FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

Faipari gépek -> Stonewood Kft
Weitzer Parkett Kft
FORMANCE Kft
Mátyás Fakereskedo Kft HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2020-11-09

A változások 100x gyorsabbak - interjú Mátyás Csabával

Mátyás Csaba klímahatás-kutatóval beszélgettünk: Magyarországra bevándorolnak majd az éghajlat változása miatt, vagy mi is tovább állunk? De nem ez az egyetlen kényelmetlen kérdés.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on


Fotók: Mészáros D. Zsolt

Kevesen tudják, hogy a klímaváltozással foglalkozó hazai tudósok egyik világszerte ismert személyisége Szombathelyen él: Mátyás Csaba akadémikus a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének alapítója és igazgatója volt. Korábban több európai és tengerentúli egyetemen tanított és kutatott, többek között a NASA egyik klímakutató központjának is dolgozott. Múlt szeptemberben lapunk beszámolt a Kámoni Arborétumban tartott előadásáról, amelyben számokkal és egyéb tudományos érvekkel támasztotta alá a klímaváltozás drámaiságát.

 

Már akkor elhatároztuk, hogy leülünk egy interjúra, de a terv csak most vált valóra, egy helyi sajtóban megjelent írás kapcsán. Stílszerűen most is a Kámoni Arborétum fái alatt kezdődött a beszélgetésünk, majd leültünk egy kávéra a fogadóépületben.

 

Elárulhatjuk az olvasónknak, hogy mi adta a végső lökést ehhez az interjúhoz?

Az említett írás és az abban szereplő személy országszerte tartott előadásai ismét ráébresztettek, hogy ezt a kérdést újra és újra elő kell venni, és nem szabad megengedni, hogy a másik oldal dominálja a témát. Mostanában a tudományos tények nem nagyon számítanak.

 

Ilyenkor mérges lesz?

Igen. Mert hat unokám van, és nagyon aggaszt, hogy milyen világba fognak belenőni. Többek között ezért sem hagytam fel a munkával. És nem csak nekem vannak unokáim.

 

A tudomány álláspontjai valóban elveszni látszanak a hatalmas médiazajban, és nem csak a klímaváltás kapcsán. De nem érzi úgy, hogy erről a tudósok is tehetnek?

De igen. Mi, tudósok, különösen, akik még az előző rendszerben szocializáltatunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogyha egyszer elmondtunk egy tényt, akkor azzal részünkről le van tudva a feladatunk, majd továbbadja az, akinek ez a dolga. Például a sajtó, amelyet hajlamosak lebecsülni a tudósok, hiszen úgymond "nem hoz semmit a konyhára". Helyette arra figyelnek, hogy befolyásos folyóiratokban publikáljanak, illetve ezek a lapok hivatkozzanak rájuk. Én jó néhány évvel ezelőtt saját munkámon keresztül jöttem rá, hogy bármi nagy felfedezést tehetünk, semmit sem ér, ha azt a médián keresztül nem tudatosítjuk azt az emberekben. És bizony a tudós is ember, pénzre és elismerésre vágyik ő is, szélsőséges esetben - embere válogatja - még arra is hajlandó lehet, hogy megváltoztassa a kísérletek végeredményét. Néhány évtizeddel ezelőtt itt Szombathelyen is láttam olyant, hogy a megrendelő cégnek nem tetszett egy biológiai kutatás következtetése, így aztán igazítottak rajta. Ez azért nagyon ritka dolog, hosszú életemben egyszer tapasztaltam ilyent.

 

Tudom, hogy önnek évtizedeket vett el az életéből a kutatás, de hogyan lehetne nagyon leegyszerűsítve elmagyarázni, hogy mi a baj?

Talán úgy, hogy éghajlati változások valóban mindig is voltak és lesznek, a probléma az, hogy ezek a változások most százszor gyorsabbak, mint korábban. És az ehhez való alkalmazkodás az élővilágot roppant kényelmetlen helyzetbe hozza. Az ember leginkább úgy reagál rá, hogy elfojtja vagy letagadja ezt, mert így könnyebb, vagy mert önző anyagi érdekei így kívánják. És ez rossz válasz.

Egy átlagembertől nem várható el, hogy kiigazodjon a tudományos igazságok és hazugságok között, hogy átlássa a bonyolult számokat és az abból adódó összefüggéseket. Nem lehet valami egyszerűbb bizonyítékot felmutatni?

Az utóbbi időben az erdészek kezdtek el nagyon hangosan kiabálni, aminek az a magyarázata, hogy környezetünkben egyetlen élőlény van, ami hosszabb idők tapasztalatát összegzi magában, és mindez megdönthetetlen bizonyítékként látható is: ez pedig a fa, pontosabban a fák, az erdő teljessége. Elég, ha valaki felmegy az Írottkő magyarországi oldalára, láthatja, hogy pusztulnak a lucfenyők és komoly problémák vannak a bükkel is. A változás jól nyomon követhető az erdei rovarvilágban is. Elvileg a mezőgazdaságban is megjelentek a változások, de aki ezen a területen dolgozik, más a perspektívája: a klíma szélsőségei, évenkénti hullámzásai mint véletlen események jelentkeznek számára, és nincs szüksége hosszú évtizedekre előre tervezni, mint ahogy az az erdészetben szükségszerű. Kivétel talán a szőlészek, akik már szintén meg vannak ijedve.

 

A múltkori előadásához kapcsolódóan számos olyan vélemény érkezett, hogy miért a hétköznapi embereket és az autójukat állítjuk pellengére, amikor ők sokkal kevesebb kárt okoznak a környezetnek, mint a multinacionális cégek, és láthatóan a politikusok sem törik magukat az ügyben. Nekik az az érdekük, hogy fenntartsák a mai rendszert, és megint a legkisebbektől várjuk az áldozathozatalt.

A gazdasági és politikai hatalom valóban nem érdekelt a változásban, és el is hitetik velünk, hogy mi kicsik vagyunk, a megoldás pedig a nagyok dolga. Súlyos tévedés, amikor azt gondoljuk, hogy a dolgok maguktól történnek és mi nem tehetünk semmit. Éppen ellenkezőleg: más lehetőségünk nincs, mint saját életünk és a jövő érdekében a civil kezdeményezések erősítése, amit persze a hatalommal bírók nem nagyon szeretnek. De ne felejtsük el, hogy például Ausztriában már beléptek a zöldek a kormányzásba és máshol is erősödnek.

 

Hogy nagyon aktuálisak legyünk, meg kell kérdeznem, hogy van-e bármi összefüggés a klímaváltozás és a koronavírus-járvány között?

Egyes feltételezések szerint a koronavírus azért került át az emberbe, mert az gazdaállatnak (talán denevér) felszámoltuk az életterét. De mindez lehet akár véletlen is. Legalább ennyire érdekes, hogy az emberiség, jelenlegi szaporodási üteme következtében, hatalmas mennyiségű biomasszát képvisel és tart fenn, amelyre fogyasztóként egyre inkább érdemes rámozdulni. A nagyobb ragadozókat sikeresen ki tudtuk irtani, de az apró véglények számára egyre csábítóbbak vagyunk, és nem is nagyon tudunk mit kezdeni velük. És akkor el is érkeztünk egyik vesszőparipámhoz, az evolúciós ökológiához.

 

Talán nem vagyok egyedül, aki ezen a területen nincs teljesen képben.

Az ökológia a fajok életfeltételeivel foglalkozik, és ha kicsit közelebbről nézzük, akkor nem azt látjuk, hogy az élőlények mindig ott érzik jól magukat, ahol vannak, hanem azt, hogy ha az életfeltételek változnak, az élőlény evolúciósan is változhat, akár arra is képes lehet, hogy pl. átáll egy másik gazdafaj fogyasztására. Másrészt például a rovarok esetében a gazdanövény fogyasztása örökletes hatást gyakorolhat a gazdanövényre. Vagyis nemcsak az életfeltételek, hanem a fajok maguk is változhatnak. Legtöbbet idézett "felfedezésem" pont egy ilyen területen van: az éghajlati feltételek erdei fákra gyakorolt örökletes hatását sikerült kimutatnom, ami elég elvont dolognak tűnhet, de a klímaváltozás miatt hirtelen világszerte ismertté tett.

Ha a klímaváltozás miatt elindul majd a népvándorlás, Magyarország célja lesz ennek vagy elhagyjuk majd mi is ezt a területet?

Ez nem egy új ügy, és a téma sem mai. Az, hogy mi, magyarok itt vagyunk a Kárpát-medencében, már az is ennek köszönhető. A népek annak idején a száradás miatt indultak el Belső-Ázsiából, magukkal ragadva a magyarok őseit. Ami a konkrét kérdést illeti: sikvidéken kb. százszor gyorsabban halad előre a klímaváltozás, mint a hegyvidéken. Azaz Magyarország összességében az átlagnál jobban ki van téve a változásoknak, az úgynevezett éghajlati sztyep már a hatvanas években megjelent és folyamatosan növekszik. Ezek az eredményeim is nemzetközi újdonságnak számítottak.

 

Hogy kicsit a hazai közéleti ügyekkel is foglalkozzunk: mit gondol a szombathelyi ezer fa ültetéséről?

Mostanában mindenhol ültetnek fát. Azt a célkitűzést mindenképpen eléri, hogy érzékennyé teszi az embereket a témára, és azt sugallja - helyesen -, hogy mi is tehetünk valamit az ügyért. De egyben azt a hamis illúziót is táplálja, hogy ettől minden rendben lesz. Nálunk különben sincs elegendő terület ehhez, Magyarország összes erdeje a jelenleg kibocsátott szén (benne a széndioxid) alig egyhetedét tudja megkötni, és ha minden lehetséges helyre fákat ültetnénk, még úgysem sikerülne a szénkibocsátás semlegesítése, ehhez sok minden másra is szükség van. Az egyedüli megoldás, ha visszafogjuk magunkat.

 

Forrás: nyugat.hu

 


MobileForester by Woodspring

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

Mátyás Fakereskedo Kft

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.