Magyarország történetének legnagyobb fásítási programja

A pestisracok.hu helyen jelent meg ma Susánszky Mátyás riportja Nagy István agrárminiszterrel. A méhpusztulással, a fásítási programmal, a növényvédelmi vegyesbizottsággal, a civil szervezetekkel, az alternatív energiával foglalkoztak a riportban. Közülük itt a fásítással foglalkozó részt adjuk tovább.

Nagy István arról is beszélt, hogy véleménye szerint egy fa kivágása mindig nagyobb sajtófelületet kap a médiában, mint amikor ezer hektár erdőt ültetünk, ugyanakkor bízik abban, hogy hamarosan a saját szemükkel - és nemcsak a médián keresztül - fogják a magyar emberek megtapasztalni, hogy Magyarország történetének legnagyobb fásítási programja zajlik.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Nagy sajtóvisszhangot váltott ki a Bükki Nemzeti Parkban egy néhány hektáros elöregedett erdő kivágása. A nemrégiben bejelentett nagyszabású fásítási programot viszont valamiért nem követte ekkora sajtóérdeklődés.

Egy fa kivágása mindig nagyobb sajtófelületet kap a médiában, mint amikor ezer hektár erdőt ültetünk. A pozitív információk sajnos nehezebben válnak hírré. Célunk, hogy változtassunk azon, hogy észrevétlen maradjon, ha teljes erőbedobással látunk neki az erdőtelepítésnek, és erre plusz forrásokat is biztosítunk. Ezalatt ráadásul nemcsak erdősítést kell érteni, hanem barnamezős, például elhagyott ipari területek újrahasznosítását, amely csak az ősszel induló programunkban több tízezer hektárt fog érinteni. További húszezer hektárnyi katonai gyakorlóterület kerül az Agrárminisztérium gondozásába, ahol szintén erdősítést végzünk.

Bízom benne, hogy hamarosan, a saját szemükkel - és nemcsak a médián keresztül fogják a magyar emberek megtapasztalni, hogy Magyarország történetének legnagyobb fásítási programja zajlik.

Tény, hogy a lakosság nagyon érzékeny a tarvágásokra, az erdészetek számára fontos kihívás, hogy fenntartható erdőgazdálkodást műveljenek. A fát azért ültetik, hogy egyszer majd kivágják, de úgy kell gazdálkodni, hogy tájsebek ne alakuljanak ki. Erre megvan a technológia, amelyet egyes erdészetek alkalmaznak is. Azt  le kell szögezni, hogy egy fa kivágása nem bűn.  A bűn az lenne, ha nem gondoskodnánk arról, hogy a megfelelő erdőborítottság generációkon átívelő módon biztosítva legyen, vagy tovább bővüljön. A nagyvárosok lakossága folyamatosan gyarapszik, miközben a felmelegedés mindennapi hatásai pont a sűrűn lakott településeken a legszembetűnőbbek, ezért egyre nagyobb a városi erdőgazdálkodás, az erdősítési program kiterjesztésének jelentősége. A Vidékfejlesztési Program keretében tehát ezért is tesszük lehetővé, hogy az önkormányzatok pályázhassanak erdősítésre, fásításra. A nagyvárosokban a megfelelő szabad területek korlátozott volta miatt az útfásítások, a védő erdősávok létesítésének lehetőségeit is vizsgálni kell. A barnamezős területeken megvalósuló fásítás szintén az éghajlatváltozás hatásait hivatott enyhíteni.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A városok fásítási programját akadályozhatja, hogy megjelennek az ellenérdekelt felek is, például azok, akik a parkolóhelyeket már nem szívesen engednék át a fák számára, bármennyire is hangoztatják, hogy zölden gondolkodnak.

Az, hogy a városban milyen fát és hová ültessünk, az a szakembereink dolga. A lakosság feladata inkább az, hogy az elültetett fákra maguk is odafigyeljenek, vigyázzanak rá. Véleményem szerint nem azért kell harcolni, hogy egy balesetveszélyes, öreg fát a végtelenségig megőrizzünk, hanem hogy száz másikat ültessünk, és a helyette ültetett új fákra odafigyeljünk.

Forrás: pestisracok.hu