény szövegében is megjelenjen. A működési feltételek ezáltal javulni fognak, ha lesz egy olyan erdőtörvényünk, amely lehetővé teszi azt, hogy gazdaságosan és eredményesen tudjunk működni. Ha netán ehhez még kapcsolódik egy olyan szakirányítás, aminek a forrásigénye szerintem az ország költségvetését szinte nem is érinti, olyan picike pont az egész. Ugyanakkor megoldódna vele több száz ezer ha erdő kezelése és művelésbe vonása. Sokkal, de sokkal több értéket teremtene. Ezt a vállalkozói szemléletet, ami a magánerdőt jellemzi, reméljük, hogy valahol a minisztérium is átlátja és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttesen működésbe tudjuk majd hozni az erdőket úgy, hogy amögött majd olyan szakirányítás lesz, amely nem csak az erdők működtetését fogja megoldani, hanem azoknak a vidékfejlesztési jogcímek pénzének a lehívását is, amiről Kis Miklós államtitkár úr beszélt, illetve beszélni fog.

Tehát ha átmentünk a jogi szabályozás oldaláról az erdő gazdasági hasznára, akkor azt mondom, hogy abba a magánerdőbe, ahova forrás soha nem volt jelentős mértékben bevonva, nem lett soha feltőkésítve, mindig napi, akut problémák megoldása volt csak, forráshoz jutás csakis az európai uniós vidékfejlesztésből lehet. Ott pedig - mondom egész bátran - köszönhetően a MEGOSZ munkájának: nem 53, hanem több, mint 100 milliárd Ft van már. Ez is nagy eredmény, hogy sikerült elérni, hogy ezek a források megduplázódjanak ebben az uniós költségvetési ciklusban.

Ennek a pénznek a hasznos elköltése mindannyiunk felelőssége. Nem fordulhat elő még egyszer, hogy több mint 20 milliárd Ft-ot - mint az előző költségvetési ciklusban - elvesznek az ágazattól és a mezőgazdaság más ágazatában használják föl. Nem sajnáljuk mi ezt a mezőgazdász barátainktól. Dehogyis, de úgy ítéljük meg és éljük meg, hogy ez a pénz a miénk és nekünk kell elkölteni. Hála Istennek olyan együttműködés van - való igaz - a Miniszterelnökség és a Kis Miklós államtitkár úr vezette államtitkársággal, hogy nem lesz probléma ezen jogcímek forrásainak elköltésével.

A tőkeszegény magánerdő gazdálkodás azonban a közcélok tekintetében is jelentős eredményeket tud felmutatni. Közcélú eredménynek tartom, hogy mióta van Magyarországon magánerdő, azóta az ország erdőterülete 200 ezer ha-ral nőtt. Ez 99%-ban a magán erdőtulajdonosok és gazdálkodók erdőtelepítésének köszönhető. 200 ezer ha! Ezzel Európa erdőtelepítői között dobogós helyen vagyunk. Sokszor a média írja, hogy elültettek 2300 csemetét, mert ennyi gyermek született egy megyében. Jelentem: a magánerdő tulajdonosok és gazdálkodók az elmúlt 25 évben több mint 1 milliárd csemetét ültettek el! 1 milliárdot! Lehet, hogy ez is megérne egy szerény hírt.

A magánerdő közcélú szolgáltatásai kapcsán 263 közjóléti létesítményt hozott létre az önkormányzatokkal közösen, ami pénzben és időben is a magántulajdonosnak, a magángazdálkodónak ráfordítást jelentett. A magánerdő úgy szolgálja a közcélt, hogy a sajátjából ad: vagy a pénzéből, vagy az idejéből. Gondolják végig: hányan vannak még ebben az országban, akik a saját dolgaikból is adnak, s teszek úgy a közcélok érdekében, mint Önök? Ez egy 3 milliárd forintos fejlesztés volt, s a 3 milliárd Ft-ból megvalósult létesítményekről beszélt a Győrffy Balázs elnök úr, hogy a közmunka programban tudnánk ezeket a létesítményeket mindenkor használhatóvá, hozzáférhetővé tenni. Hogy tényleg azt a célt szolgálják, amiért létrehoztuk. Mi kérünk mindenkit arra, hogy az országos közfoglalkoztatási programból a magánerdő ne kerüljön ki.

Ha megoldódik a magánerdő jogi szabályozása, a forráshoz jutása, és benne leszünk a közmunka programban, akkor csinálok a saját költségemen egy nagygyűlést és akkor ott tényleg az eredményekről fogok majd beszélni. Ezt itt és most megígérem Önöknek.

Végezetül arra szeretném kérni vendégeinket, hogy segítsék ezt a munkát, s mindenkor azt tartsák szem előtt, hogy ezek az emberek igenis értéket teremtenek és igenis a közcélokért is dolgoznak, amellett, hogy saját maguk is szeretnének boldogulni. Segítsék a jogalkotásban, segítsék a forráshoz jutásban, hogy vidéken munkahelyeket tudjunk létrehozni, hogy az erdő az erdőtulajdonos örömére legyen. Hogy az erdőgazdálkodók iskolába tudják járatni gyerekeiket, hogy az erdő valóban azt a célt szolgálja, amiért magántulajdonba került. Ehhez kérem mindenkinek a segítségét, Önöknek a szorgalmát, s legközelebb az eredményekről beszélünk.

Üdv az erdőtulajdonosnak, erdőgazdálkodónak és az erdésznek is.

 

Dr. Csorba Kázmér, a házigazda KUHN Kft. ügyvezető igazgató

Tisztelt hölgyeim és uraim, tényleg megtiszteltetés számunkra, hogy helyt adhatunk ennek rendezvénynek és ennek okán pár szót én is szólhatok. Először, mint magánember, mint egyszerű, laikus állampolgár úgy gondolom, hogy a magyar nyelv mellett a magyar föld és az azon belül az erdő az, ami leginkább az identitásunkat meghatározza, s ez mindenkinek a szívében és a fejében is benne van. Ezért magánemberként is nagyon drukkolok annak, hogy minél sikeresebb párbeszédet folytassanak itt a kormányzattal és minél teljesebb munkát végezhessenek. Ehhez mi egyszerű halandók, mint pl. a KUHN Kft. azt tudjuk adni, hogy a kezükön és a fejükön kívül eszközt kapjanak arra, hogy sikeresen dolgozzanak.

Szeretném bemutatni a cégünket már csak azért is, mert számos helyen tudjuk az Önök munkáját segíteni gépekkel. A cég neve ugye KUHN Földmunka és Rakodógép Kft., ami azt jelenti, hogy rakodógépeket forgalmazunk. Nem véletlenül vagyunk kapcsolatban Önökkel, mert néhányukkal már üzleti kapcsolatba is kerültünk, hiszen a gépeink alkalmasak arra, hogy az Önök munkáját segítsék. Kezdve a fa kitermelésétől az általunk képviselt Komatsu, Forest és Valmet gépek alkalmasak a fa kitermelésére, kihordására. Az elszállításában az Epsilon gépek jöhetnek szóba. A nagyobb telepeken a Senebogen átrakógépek használhatók, majd kisebb mozgatásokra a Mitsubisi targoncák. Ezek mind a mi profilunkba tartoznak. Ahogy Sárvári úr a bevezetőben elmondta, éppen tegnap ünnepeltük a 25. jubileumi évfordulónkat, tehát mindezt 25 éve tesszük itt Magyarországon.

Az előbb felsorolt gépeken kívül, amik valóban a világ élvonalába tartoznak, mi azt tudjuk hozzá tenni, hogy biztosítjuk a szerviz hátteret, az alkatrész utánpótlást. Ehhez országos hálózatunk van, amit nagyon fontosnak tartok. Tehát nem elég az, hogy valaki vegyen egy jó gépet, mert ahhoz azért vannak mások is, hanem az is kell, hogy azok a gépek annak a célnak tökéletesen megfeleljenek. A céges filozófiánkhoz tartozik, hogy mi már itt szeretnénk Önöknek partnerei lenni. Nem azt szeretnénk, hogy Önök mondják meg, hogy pl. egy 3 tonnás targoncát szeretnének, mert nem biztos, hogy az adott feladatra tényleg az felel meg a legjobban. Hiszen Önök erdészek, nem pedig targonca szakemberek.

Tehát már a tanácsadásban is szeretnénk segíteni az Önök munkáját, a gép helyes kiválasztásában, utána pedig a gép élettartama folyamán ott szeretnénk lenni maguk mögött szervizzel, alkatrészellátással, amihez országos hálózatot építettünk ki és tartunk fenn. Biztosak lehetnek abban, ha tőlünk vásárolnak gépet, akkor hosszú távon tudják sikerrel használni azt. A délutáni programban a kollégám: Kristofics Károly úr fogja kicsit részletesebben ezeket a gépeket bemutatni, úgyhogy én most nem húzom tovább a szót, hanem még egyszer nagyon sok sikert kívánok Önöknek.

 

A Rimler Pál díj, illetve emlékérem átadása

Sárvári János, a MEGOSZ ügyvezető elnöke: Tisztelt hölgyeim és uraim! A MEGOSZ elnöksége 2004-ben díjat alapított, amelyet évente egy alkalommal adományoz a magán erdőgazdálkodás fejlesztése terén kifejtett rendkívüli érdemek elismerésére. A díjat Rimler Pálról neveztük el, aki oly sokat tett a maga korában a magán erdőgazdálkodás korszerűsítése érdekében. A díjat Luzsi József, a MEGOSZ elnöke adja át.

Tisztelt vendégek! A MEGOSZ elnöksége a Rimler Pál emlékérmet 2015-ben dr. Borovics Attila erdőmérnöknek ítélte oda. Munkássága elismeréseként. (nagy taps)

Méltatás:

 Dr. Borovics Attila erdőmérnök, növénygenetikus szakmérnök 1994-óta dolgozik első munkahelyén, az Erdészeti Tudományos Intézetben. Intézeti mérnökként kezdte kutatói pályafutását, majd tudományos munkatárs, főmunkatárs, tudományos osztályvezető, állomásigazgató lett, végül az országos hatáskörű, hat telephelyen működő Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatójának nevezték ki.

 

 

2010-ben az ő kezdeményezésére költözött az Intézet központja Budapestről Sárvárra, megteremtve egy vidéki központú agrár-kutatóintézet feltételeit. Egyik legfontosabb szakmai eredménye, hogy kiépíthette az első hazai erdészeti genetikai laboratóriumot, amelynek segítségével tudományosan alapozható meg őshonos erdeink genetikai erőforrásainak fenntartható használata, és amelynek alkalmazásával újrafogalmazhatók a minőségi szaporítóanyag előállításának feltételei. A kiépített kutatási háttér egyúttal alkalmas az illegálisan kitermelt faanyag DNS alapú nyomon követésére, hozzájárulva a kedvezőtlen jelenség visszaszorításához. Nemzetközi szinten jegyzett eredménye a Kárpát-medence őshonos tölgyfajainak és hibridjeinek numerikus módszerekkel történő taxonómiai elkülönítése, amely megfelelő alapot biztosít az egyik legjelentősebb fafaj-csoportunk ökológia, genetikai tulajdonságainak mélyebb megismeréséhez.

További újdonságértékű eredménye az erdők változó klimatikus feltételekhez történő alkalmazkodásában szerepet játszó szelekciós folyamatok feltárása, a különböző erélyű gyérítések, nemesítési eljárások génkészletére gyakorolt hatásának kimutatása. Mindezen eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy olyan erdőgazdálkodási módszereket dolgozzunk ki, amellyel aktívan tudjuk segíteni erdeinket a kedvezőtlenné váló, szárazodó ökológiai feltételek között. Borovics Attila részt vesz az ültetvényes gazdálkodásban meghatározó nemesnyár és akác fajtaelőállító nemesítésében, ültetvénylétesítési technológiák kidolgozásában és az ezzel kapcsolatban elért eredmények széles körű bemutatásában.

A rövid vágásfordulóval és sarjaztatással kezelt energetikai faültetvények, valamint a minőségi iparifa ültetvények hazai bevezetésében és legjobb hazai gyakorlatok megalapozásában, elterjesztésében meghatározó szerepet vállalt. Ezzel összefüggésben az Intézet sárvári központi épület energiahatékony felújítása lehetőséget teremtett a teljes biomassza alapú fűtési rendszer bemutatására az alapanyag termelésétől a teljes technológiai sor és tényleges hőtermelés bemutatásáig. Irányításával elkészült a Kámoni Arborétum teljes növényi és turisztikai célú rekonstrukciója. Az elmúlt években több tucat hazai és nemzetközi tudományos program elnyerésében játszott szerepet, megteremtve egy sor erdőket érintő téma vitelének finanszírozási, szakmai és személyi hátterét.

A szakmai pályafutása során mindenkor kiemelten foglalkozott a gyakorlatba bevezethető eredményeket hozó kutatásokkal, ezen belül is megkülönböztetett figyelemmel fordult a magyar magánerdő gazdálkodás problémái felé. Korán felismerte azt, hogy a magyar magánerdők problémáira adott tudományos igényű válaszok nemcsak a mindennapi gyakorlati erdőgazdálkodást könnyítik meg, de az elért eredmények minél szélesebb körű ismertetésével és publikálásával a döntéshozói kör figyelme is ráirányítható a felmerülő problémák megoldására. Ennek érdekében, irányítása alatt az Erdészeti Tudományos Intézet számos közös kutatási projektet indított, vitt végig sikeresen és folytat ma is a magánerdő gazdálkodás erre nyitott szakembereivel, vállalkozóival, cégeivel.

Az országos méretű kutatási feladatokban kiemelt partnerként kezelték a MEGOSZ-t és együttműködésünk példaértékű volt akár a tesztüzem-hálózattal, akár az erdőrészlet szintű felmérésekkel, a gazdálkodói elemzésekkel kapcsolatos feladatokra gondolunk.

Dr. Borovics Attila vezetői elképzeléseinek köszönhető az is, hogy a magyar erdészeti kutatás talán még sohasem állt olyan közel a gyakorlathoz, mint napjainkban. Tudatosan gyűjti maga köré azokat a kutatókat, szakembereket, akik nyitottak a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztések irányába. A kutatási és kutatásszervezési feladatain túl szerepet vállal a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán folyó erdészeti nemesítés, erdészeti genetika, evolúcióbiológia oktatásában címzetes egyetemi tanárként, valamint több doktori cselekmény témavezetőjeként hozzájárul a kutatói utánpótlás neveléséhez is.

Az 2014. március 21-én, az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából a korszerű erdészeti tudományos kutatás intézményrendszerének korszerűsítésében és fenntartásában végzett szakmai munkája és tudományos tevékenysége elismeréseként átvehette a Pro Silva Hungariae (Magyar Erdőkért) miniszteri díjat.

Ismertetett munkássága elismeréseként, az erdészeti kutatás és a magánerdő gazdálkodás kapcsolatrendszerének és együttműködésének megerősítéséért adományozza a MEGOSZ Vezetősége Dr. Borovics Attila számára a Rimler Pál emlékérmet.

 


 

További fényképek a MEGOSZ 2015. évi nagyrendezvényéről.

 


Forrás: a rendezvény, MEGOSZ, MEGOSZ,
a köszötőket lejegyezte és fotó: Mőcsényi Miklós

 

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

STIHL - Nemzedékekre tervezve.

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.