Románia: teljes a káosz a cégtámogatások körül

Tragikomikus fordulatot vett a még az Orban-kormány (amely 2020. március 14. - 2020. december 7. között volt hivatalban) által kezdeményezett 3-as számú válságkezelő program, amelynek keretében január végéig lehetett benyújtani a pályázatokat. Nagy volt a túljelentkezés, 27 736 cég pályázta meg az 50-200 ezer eurós, beruházásokra igényelhető támogatást. A KeysFin pénzügyi tanácsadó cég elemzése szerint csupán 13 százalékuknak jut majd a programra elkülönített 550 millió euróból. Ebben az összegben benne van a pályázók önrésze is.

Megtörténhet azonban, hogy teljesen fölöslegesen pályáztak a cégek, a Gazdasági, Vállalkozásügyi és Turisztikai Minisztériumból származó, hivatalosan meg nem erősített információk szerint ugyanis Claudiu Năsui  tárcavezető arra készül, hogy leállítsa, majd pedig módosított feltételekkel teljesen újraindítsa a programot. Egy pénteki Facebook-bejegyzésben Năsui kifejtette, hogy a program "nem éri el a célt, amelyre létrehozták". A miniszter ezt azzal indokolja, hogy 8 275 pályázatot ingatlanépítésre, illetve ingatlanvásárlásra adtak be. "Nem nehéz azt írni a pályázatba, hogy kereskedelemi rendeltetésű helyiség, pedig valójában egy lakás" - írja Năsui.  

A miniszter tömeges csalási kísérletre is gyanakszik, arra hivatkozva, hogy a pályázatok jelentős részét az utolsó két napon nyújtották be. Ilyen alapon az Electric-Up programot is érvényteleníteni kellene, mivel az utolsó héten hétszer annyi pályázatot adtak le, mint az azt megelőző 55 napon. Tény, hogy a gazdasági miniszter kérésére Florin Cî?u kormányfő kivizsgálást rendelt el.

Hevenyészett és átgondolatlan

A gazdaságélénkítő program elvileg dicséretes, azonban a konkrét lebonyolítási módja hevenyészett és átgondolatlan, véli Márk-Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CSVE) elnöke, aki nem abban látja a hibákat, mint Năsui. "A kiírási feltételek méltánytalanok voltak, nem a bajba jutott, hanem a tőkeerős cégeknek kedveztek" - nyilatkozta a Maszolnak a székelyföldi üzletember.

A pályázatokat pontozzák, és az elért pontszám alapján rangsorolják. A vidéken bejegyzett cégek, Ilfov kivételével, minimum 15 százalékos önrésszel kell rendelkezzenek, azonban ha növelik az önrészt, nő a pontszámuk, ami hátrányos helyzetbe hozza azokat a vállalkozásokat, melyeket inkább megviselt a válság. Márk-Csucsi Róbert olyan pályázatról is hallott, melyben az önrész 90 százalékos.

A kiírás diszkriminatív volt ágazati szinten, ugyanis alulpontozta azokat, amelyeknek pozitív az export-import egyenlegük. A bútoripar ezzel hátrányba került, mivel a behozatalnál többet exportál. Egy bútoripari cég emiatt 100 helyett csak 90 pontot kap, ami nagyban rontja az esélyeit, hogy sikerrel pályázzon. Hargitában a bútoripar fontos ágazat, ez a kiírási feltétel tehát hátrányos helyzetbe hozta a megyét.

A KeysFin számításai szerint 3 580 pályázó fog támogatásban részesülni. A székely megyéket is magába foglaló Központi Fejlesztési Régióból 3 601 pályázatot adtak be, Márk-Csucsi Róbert úgy tudja, ezek közül 400 kapja meg a kért finanszírozást. "Van igény a gazdaságélénkítő támogatásokra, s jó volna, ha a jövőbeli programokról a kormány érdemben konzultálna a vállalkozókkal, hogy hasonló igazságtalanságok ne ismétlődhessenek meg" - mondta a CSVE elnöke.

Ha a programot lenullázzák és megváltoztatott feltételekkel újraindítják, akkor hosszú hónapokkal kitolódik, amíg a sikerrel pályázó cégek megkapják a beruházásra fordítható összeget, megtörténhet akár, hogy lecseng a válság, mire a pénz bekerül a gazdasági vérkeringésbe.

Forrás: maszol.ro