FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

Weitzer Parkett Kft
Faipari gépek -> Stonewood Kft
MátyásFa Kft HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2020-04-20

Az erdősítés jelentősége világszerte felértékelődik

A világ erdeinek kevesebb mint négy százaléka található az Európai Unió országainak területén, ezeken nem kevesebb, mint 16 millió tulajdonos osztozik. Közös uniós erdészeti politika nincs, de az Európai Zöld Megállapodás igyekszik növelni az erdősítés szerepét, jelentőségét.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on


Speciális traktorról metszik a nyárfákat Somogy megyében / Fotó: Varga György / MTI

A világ erdőinek összterülete hozzávetőleg 3,9 milliárd hektár az ENSZ keretein belül működő Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint. Ez a világ szárazföldi felületeinek körülbelül 30 százaléka. A FAO becslése szerint 2000 és 2010 között évente 13 millió hektárnyi erdővel lett kevesebb a Földön természeti okok miatt vagy mert kiirtottak zöldterületeket. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben az erdőterület növekedésének éves becsült aránya 5 millió hektár.

 

A 3,9 milliárd hektárból a legnagyobb arányban Oroszországban találhatók erdők, a világ erdeinek 20,4 százaléka. Brazíliában van az erdők 12,3 százaléka, Kanadában pedig 8,68 százaléka. Ha az EU-t kezeljük egy egységként, akkor a 27 uniós tagállam ezen a listán a 6. helyet foglalja el, 3,95 százalékkal. Ez 157 millió hektárt jelent, ami az EU27-ek területének 38 százaléka. Ami az unió egész területének megoszlását illeti, 44,7 százalék mezőgazdasági hasznosítású. A mesterségesen beépített terület egyébként 4,83 százalék. Az európai erdők nagy része magántulajdonban (az erdőterület kb. 60 százaléka), nem pedig állami tulajdonban van (40 százalék).

Nemzeti erdészetek

 

Az Európai Unió alapszerződései nem tesznek konkrét utalást az erdőkre, ezért az EU-nak nincs közös erdészeti politikája, ez tehát elsősorban nemzeti hatáskörben maradt.

 

Az egy országra vetített erdőterület nagysága hatalmas különbségeket mutat az EU-n belül.

 

A két véglet Finnország és Málta. Míg a finnek területének 63,7 százaléka erdő, addig a szigetországban ez 0,66 százalék.

 

Ha az abszolút számokat nézzük, akkor Finnországban 21,48 millió hektár erdő van, Máltán pedig 206 hektár. A legtöbb erdő egyébként Svédországban található, 26,47 millió hektár, ez az ország 58,91 százaléka. Még egy ország van, amelyiknek több mint fele erdő: Szlovénia (55,96 százalék). Magyarország a 21. helyen áll, 1,74 millió hektár erdővel, ami a 93 ezer négyzetkilométer 18,76 százaléka. [FATÁJ kiegészítés: a cikkben hivatkozott forrás - FISE - hazánkra vonatkozó adata nem egyezik a KSH nyilvántartásával. lásd: Az erdőterület változása cikket.]

 

Más összefüggésben arról is rendelkezünk adatokkal, hogy egy lakosra hány hektár erdő jut. Nem meglepő módon itt is magasan a finnek (4,23) és a svédek (3,18) állnak az élen, míg a máltaiaknak, a belgáknak és a hollandoknak gyakorlatilag nincs "saját" erdejük, az egy főre jutó érték ezeknél az országoknál 0,1 hektár alatt van. Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, a mezőny második felében található a magyar érték, 0,22.

 

A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyarországi erdőterület nagysága ugyanebben az évben, tehát 2018-ban 1,94 millió hektár volt, ami közel 21 százalékos erdősültséget jelent. Az általunk fentebb ismertetett adatokat - valamennyi uniós ország vonatkozásában - a Copenicus Land Monitoring Service  szolgáltatta, amely az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felügyelete alatt működik.

Elfogytak erdeink

 

Ha nagy, történelmi távlatokból nézzük a magyarországi erdősültséget, akkor meg kell jegyezni, hogy az emberi tevékenység kezdete előtt az ország mostani területének 84 százaléka volt erdő. A jelenlegi adat kapcsán pedig árulkodó, hogy még a kopárnak tartott Görögország is megelőz bennünket 20 százalékos erdősültségével. Sőt, tudni kell azt is, hogy ezek az adatok nem jelentenek jó minőségű, nagy lombkoronával rendelkező, egybefüggő fás területet, de még csak feltétlenül ültevényeket sem, hanem az erdőknek fenntartott területeket kell mindezek alatt érteni. Tehát a nemrégiben kitermelt - egykori - erdő éppen úgy beleszámít a statisztikába.

De a probléma nem új. A múlt század első felében csak 11,8 százalékos volt Magyarország mai területének erdősültsége, és ennek is csak egy kis töredéke az eredeti, ősi erdőterület. A mai erdeinknek csaknem fele ültetett, tájidegen, nem őshonos fafajokból áll (akác, erdeifenyő, fekete fenyő, kanadai nyárak, stb.). A jelenlegi erdőmennyiség hárommillió autó széndioxid-kibocsátását köti meg, miközben csak személygépkocsiból 3,38 millió van a 2016-os összesítések szerint, és akkor nem számoltuk az egyéb, és jellemzően nagyobb járműveket, amelyeknek károsanyag-kibocsátása is nagyobb.

 

A fák haszna

 

Visszatérve az uniós porondra, és az erdők hasznára, társadalmi-gazdasági szempontból a működő erdők erőforrásokat termelnek, különösen fát. Az uniós erdőségek túlnyomó többségéből, 134 millió hektárnyiról nyerhető fa. Ugyanakkor ezekben az erdőkben a fakitermelés csak a felhasznált faanyag éves mennyiségének növekedésének körülbelül kétharmadát teszi ki. A fák felhasználásának elsődleges terepe az energiatermelés (a mennyiség 42 százaléka), a fűrésztelepekre kerül 24 százalék, a papíripar 17, a panelipar pedig 12 százalékkal részesül. Az EU-ban felhasznált megújuló energia megközelítőleg fele fából származik.

 

Az erdőgazdálkodás a fa- és papíriparral az EU GDP-jének körülbelül 1 százalékát teszi ki, bár Finnországban ez az arány 5 százalék, és mintegy 2,6 millió ember számára biztosít munkahelyeket.

 

1995-től, az úgynevezett Thomas-jelentés óta az EU-nak időnként készült stratégiája, átfogó helyzetképe az uniós erdőhelyzetről. Ezeknek az anyagoknak általában két fő célja van: az európai erdők fenntartható gazdálkodásának biztosítása és az EU hozzájárulásának erősítése a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdításában és az erdőirtás elleni küzdelemben világszerte.


Fotó: Varga György / MTI

Új lendület: zöld megállapodás

 

Anélkül, hogy végigvennénk az összes kezdeményezést, beszéljünk a legutóbbiról, amely - elvileg - a legnagyobb hatású lehet valamennyi közül. Ez az Európai Zöld Megállapodás, amelyet a Von der Leyen-féle Bizottság készített el, és mutatott be 2019 decemberében, hivatalba lépése után pár nappal. A Zöld Megállapodás legfőbb célja, hogy az EU 2050-re kibocsátássemleges legyen, vállalva ezzel a rá eső részt a Föld felmelegedésének megállításában. [FATÁJ beszámoló a megállapodásról.]

 

A "green deal" kitér az erdőkre is, bár mindezt némiképp árnyalja, hogy az anyagban csak nyolcszor írták le azt a szót, hogy "erdő". Ami ebből kiderül, az az, hogy "a 2030-as biodiverzitási stratégiára építve a Bizottság új EU-erdőstratégiát fog kidolgozni, (.) amelynek fő célkitűzései a hatékony erdősítés, valamint az erdők megőrzése és helyreállítása Európában annak érdekében, hogy elősegítsék a széndioxid abszorpciójának fokozását, az erdőtüzek előfordulásának és mértékének csökkentését, valamint a biogazdaság előmozdítását".

 

Ahogy eddig is, ezután is a közös agrárpolitika keretein belül képzelik el ezt a munkát, kitérnek arra, hogy - uniós hatáskör hiányában - a nemzeti stratégiai terveknek kell ösztönözniük az erdőgazdálkodókat az erdők fenntartható megőrzésére, termesztésére és kezelésére. Az is kiderül, hogy a Bizottság szabályozási és egyéb intézkedéseket fog hozni azon importált termékek és az értékláncok előmozdítása érdekében, amelyek nem járnak az erdőirtással és az erdő pusztulásával.

 

Még jóval a "green deal" előtt, 2018-ban publikálta a National Geographicban tanulmányát Bakó Gábor. A természetvédelmi szakember írásában több ponton rámutatott az erdők nélkülözhetetlenségére a klímaváltozás elleni küzdelemben. Tőle idézünk: "Az erdő dinamikus ökoszisztéma, önszabályozó rendszerrel és a klímára nézve szinte felfoghatatlan befolyással. Egy fa 8-10-szer több nedvességet juttathat a levegőbe, mint a lombkoronájának borításával azonos területű óceánfelszín, de ezt csak szükség esetén, a környezeti hatásokra reagálva teszi. A burkolattal fedett, és a kizsákmányolt mezőgazdasági és energiaültetvénnyel borított területek hatásait a természetközeli állapotú erdő ökoszisztéma-szolgáltatásai ellensúlyozzák, sokszor gátat szabva a szárazodási folyamatoknak, a szennyeződések mozgásának, a degradált felszíneken jól terjedő allergén és tájidegen növényfajok előrenyomulásának. Így az erdők gazdasági szerepükön túlmenően nélkülözhetetlenek az élhető környezet és a gazdasági fejlődés fenntartásában."

 

Ágazati érdekek

 

A 16 millió (!!!) tulajdonost képviselő Európai Erdőtulajdonosok Konföderációjának az a véleménye a bizottsági javaslatról, hogy fontos előrelépés az erdők kérdésének beépítése a Zöld Megállapodásba. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a stratégia fő célkitűzései erdősítés, megőrzés és helyreállítás lesznek, miközben az egész erdőciklusra kiterjedő megoldásokat kell találni arra vonatkozóan, hogy az erdészeti szolgáltatások teljes körét miként lehet a legjobban integrálni. A fenntartható erdőgazdálkodásnak kulcsszerepet kell kapnia ebben a politikai környezetben - teszik hozzá. Az erdőtulajdonosok azt is üdvözlik, hogy a Bizottság napirenden tartja, hogyan lehetne a vidéki térségek körforgásos, illetve biogazdálkodásának lehetőségeit európai alapokon keresztül képviselni, mivel a vidékfejlesztés kulcsfontosságú az erdőágazat számára.

 

Szintén az Európai Zöld Megállapodáshoz időzítve tett közzé egy nagyszabású tanulmányt az Európai Erdészeti Intézet "Az ültetvényerdők Európában: kihívások és lehetőségek" címmel. Ebben a szerzők arról írnak, hogy az ültetvényerdőket gyakran tekintik negatívan, például a monokultúra és a biodiverzitás szempontjából. Ennek az oka, hogy a múltban a gyenge fafajválasztás és erdőgazdálkodás, valamint a szociális kérdések (különösen a helyi közösségek érdekei) figyelmen kívül hagyása az erdőtelepítési rendszerekben néhol problémákat okozott, és az ültetvény-erdőgazdálkodás elutasításához vezetett.

 

A szerzők szerint azonban az ültetvényerdőknek nem kell problémákat okozniuk, ha olyan módon ültetik és kezelik ezeket, amely figyelembe veszi a környezeti hatásokat, a különböző ökoszisztéma-szolgáltatások egyensúlyát és az érdekelt felek teljes körű véleményét. Számos régióban az erdőültetvényeket tartalmazó földhasználatos mozaikok rendkívül hatékonyan segítik elő az ökológiai integritás javítását, valamint az éghajlati és környezeti kihívások kezelését. Az erdőültetvények gyakran a tájkép helyreállításának jelentős alkotóelemei, és visszahozhatják a leromlott területeket a termelésbe, ezzel is javíthatják az ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

 

Ha az erdőültetvényeket jól kezelik, akkor képesek fenntarthatóan ellátni a társadalom által igényelt áruk és szolgáltatások jelentős részét, ezzel lehetővé teszik más erdőterületek kezelését. Az ültetvény-erdőgazdálkodás egyre inkább átalakul a monokultúrákba történő nagyszabású beruházásoktól a kis- vagy közepes méretű beruházásokká, amelyekben a helyi háztartások és közösségek tulajdonosok vagy társtulajdonosok, illetve erdészeti és fafeldolgozó alkalmazottak.

 

Forrás: index

 

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.