FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Toldi 98 Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2016-09-26

Örökerdőkkel harcolhatunk a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatti problémára jelenthet megoldást a Dobogókő közelében fekvő örökerdő, mely nem csupán ellenálló és képes megőrizni a természet sokféleségét, hanem számos, a térségben új fajnak is otthont ad.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

A klímaváltozás több szempontból is óriási veszélyt jelenthet az élővilágra, ezzel együtt pedig a következtében csökkenhet az erdők jótékony szerepe, ami csak az éghajlatváltozás gyorsulásához vezethet. Ráadásul egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, a fákat kicsavaró vihar és a pusztító jégkár pedig évről évre hatalmas természeti károkat okoz. Erre a problémára jelenthet megoldást a Dobogókő közelében fekvő örökerdő, mely nem csupán ellenálló és képes megőrizni a természet sokféleségét, hanem számos, a térségben új fajnak is otthont ad.

 

 

A Pilis szívében, Dobogókő és Pilisszentlélek közelében található Mexikó-puszta egyes források szerint nevét a XIX. századi kolerajárványok idején kapta, amikor sokan ide szöktek el a betegség elől. Úgy tartják, a "megszökő" pusztát később a népnyelv alakította át Mexikó-pusztává. Itt látott hozzá a Pilisi Parkerdő Zrt. az "örökerdő" kialakításához, mely nem csupán a klímaváltozás hatásaival szemben jelenthet megoldást, de úgy tűnik, élővilágunk sokféleségének megőrzésében is kulcsszerepet játszhat.

 

"Erdőanyai" erdőtömb

A Pilisi Parkerdő Zrt. első kísérleti területei az 1960-as évekre vezethetők vissza, az úgynevezett Erdőanyai erdőtömb létrehozásával, 1999-ben pedig a Mexikó-puszta értékes tölgyes és bükkös erdeiben indították el programjukat. Ennek nagy része a turisták előtt is nyitva áll. Később, 2001-ben a Pro Silva Hungaria Egyesület Magyarország első és máig egyetlen olyan bemutató területévé nyilvánította a Mexikó-pusztai mintaerdőt, ahol természetes folyamatokon alapuló, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodást, az örökerdő-gazdálkodás bevezetését és működését lehet tanulmányozni.

Változatos és egészséges

Az örökerdőben többféle fajú és korú fa él együtt, ennek köszönhetően pedig hatékonyan megőrizhető az erdők biodiverzitása - mondta el portálunknak Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Ezek az erdők tehát egészségesebbek, jobban tűrik a klímaváltozás negatív hatásait, miközben gazdasági hasznosíthatóságuk sem csökken. Ráadásul a szakemberek itt biztosítani tudják a védett élőhelyek megmaradását is, az erdőgazdálkodás így képes a természetvédelem valóban aktív eszközévé válni - fűzte hozzá.

Emellett - szemben az egykorú erdőkkel - az örökerdőkben sokkal nagyobb az egyes fák élőkoronával borított törzshányada: a teljes famagasság felső kétharmadát élőkorona boríthatja. "Nagy koronával együtt pedig nagy gyökér és gyökérzóna jár, így az örökerdő egyedei sokkal stabilabbak széldöntés vagy jégtörés esetén. Ráadásul 50-100 éves távlatban könnyebben, természetes módon alkalmazkodnak a klímaváltozásokhoz" - magyarázta, hozzáfűzve: a költséges erdővédelmi és erdőművelési beavatkozások is a lehető legkisebb mértékben jelentkeznek.

 

Minden egyes fa fontos

Az örökerdő-gazdálkodás fő célkitűzése az erdő tarvágás (végvágás) nélküli kezelése a talaj védelmének érdekében, hogy az erdőborítás a terület minden részén, állandóan fennmaradhasson.

A vágásos erdőben amikor az állomány átlaga megért a kitermelésre, az összes fát kitermelik. "Az örökerdő-gazdálkodás során viszont az erdészek egyenként vagy kicsi csoportokban termelik ki a fákat, minden egyes fa esetében külön-külön mérlegelve az erdőben betöltött szerepüket. Ennek köszönhető, hogy az összes fa egy időben történő kivágása elkerülhető. Ennél a megközelítésnél az erdész nem elsősorban fakitermelésben és ültetésben, hanem az erdei ökoszisztéma fenntartásában, menedzselésében gondolkodik, minél nagyobb teret biztosítva az erdő megújulásának, a lejátszódó természetes folyamatokra támaszkodva" - magyarázta a szakember.

Német erdészek az élen

Az "örökerdő" fogalom gyökerei Alfred Möller német erdészeti kutatóhoz (1860-1922) köthetőek, ő alkotta meg a "Dauerwald", azaz az örökerdő eszméjét. A német erdészek a hagyományaiknak megfelelően élen járnak az örökerdő-gazdálkodás elveinek és módszereinek gyakorlati alkalmazásában. A türingiai állami erdészetnél például húsz évvel ezelőtt álltak át a teljes erdőterületen való alkalmazására.

Összességében tehát csak akkor termelik ki a fákat, amikor azok elérték az adott helyen és környezetben a lehetséges maximális értéküket, és kitermelésük inkább pozitív, esetleg semleges hatást gyakorol a környező fákra. Emellett fontos, hogy az is megállapítható legyen: a kiválasztott egyed betöltötte ökológiailag optimális szerepét, illetve tudható, hogy a körötte fellelhető más faegyedek a kivágott fa szerepét teljes mértékben átveszik.

 

Új állatfajok is otthonra lelnek

Azok a fák, melyek ökológiai szerepük miatt fontosak, visszamaradnak, ameddig kell. Azonban holtfaként is szolgálhatják az erdei ökoszisztémát: az örökerdőkben az erdészek a kidőlt, elpusztult fák egy részét az erdőterületen hagyják.

A különböző méretű, álló és fekvő holtfa rengeteg élőlénynek nyújt élőhelyet: odúlakó madaraknak és emlősöknek, gombáknak, kétéltűeknek, xilofág (elpusztult fákban, cserjékben vagy a még élő egyedek elpusztult részeiben élő) rovaroknak és például denevéreknek. Így teljes értékű erdei ökoszisztéma tud kialakulni, amelyben egészséges "önszabályozás" működik, hiszen egyes madárfajok például meggátolják a kártevő rovarok túlszaporodását. Ezáltal az örökerdők a biológiai sokféleség megőrzésének legkiválóbb eszközei. A holt faanyag emellett képes - például az aszályos időszakokban - "szivacsként" működve víztartalékot biztosítani a növényzetnek.

Ezen a téren máris hatalmas eredményeket értek el: nemcsak a már meglévő, hanem egyes újonnan érkező állatfajok is otthonra találhatnak a Pilisi Parkerdőben. Az elmúlt évek során például három új, eddig a területen ismeretlen denevérfaj - a nimfadenevér, a tavi denevér és a fehértorkú denevér - is megjelent a pilisi és a visegrádi erdőkben.

 

A következő lépés

A Pilisi Parkerdő Budapesti, Visegrádi, Budakeszi, Pilisszentkereszti, Pilismaróti és Szentendrei Erdészete az elmúlt közel két évtized alatt eddig összesen 5000 hektár területen alkalmazta az örökerdő-módszert, amelyhez jövő januártól a Pilismaróti Erdészet újabb 3600 hektárral csatlakozik. A céljuk, hogy a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás bevezetése terén olyan ideális méretet alakítsanak ki, amely a parkerdő által kezelt közjóléti és természetvédelmi szempontból fontos területeken az erdőgazdálkodást fenntarthatóvá teszi.

"Az elmúlt időszakban megfigyeltük, hogy az aszályok, a késő tavaszi fagyok, de a komolyabb katasztrófák, mint például az ónos eső okozta jégkár vagy az erős szélviharok sokkal kevesebb kárt tudtak okozni azokban az erdőkben, ahol az örökerdő-gazdálkodás már régebb óta megkezdődött. A változatos erdőszerkezetnek és a holtfa nagyobb mennyiségének - összességében a természetesség növekedésének - köszönhetően ritka fajok jelentek meg a területeken, mint a már említett denevérfajok, de például a ritkább madárfajok - például bagolyfélék vagy a fekete gólya - számának növekedésére is lehet számítani" - magyarázta a szakember.

Hozzátette: mind ökológiai-biológiai, mind erdőművelési-gazdasági vonalon számtalan érdekes kérdés vetődik fel. "Mégis mi az örökerdő-gazdálkodás legfontosabb üzenete? Talán az, hogy mintát szolgáltat a gazdaság többi ágazata számára, azaz, hogy vissza lehet szerezni a természettel való harmóniát és úgy gazdálkodni a természeti forrásokkal, hogy ne rontsuk le azok minőségét, működőképességét."

Szerző: Marosi Adrienn
Fotó: Csépányi Péter / Pilisi Parkerdő Zrt.
Forrás: mno.hu

 

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.