FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

innoLignum Sopron - 2017. szeptember 7-8-9.

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Agroforg Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2017-08-11

A Pilisi Parkerdőben megtelepedett a mocsári teknős

Idén tavasszal és a nyár első felében több erdei kistóból is mocsári teknősök egyedei kerültek elő. Az egyetlen, Magyarországon őshonos teknősfaj eddig csak elvétve fordult elő a Pilisben és a Visegrádi-hegységben.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

Újabb említésre méltó ökológiai eredményt hoztak a 2008 és 2010 között, a "Parkerdő természetesen" uniós természetvédelmi program keretében végzett vizes élőhelyek restaurációs munkái: idén tavasszal és a nyár első felében több erdei kistóból is mocsári teknősök egyedei kerültek elő. Az egyetlen, Magyarországon őshonos teknősfaj eddig csak elvétve fordult elő a Pilisben és a Visegrádi-hegységben, így az aranysakál, a fekete gólya és három új denevérfaj után még egy fontos faj telepedett meg a Budapesthez közeli örökerdőkben.

 

 

A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete a "Parkerdő természetesen" uniós természetvédelmi program keretében egyebek mellett a Visegrádi-hegység mintegy 20 erdei kistavának restaurációját vitte véghez. A restauráció során a szakemberek ezeket a vizes élőhelyeket leromlott állapotukból az eredetivel megegyező állapotba hozták, majd az erdei kistavak kétéltű- és hüllőfaunáját is felmérték, amit azóta is folyamatosan végeznek. A Visegrádi-hegységben és a Pilisben lévő erdei kistavak élőhelyi monitorozását a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei immár csaknem öt éve a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal, az azt megelőző két évtized során pedig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályával együttműködésben végezték.

A szóban forgó kistavak mindegyikében elterjedt és nagy egyedszámban fordul elő a pettyes gőte, de a kirándulók gyakran találkozhatnak barna varanggyal, erdei és gyepi békával, valamint zöld levelibékával is. A barna ásóbéka és a vöröshasú unka inkább a Visegrádi-hegység délkeleti részén fordul elő, a sárgahasú unkának eddig csak Leányfalunál van ismert előfordulása, míg a kecskebéka fajcsoport már a nagyobb állóvizekre jellemző, amelyek inkább a hegység peremvidékén találhatóak.

Legfőképp a fentiekből is látható, igen gazdag élővilág indokolta a kistavak gondos állapotmegőrzését, illetve annak javítását. A természetvédelmi program során a tavak időszakos jellegén is javítottak, egyúttal meggátolták és csökkentették a nem kívánt feltöltődéseket. A beavatkozásnak köszönhetően jelentősen megnőtt a kétéltűek faj- és egyedszáma. A hüllők közül a mocsári teknősnek (Emys orbicularis) azonban eddig csak pontszerű előfordulása volt ismert, az is inkább a Visegrádi-hegység peremi területein.  

Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének erdőgondnoka kiemelte: "Az igazi meglepetés kétségtelenül az volt, hogy idén több olyan kistóból került elő mocsári teknős, amelyekben addig még nem fordult elő, így például az Ágas-hegynél is találtunk egy tojásrakó nőstényt. A vizes élőhelyek rekonstrukciójával összhangban az erdei ökoszisztéma egészének önfenntartó fejlődését elősegítő örökerdő-gazdálkodás is rendkívüli módon támogatja az ilyen jellegű természetvédelmi törekvéseinket, mivel ez a gazdálkodási módszer nagyon kíméletesen óvja és gyarapítja a szárazföldi és vízi fajok természetes élőhelyeit egyaránt. Az ilyen erdőkben a különböző állat- és növényfajok sokkal könnyebben megtalálják az igényeiknek megfelelő élőhelyeket, ezért ezekben az erdőkben magasabb fajszámban fordulnak elő mind a növény-, mind pedig az állatvilág képviselői. Bízunk benne, hogy a közel 10 éve megkezdett, a vizes élőhelyeket célzó védelmi intézkedések is még sok fajnak kedveznek a jövőben."

A szakemberek a több évtizede tartó kutatási munka során elvétve, hozzávetőlegesen csak minden ötödik évben találtak egy-egy mocsári teknős példányt. A Pilisi Parkerdő Zrt területén nem sok olyan víztest van, amiben teknős él, és ahogy egyre magasabbra megyünk a tengerszint fölé, ezek száma rohamosan csökken. Egybehangzó szakértői vélemények szerint a 150-200 méter fölött talált állatok többsége valójában tojásrakás céljából kóborol.

"A megfigyelt nőstény bizonyosan a tojások lerakásához keresett épp alkalmas helyet, ami felettébb biztató jel a faj lokális megmaradása és szaporodása szempontjából.  A nőstény a fészek helyét nagy gonddal választja ki, a talaj nedvességtartalmának, tömörségének és a terület tájolásának függvényében. Egy adott területen jellemzően elég kevés jó fészekrakó hely található, ezért is szoktak kóborolni" - mondta dr. Kovács Tibor zoológus, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság elnöke.

A mocsári teknős a ma élő teknősfajok közül az egyik legnagyobb elterjedési területű faj. Magyarországon az egyetlen őshonos teknősünk, védett állat, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A patakok és tavak partjainak országszerte történő kiépítése, a vizes területek lecsapolása oda vezetett, hogy állományuk - különösen az urbanizáció és a motorizáció terjedését követően - jelentősen csökkent. A mocsári teknős azonban legérzékenyebben talán a tojásrakó helyeinek zavarása miatt fogyatkozott meg. Alapvetően a síkvidékekhez és alföldekhez kötődő faj, így igencsak ritkán látott vendég a Visegrádi-hegységben és a Pilisben.

Ha a mocsári teknősök optimális élőhelyre lelnek, s tojásaikat a vízhez közel lerakhatják, akár 200-300 méteres átmérőjű területen leélhetik életüket, de ez csak ritkán adatik meg számukra. Így legtöbbször egy 1-1,5 kilométeres területen mozognak, eközben gyakran eltávolodnak a vizes élőhelyüktől is. Fontos, hogy olyan vizeket találjanak, ahol napozóhelyek is fellelhetők, ami legtöbbször kiálló kő, homokpad vagy épp egy vízbe dőlt fatörzs, ahonnan a legkisebb zavarás esetén is azonnal a vízbe vethetik magukat. A Pilisi Parkerdő Zrt. örökerdő-gazdálkodása során, a vizes élőhelyek közelében felhagyott holtfák is ilyen fontos napozóhelyül szolgálhatnak.

Forrás: Parkerdő Zrt.

 

PFIFFER BÚTOR

KUHN Rakodógép Kft

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.