A modern magyar bútoripar megteremtője

Thék Endre 1842. november 3-án született a Békés vármegyei Orosházán. Több generációs iparos családból származott, ennek megfelelően 13 évesen egy orosházi asztalosmesternél lett tanonc, ahol négy év múlva szabadult. Ezután segédként dolgozott a fővárosban, majd Bécsen keresztül 1866-ban Párizsba érkezett, amely ebben az időben a bútorművészet fellegvára volt. A Párizsban töltött évek alatt hamar nevet szerzett magának: a híres Diehl bútorgyártó cég vezetője lett és munkájával részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon. Párizsban megismerkedett Munkácsy Mihállyal is.

Hazatérése után, miután sikertelenül jelentkezett egy Üllői úti gyárba, a józsefvárosi Szűz utcában 1872-ben maga alapított műhelyt. Thék sikeres munkája lehetővé tette, hogy 1885-ben megvásárolhassa azt az Üllői úti üzemet, ahonnan korábban eltanácsolták. Tehetségének, ízlésének és szorgalmának köszönhetően ebből az üzemből fejlődött ki Budapest első bútorgyára.

A Thék Endre Bútorasztalos- és Faárugyár összesen három házból álló tömböt alkotott az Üllői út 66 a-b-c épületekkel. Az Üllői út 66/b alatt működött az üzem: 1893-ban 270, 1910-ben pedig már 400 munkás dolgozott itt. Ez az épület a háborúban súlyosan megsérült, ezért lebontották, majd az ötvenes évek végén a kornak megfelelő modern épületet építettek helyette. Az Üllői út 66/c mai is látható díszes épületében bútoráruház működött és Thék Endre otthona is ebben a házban volt.

Az Üllői út 66/c díszes homlokzata.
A házban működött a bútoráruház és Thék lakása is itt volt

A világvárossá növekvő, polgáriassá váló fővárosban egymás után épültek a reprezentatív középületek és intézmények. A megrendeléseknek köszönhetően Thék gyárában készültek - egyebek mellett - az Országház üléstermeinek famennyezetei és a miniszterelnök dolgozószobájának bútorai. A mahagónifa bútorok formába préselt, színezett eozinmázas kerámiabetétekkel készültek, amelyek a Zsolnay-gyárból származtak.

Kiemelkedő munkája volt a Hauszmann Alajos által átépített budai Vár berendezéseinek elkészítése, különösen a Szent István terem fali dekorációi és neoromán stílusú bútorzata. Ezt a munkáját 1900-ban a párizsi világkiállításon is bemutatták.

A szecessziós Gresham palota berendezésénél Thék jeles művésztársaival, Róth Miksával, Jungfer Gyulával és Zsolnay Vilmossal dolgozott együtt. Az ő bútorai díszítik még az Operaházat, a józsefvárosi Wenkcheim palotát és a Károlyi-Csekonics palotát, a Tőzsdepalotát, a Kúriát, az Andrássy út Saxlehner palotát, a New York palotát, Emmer Kornél palotáját, valamint a Fő utcai Andrássy Tivadar-villát is.

Ennek érdekessége, hogy Thék a villa bútorzatát Rippl-Rónai József tervei alapján készítette el, ami sajnos a háború következtében elpusztult. Az egyházi épületek bútorzatai közül Thék gyárának munkáit dicsérik a pesti piarista rendház és a Bakáts téri templom bútorai és fadíszítései is. Bútorművészetét a historizáló stílus jellemezte, később pedig egyaránt megjelentek a neoreneszánsz, a neobarokk, a neorokokó, végül pedig a szecesszió stílusjegyei.

A miniszterelnöki dolgozószoba egyik díszes szekrénye is a Thék gyárból került ki

Az 1890-as években Thék gyára a tevékenységét zongoragyártásra is kiterjesztette: 11 féle míves zongorát és 3 féle pianínót gyártottak.

Gelléri Mór "A magyar ipar úttörői" című munkájában így méltatta Thék munkáját: "Thék tehát az első kézműves-asztalos volt Magyarországban, ki telepét gőzerőre berendezvén, a legkitűnőbb segédgépekkel látta el s egész erővel törekedett a külföldi, főleg ausztriai bútoriparnak hazánkból való kiszorítására. Törekvéseit fényes siker követte. Külön említést érdemel még az is, hogy Thék mint polgár és iparos a közügyek terén is kiváló érdemeket szerzett."

Thék volt az első gyáros, aki felismerte a tervezőművész fontosságát. Ezért a nagyobb, elsősorban szecessziós munkáiban Rippl-Rónai József, Foerk Ernő és Horti Pál terveit felhasználva készítette el művészi igényű bútorait.

Thék Endre művészetét számos díjjal honorálták: 1867 és 1911 között nyolc világkiállításon voltak láthatóak művészi igényű bútorai, melyek a legmagasabb kitüntetéseket nyerték el. Többek közt megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, a II. osztályú Vaskorona-rendet és a francia Becsületrend lovagkeresztjét is. 1901-ben Budapesten díszalbumot adtak ki a tiszteletére, amelyet több mint 700 neves kortársa írt alá.

Az Üllői úti gyár reklámja

Thék élénk közéleti tevékenységet is folytatott. 1897 és 1919 között az Országos Iparegyesület és a Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként fontos szerepe volt az ipart érintő korabeli jogszabályok előkészítésénél. Nem feledkezett el szülővárosáról sem: bőkezű adományának köszönhetően az országban elsőként Orosházán jött létre a tanoncok teljes ellátását biztosító otthon.

Thék Endre élete utolsó hónapjai a Tanácsköztársaság időszakára estek. A kommün alatt a gyárát kisajátították és államosították, őt pedig szabályosan az utcára tették. Amikor megkérdezte, hogy 77 évesen ezután mihez kezdjen, a népbiztostól ezt a választ kapta: "Akinek ilyen szép, hosszú szakálla van, elmehet az Opera elé portásnak."

Minden bizonnyal ezt a szomorú és szégyenletes eset is közrejátszott benne, hogy a magyar bútorgyártás óriása röviddel ezt követően, 1919. június 8-án Balatonfüreden elhunyt. Végleges nyughelyére, az Új köztemetőbe csak a Tanácsköztársaság bukása után, 1919 októberében kerülhetett.

A Wenckheim-palota díszes falborítása és falépcsői. A fénykép 1931-ben készült

A korabeli magyar társadalom megbecsülte Thék emlékét. Még az életében, 1908-ban Orosháza díszpolgárává választotta, és 1913-ben utcát neveztek el róla. 1928-ban a józsefvárosi Óriás utca új neve Thék Endre utca lett és az Üllői úti lakóházán emléktáblát is kapott. 1952-ben az emléktáblát eltávolították és az utca új neve Leonardo da Vinci utca lett. 1930-ban az Országos Iparegyesület Thék-emlékérmet bocsátott ki, melyet Telcs Ede készített el.

Örömteli fejlemény, hogy a Fővárosi Közgyűlés 1502/2001. számú határozata alapján Budapesten ismét Thék Endre utcával találkozhatunk: a Művészetek Palotája közelében egy kis utca viseli a magyar iparművészet egyik legnagyobb alakjának nevét.

Miután 1908-ban megkapta a magyar királyi udvari tanácsos címet, Thék Endrét "méltóságos asztalosnak" is nevezték. Őrizzük meg hát emlékünkben és tiszteletünkben e "méltóságos asztalost", aki művészetével és a közjót szolgáló tetteivel erre bőségesen rászolgált.

Forrás: PestBuda

Kapcsolódó FATÁJ cíkk:

Thék Endre élete és munkássága - a fafeldolgozás nagyjai emlékfüzet

(2011-04-01)