100 évre lesz szükség a leégett szibériai erdők regenerálódásához

Az orosz tudósok szerint a fenyők és lombos fák 60-70 év alatt válnak felnőtt növényekké, ám Szibéria északi részén, Jakutföldön és az Evenki Autonóm Körzetben ehhez legkevesebb 100 év szükséges.

"Ezért a tajga jelenleg erdőtüzek által sújtott északi részének lehet, hogy egy évszázad sem lesz elegendő (a regenerálódáshoz)" - idézte az Interfax hírügynökség Alekszandr Brjuhanovot, a KNC erdei tűztani laboratóriumának szakértőjét.

A KNC közleményében rámutatott, hogy miközben a szibériai fenyő- és lombos erdőkben korábban 20-50 éves időközönként történtek tüzek, a mocsaras területeken található erdők pedig 100-150 évenként égtek le, addig a klímaváltozás miatt az eredőtüzek közötti szünet mindössze 5-15 évre rövidült le.

Az orosz Távol-Keleten és Szibériában pusztító erdőtüzek több mint 3 millió hektárt érintenek, a tüzek füstje 800 orosz település és a mongol főváros mellett elérte Alaszkát és Kanada nyugati partvidékét. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán rendelte el, hogy a hadsereget is vessék be a védekezésben. Amerikai hivatali partnere, Donald Trump ugyanezen a napon felkínálta az Egyesült Államok segítségét az oltáshoz.

Eközben az esőzések az orosz távol-keleti Amur-medencében Blagovescsenszk és Habarovszk környékén áradással fenyegetnek. Makszim Jakovenko, az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgitromet) vezetője közölte, hogy 37 orosz település már most víz alatt áll.

Rámutatott, hogy a helyzet várhatóan tovább romlik majd, mert a szomszédos kínai tartományokból - ahol rendkívüli állapotot hirdettek, ki és egymillió embert telepítettek ki - újabb árhullám érkezik majd az Amur vízgyűjtő területétre.

Erdőtűz a Bogucsani járásban a Krasznojarszki határterületen HO/AFP

Egy orosz illetékes szerint a szibériai erdőtüzek a helyi hatóságok tétlensége miatt terjedtek el

A szibériai és távol-keleti erőtüzek azért terjedtek el, mert helyi szinten nem tették meg idejében a szükséges erőfeszítéseket a tűzfészkek elfojtására - jelentette ki Szergej Abanyin, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma katasztrófaelhárítási központjának helyettes vezetője újságíróknak Moszkvában.

"A tűz területe a hosszú szárazság miatt és a tűzfészkek többségének oltására irányuló aktív erőfeszítések hiányában terjedt ki" - hangoztatta Abanyin. Mint mondta, idén tűzvédelem szempontjából Oroszország egész területén kedvezőtlen helyzet alakult ki, amire az illetékes szövetségi szolgálatok idejekorán figyelmeztették a helyi szerveket. A Volga mentén és Közép-Oroszországban keletkezett tüzeket sikerült idejében elfojtani.
Abanyin szerint a közeljövőben a tűzvész sújtotta területeken nem várható olyan jelentősebb eső, amely segíthetné az oltást. A tüzeket azonban mindenképpen el kell oltani, nehogy a tőzeglápba visszahúzódva jövőre újabb gyulladást okozzanak.

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Csitában elrendelte egy szakosított erdőtűzvédelmi központ létrehozásának előkészítését. A természetvédelmi és a rendkívüli helyzetek minisztériumának a szibériai és a távol-keleti régiók vezetőivel együtt augusztus 30-ig kell előterjeszteniük a megfigyelésért, megelőzésért és az időben történő védekezésért felelős központ létrehozására vonatkozó javaslataikat.

Medvegyev elrendelte a jakutföldi, Irkutszk megyei és a Krasznojarszki területen tomboló erdőtüzek oltására a rendkívüli helyzetek minisztériuma, valamint a természetvédelmi és a katonai tárca által összevont csoport megerősítését is. Utasította a rendvédelmi szerveket, hogy november 1-jéig derítsék ki, vajon a szibériai és távol-keleti tűzvészt nem gyújtogatás okozta-e, amellyel az illegális fakitermelés nyomait igyekeztek eltűntetni.

Erdőtűz után Zabaikalski régió Oroszország Szibéria

Oroszországban mintegy 3 millió hektáron ég a növényzet, ami miatt 5 napja négy régióban rendkívüli állapot bevezetését rendelték el.
Makszim Jakovenko, a szövetségi hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet) vezetője arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt egyre súlyosabb lesz az erdőtűzhelyzet Oroszországban, amihez alkalmazkodni kell. Mint mondta, Szibériában az átlaghőmérséklet egyes területeken az elmúlt években 8-10 fokkal haladja meg a sokéves szintet.

"Ez azt jelenti, hogy a jövőben tartós hőhullámok jelentkeznek majd nálunk, kiszárad a talaj, aminek következtében a hőmérséklet a világátlagnál jelentősen gyorsabb ütemben fog növekedni, ezért a klimatikus helyzet romlik majd nálunk" - idézte az Interfax hírügynökség Jakovenkót.

Szergej Verhovec, a Szibériai Szövetségi Egyetem erdőgazdálkodási intézetének igazgatója újságíróknak kijelentette, hogy a szibériai tüzek túlnyomó többsége természetes úton keletkezhetett, de 40 százalékban emberi tényező tehető felelőssé. Hozzátette, hogy nem tűzveszélyes időszakokban - tavasz elején és ősszel - ez az arány eléri a 80 százalékot.

Forrás: greenfo