Parkerdei hírcsokor

Mesterséges odúkkal segítik a baglyok fészkelését a Valkói Erdészetnél

A Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészetének szakemberei tavasz folyamán kilenc nagyméretű odút helyeztek ki az erdőben, hogy segítsék a baglyok fészkelését. Az éjszakai ragadozó madarak fontos segítőtársai az erdészeknek, hiszen fő táplálékukat épp a fiatal erdőket károsító pockok és egerek jelentik.

A Gödöllői-dombság területén tevékenykedő Valkói Erdészet több madárvédelmi kezdeményezést is indított már, most a fiatal erdősítéseket szegélyező erdőkben 9 darab nagyméretű odút helyeztek ki. A főként macskabaglyok számára készült, 20 centiméteres röpnyílású odú sokkal nagyobb, mint az énekesmadaraknak kihelyezett, egyben ismertebb mesterséges költőládák, ahol csak 3 centiméter átmérőjű a bejárat. A macskabagoly mellett az erdei fülesbagolynak, füles kuviknak, búbos bankának, kék galambnak, mókusnak is lakhelyéül szolgálhat egy-egy ilyen láda, de akár még a széncinke is beleköltözhet.

Kiss Bence, a Valkói Erdészet erdőgondnoka: "Ahol az erdőállományban kevés a nagy, öreg, odvas fa, ahol a baglyok költeni tudnának, mesterséges odúkkal segítjük őket. Ez a segítség nem teljesen önzetlen, hiszen a macskabagoly rengeteg egeret és pockot fogyaszt, amivel csökkenti a rágcsálók károsításának mértékét, miközben jelenlétével növeli a biodiverzitást, az erdei élőhely fajgazdagságát is. Vagyis a módszert joggal nevezhetjük a leghatékonyabb biológiai védekezésnek. Az odúkat a makktermő állományokban helyeztük ki, 5-8 méter magasságban, szorosan a törzshöz erősítve. Fontos stabilan rögzíteni a költőládát, mert a baglyok nem szeretik, ha lengedeznek, ellentétben a kis énekes madarakkal, amelyek ezt elviselik. Az odúkba még érdemes faforgácsot is tenni, hogy a beleköltöző madár tojásai ne gurulhassanak szét"

Forrás: Parkerdő, bagolyodúk

Megújult a kamaraerdei Nagy-tisztás pihenőhelye

A tavaszi kirándulószezonra a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete felújította a főváros XI. kerületében élők kedvenc kirándulóhelye, a Kamaraerdő pihenőhelyeit. A Nagy-tisztáson megújult és új tűzrakóhelyek, fedett étkező és számos információs tábla várja a kikapcsolódni vágyókat.

Több mint egy millió forintot fordított a főváros környéki erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete a kamaraerdei pihenőhely felújítására. A Kamaraerdő egész napos programot kínál a családnak, hiszen a Nagy-tisztás pihenőhelyén megújultak a térség növény- és állatvilágát bemutató információs táblák is a 2012-ben létesült tanösvénnyel együtt, amelyet akár a legkisebbekkel is végigjárhatunk. A helyszín nagyobb létszámú rendezvények megtartására is alkalmas, de ebben az esetben mindig előre kell jelentkezni a kezelő Budapesti Erdészetnél.

Az erdész szakemberek a pihenőhelyek felújítása mellett idén is nagy gondot fordítottak a térség középkorúnak számító erdőállományának megőrzésére és folyamatos megfiatalítására. A környéken a tölgyek jelentik az uralkodó fafajt, amik mellett számos őshonos elegyfa jelenik meg: madárcseresznye, barkóca berkenye, hársak, kőrisek és juharok. Az erdőterület megőrzése szempontjából fontos feladat az idegenhonos, agresszívan terjedő bálványfa visszaszorítása, ami emberi segítség nélkül kiszorítaná eredeti élőhelyükről a lassabban növő hazai fafajokat.

Forrás: Parkerdő, Kamaraerdő

Szakmai versenyen mérték össze a tudásukat a pilisi erdészek

A Pilisi Parkerdő Zrt. mind a tíz erdészetétől, továbbá a Vértesi Erdő Zrt. és az Ipoly Erdő Zrt. színeiben érkeztek csapatok a főváros környéki erdőket kezelő erdőgazdaság hagyományos szakmai vetélkedőjére, az idén 33. alkalommal megrendezett Jelölőversenyre. Ahogy megnyitó beszédében Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója is megemlítette, a verseny elindításának és lebonyolításának célja az ország egyetlen parkerdőgazdaságában dolgozó erdész szakemberek szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztése, a továbbképzés támogatása, illetve az új erdészeti módszerek bevezetésének elősegítése.

Az írásbelin a törvényi változások mellett az erdők kezelése volt a kérdések fő témája. A gyakorlati feladatok keretében azokat az örökerdő-gazdálkodási alapelveket kellett alkalmazniuk a versenyzőknek, amelyek a Pilisi Parkerdő Zrt-nél az elmúlt két évtized során bevezetett, az erdőgazdálkodás holisztikus, ökoszisztéma-menedzsment jellegét tükrözik. Az egyes fákat az erdészeknek fametszetekről is fel kellett ismerniük, és nem maradhatott el a fatérfogat és a famagasság mérése sem, hiszen az erdőben lévő famennyiség, azaz az élőfakészlet meghatározása szintén az erdészek mindennapi feladatai közé tartozik.

A csapatverseny helyezettjei:

1. Bajnai Erdészet (Bertalan Miklós, Dankó Sándor, Kovács József)
2. Szentendrei Erdészet (Juhász Balázs, Somogyi József, Rudolf József)
3. Ráckevei Erdészet (Czita Gábor, Monori Alfréd, Szántai Péter)

(A fából készült kupát szivarfából [talp és szirmok] és madárcseresznyéből esztergálta Köpf Jenő. Különleges megoldás a szirmok esztergálása.)

Egyéni helyezések:

1. Dévai Levente (Ipoly Erdő Zrt.)
2. Geiszt Ferenc (Vértesi Erdő Zrt.)
3. Lakatos Zoltán (Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészet)

Az eredményhirdetést követően került sor az Év Erdésze díj átadására, amelyet az idén Ferbert Mihály, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének kerületvezető erdésze vehetett át. Az esztergomi születésű szakember 1975-ben érettségizett a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában, majd a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Visegrádi Erdészetének dolgozója lett, ahol kerületvezető erdész beosztásban tevékenykedik egészen napjainkig. Mogyoróhegyi erdészkerületében különös figyelemmel védi, óvja és kezeli mind a természeti, mind az épített környezetet. A Pilisi Parkerdő egykori legendás vezérigazgatója, Madas László mellett tanulva, az örökerdő-elvek szerint már korát megelőző, szinte kertészi gondossággal kezeli a rábízott erdőket. Szakmai tevékenysége mellett elismerésre méltó az erdei lovas sportért végzett tevékenysége is, hiszen munkája során sokszor lóháton járja be a felügyelete alá tartozó erdészkerületet.

Forrás: Parkerdő, verseny

Lovas túrák a Pilisben - Átadták a Pilis Ride úthálózatot

A Pilisi Parkerdő Zrt. turisztikai termékkínálatában új elem a lovas túrák szervezése: a főváros környéki erdőket kezelő erdőgazdaság ünnepélyes keretek között nyitotta meg a Pilis Ride útvonalhálózat első szakaszát, ami a Visegrádi-hegységben és a Pilisvörösvári-medence térségében kínál erdei lovaglási lehetőséget. A Földművelésügyi Minisztérium tulajdonosi támogatásával megvalósult fejlesztés során 4 erdei szálláshely mellett nyári istállót létesítettek, és az erdei utakon kijelöltek összesen 56 kilométernyi, lóval is végigjárható túraútvonalat. Az ingyenesen használható, legalább 2,5 méter széles űrszelvényű utak nagyobbik része Visegrád, Dunabogdány, Tahitótfalu és Pilisszentlászló térségében fut, de lehet lovagolni Csobánka és Pilisszentkereszt között, továbbá a Pilisvörösvárt, Pilisszántót, Piliscsévet és Kesztölcöt összekötő útvonalon is.

Visegrádon, az Apátkúti Vadászháznál és a Mogyoró-hegyen is egy-egy 4 állásos nyári istálló épült, míg a Pilisszentkereszt melletti Som-hegyi Turistaháznál, illetve a Szentendre feletti Kő-hegyen 6 állásos istállókat alakítottak ki. Az istállók mindenütt már meglévő erdei szálláshelyek mellett épültek, így hosszabb, több napos túrák is könnyedén szervezhetők. Az ingyenes úthasználat mellett az istállók igénybevételéért azonban már egy jelképes összeget fizetni kell, lovanként napi 2500 forintot, viszont a szolgáltatás tartalmazza a ló ellátásához szükséges széna, szalma és víz árát, valamit a szükséges eszközök használatát, és további 1000 forintért még takarmány is igényelhető.

Az új turisztikai fejlesztést Visegrádon, az Apátkúti Vadászház mellett épített nyári istállónál mutatta be és adta át a nagyközönségnek dr. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke és Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

A Pilis Ride úthálózat használatának részletes feltételei a parkerdo.hu valamint a pilisride.hu oldalon olvashatóak.

Forrás: Parkerdő, lovas