Teak: IUFRO tanulmány a természetes és ültetvényes teakről

A teak (Tectona grandis L.f.) az egyik legértékesebb lombos fafaj a világon. Más olyan nagy értékű lombosfákkal, mint a mahagóni és a rózsafa (paliszander) a teak keresett a világpiacon szépsége, szilárdsága, stabilitása, természetes tartóssága és a minőségi bútortól a belsőépítészeten át a dísztárgyakig sokféle felhasználási lehetősége miatt. A Nemzetközi Trópusifa Szervezet (ITTO), az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Egyesülete (IUFRO) és a FAO az elmúlt évtizedekben aktívan foglalkozott a természetes és ültetvényes teak erdőkkel. Az ITTO támogatta a génmegőrzéssel, magtermeléssel, valamint Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában a teak természetes és ültetvényes tartamos erdőgazdálkodásával foglalkozó projekteket. A IUFRO pedig speciális munkacsoportot hozott létre az ültetvényes teak termesztésére és hasznosítására. A FAO két technikai jelentést készített a teak forrásokról (erdőkről) és piacokról a Myanmarban (korábbi neve: Burma) bevezetett rönk export tilalom után.

Csökken a természetes, különösen az idős, magas minőségű teak erdők állománya. Így csökken a természetes erdőkből tartamosan termelt rönk mennyisége is a meglévő állományok túlhasználata, az erdővesztés, a terület más művelésbe vonása és a környezeti szolgáltatások iránti növekvő verseny miatt.

Ezért az ITTO felkérte a IUFRO, a FAO és a TEAKNET szakértői csoportját, hogy készítsen globális teak tanulmányt. Ennek témái:

- génmegőrzés,

- erdőgazdálkodás a természetes teak erdőkben,

- teak erdő ültetvények létrehozása és gazdálkodása,

- a fa minősége,

- gazdasági kérdések,

- a teak piaca és kereskedelme.

Ezen túl a tanulmány javaslatot tesz a természetes és ültetvényes teak erdőgazdálkodásra.

A teljes tanulmány letölthető itt: ws36.pdf 3.0 MB

A tanulmányt a IUFRO adta ki, projekt partner: TEAKNET. A TEAKNET-en kutatók, kereskedők, termesztők és sok egyéb teakkel kapcsolatos információ található meg a rendszerben regisztrált és a tagdíjat befizetett tagok számára.

Az értékes, veszélyeztetett trópusi fafajok közül a teak az egyik olyan, amelynek jelentősen bővültek az ültetvényei trópusi Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és Óceánia több mint 70 országában. Ezen országok többségében a teak, bár bevitt fafaj, jó lehetőség a minőségi fatermesztésre és a magántőke jelentős befektetéséhez. Különböző becslések szerint összesen mintegy 4,3-6,9 millió ha teak ültetvény van a világon. Vannak programok a faminőség javítására, ugyanakkor az ültetvények többségét bizonytalan eredetű és minőségű maggal, illetve újabban Brazíliából, Costa Ricaból, Elefántcsontpartról (Côte d'Ivoire), Indiából, Indonéziából, Malajziából, Tanzániából vagy Thaiföldről származó klónokkal hozták létre.

A természetes tak erdők területe 29 millió ha, aminek közel fele Myanmarban van.

A teak ültetvény jó alternatíva a kis földbirtokosoknak, gazdálkodóknak, de gyakran nem elegendő az erdőgazdálkodási, és piaci ismeretük, valamint nem jutnak hozzá minőségi szaporítóanyaghoz.

A természetes és ültetvényes tak erdőkből évente 2-2,5 millió m3 hengeresfát termelnek ki. Ugyanakkor a teak ültetvények évi növedéke ennél lényegesen több. A termelés a jövőben várhatóan nőni fog, különösen Közép- és Dél-Amerika ültetvényeiből. Továbbá Indiában is bővülni fognak a teak ültetvények a nem használt marginális területeken, a növekvő belső igények kielégítése érdekében.

A teak ültetvények fái gyorsabban nőnek, mint a természetes erdőké és faanyaguk piaci megbecsültsége alacsonyabb, ugyanakkor a vizsgálatok szerint a minőség (sűrűség, szilárdság, zsugorodás, stb) nem alábbvaló az azonos korú természetes erdőből származóénál. A faanyag tartóssága és a gesztarány erősen összefügg a fa korával, akár természetes, akár ültetvényes erdőből származik. A faanyag esztétikai megjelenése is annál jobb, minél idősebb a fa.

2004-2014. között évi átlagban 1 millió m3 volt a teak faanyaggal kereskedés. Az import 487 millió USD-t tett ki, ami az összes faforgalom (15,5 milliárd USD) 3%-a. A 3 legfőbb importőr ország India, Thaiföld és Kína. Az USA és az EU igényli a tanúsított fát.

Zavaró tényező a nemzetközi kereskedelemben, hogy a teak rönkre nincs egységes minőségi előírás és nem egységes a köbözési eljárás sem. Ez sok zavarhoz és félreértéshez vezet.

India piacán az ültetvények fája fele értékű, mint a Myanmar természetes erdeiből származó teak ára. Ugyanakkor az utóbbi időben az ültetvényes teak ára gyorsabban nőtt, mint a természetes erdőkből származóé.

A tanulmány végül javaslatot tesz a GTSP-re: Global Teak Support Program, azaz a Globális Teak Támogató Programra. Ezen túl javítani kell a teak erdőkre vonatkozó statisztika minőségét, a nemzetközi együttműködést, a természetes teak erdők tartamos erdőgazdálkodását, az ültetvények minőségi fatermesztését, a szaporítóanyag minőséget, a kistulajdonosok gazdálkodását, végül a teak nemzetközi piaci elismertségét.

Forrás: IUFRO 2017-06-21