A korszerű, stabil, hazai fafeldolgozó-ipar jelenti az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok számára azt a biztonságot, ami a magyarországi erdőterületek kívánt mértékű növekedéséhez, illetve annak fenntartásához szükséges.
Az ITM Energiaügyekért és Klímapolitikáért felelős Államtitkársága koordinálásban hónapok óta zajlik a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kidolgozása.
Ennek korábbi állapotáról már adtunk hírt a FATÁJ felületén.
Néhány hete az ITM felkért több szervezetet, köztük a FAGOSZ-t is, hogy az általuk összeállított vitaindító kérdésekre a szövetség adjon szakmai véleményt, javaslatot.
A következőkben bemutatjuk az ITM kérdéseit, és a FAGOSZ válaszait.
Általános észrevétel:
Határozott véleményünk, hogy érdemes fejleszteni a hazai faipart, hogy a hazai erdők fájából minél több és értékesebb fatermék készülhessen.
A korszerű, stabil, hazai fafeldolgozó-ipar jelenti az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok számára azt a biztonságot, ami a magyarországi erdőterületek kívánt mértékű növekedéséhez, illetve annak fenntartásához szükséges.
1) Hogyan érhető el a klímasemlegesség össztársadalmi szinten? Mely szektorokban látják a legnagyobb mitigációs potenciált? Melyek azok az ágazatok, ahol abszolút nullára csökkenthető a kibocsátás? Milyen ütemezéssel érhető el a klímasemlegesség, s a javasolt kibocsátáscsökkentési-ütemezést hogyan látja megvalósíthatónak? Miben látja a legnagyobb kihívást, melyek lehetnek a célok elérését gátló akadályok, s hogyan lehetne ezeket leküzdeni? Milyen beavatkozást várna ennek kapcsán a kormányzattól?
– Szakterületünkön a minél több erdő, faültetvény, fásítás, vagy bármely formában fás szárú, hosszú élettartamú vegetáció létrehozása és nevelése, fenntartása a helyes válasz. Az erdőgazdálkodás jelenleg nettó szénforgalmú, ennek fenntartása és a lehetőségek szerinti növelése alapvető fontosságú! Az erdőtelepítések fontosak a szénmegkötés mellett a táj- és fajdiverzitás kialakítása érdekében is. A fafaj-megválasztás során a termőhelyre és annak változására kiemelt figyelmet kell fordítani. Több százezer hektár új erdőt belátható időn belül csak akkor lehet létrehozni, ha a finanszírozási kérdések mellett a jogi és eljárástechnikai kérdéseket is egyszerűsítjük.
Hazánk erdeiben a lombos fafajok aránya a meghatározó, fenyőnk kevés van és arányuk csökken. A lombos fafajok törzsszerkezete olyan, hogy értékes, feldolgozásra alkalmas alapanyagot legfeljebb fele részben adnak; másik fele a kitermelt faegyedeknek energetikai célra, vagy rostfa és forgácsfa alapanyagként hasznosítható. A faalapú hőközpontok (l.: I. 5.) a fosszilis energiára alapozott energiatermeléshez viszonyítva kedvezőbbek, hiszen szénegyenlegük nulla.
Emberléptékű, néhány évtizedes távlatban viszont a feldolgozott fa szénegyenlege a kedvezőbb, hiszen több évtizedes életciklusa alatt megőrzi a tárolt szenet. A gyenge minőségű iparifa (rostfa, forgácsfa) legnagyobb részét exportáljuk. A faipari fejlesztés egyik iránya ennek a gyenge minőségű faanyagnak a hazai feldolgozása lehet. A gyenge minőségű fából a lemezipari termékek mellett fehérneműt, kozmetikumot és üzemanyagot is elő lehet állítani. A faanyagok és az abból készült fatermékek az egyik legkevésbé környezetterhelő anyagnak tekinthetőek.
Az értékes faanyag (falemezipari és/vagy fűrészipari rönkök) feldolgozása és a tovább-feldolgozás rendkívül tőkeigényes ágazat. A magánszektor különböző pályázatok, céltámogatások révén képes a forrás bevonásra. A faipar-fejlesztés egyben jelentős szerepet tölthet be a vidéki munkahelyek teremtésében, illetve azok megtartásában. A stabil hazai erdőgazdálkodás elengedhetetlen feltétele a stabil hazai faanyag-felhasználó ipar megléte!
A fából készült termékekre (bútor, padlóburkoló, nyílászáró, stb.) hosszú távon is megmarad a kereslet, hiszen bármilyen tetszetős műanyaggal próbálják helyettesíteni őket, ezek prémiumtermékek maradnak. Az átmeneti keresletcsökkenés ezért nem indoka a fejlesztések elmaradásának.
2) Milyen mértékű szerepe lehet a hazai ökoszisztéma szolgáltatásoknak (vagyis mindazon haszonnak, melyet az emberiség kap az élővilágtól) a klímasemlegesség elérésében? A felszíni és felszín alatti vizek védelme milyen módon járul hozzá a klímacélok elérésében?
– Véleményünk szerint az ökoszisztéma szolgáltatások szerepe nagy, helyettesíteni képesek a klímaváltozás mértékét fokozó nyersanyagok felhasználását. A faanyag pl. üzem- vagy fűtőanyagként kiválthat fosszilis anyagokat. A mérték fokozatosan növelhető, a konkrét adatokhoz kutatásokra van szükség.
3) A fenntartható mezőgazdaság és élelmiszertermelés hogyan hozható összhangba a bioüzemanyagok és a biomassza iránti megnövekedett kereslettel? Az erdők állapotát és az erdők arányát tekintve mit gondol, az erdei biomassza felhasználása és annak esetleges növelése mennyire fenntartható? Hogyan tehető fenntarthatóvá az erdei biomassza hasznosítása? Hogyan lehetne a nyelő ökoszisztéma szolgáltatásokat támogatni és erősíteni?
– Erdő esetén biomassza helyett nem lenne jobb fáról beszélni? Erdeinkben tartamos erdőgazdálkodás folyik, s a törvények és más jogszabályok szabta maximális lehetőséget (régi nevén: üzemtervi lehetőség) a tulajdonosok, gazdálkodók nem használják ki. Nagy kérdés, hogy cél lehet-e ezen lehetőség teljes kihasználása és ahol ez nem valósul meg, ott mivel szeretné ezt pl. az állam elősegíteni? Ha megvalósulna, akkor mit lehetne kezdeni a többlet kitermelt fatömeggel, mely lényegében tűzifa minőségű anyag lenne. Manapság ez különösen érdekes kérdés, hiszen a jelen piaci körülmények között tűzifa túlkínálat van és a szokásos kitermelésből származó tűzifát sem könnyű mind eladni még akciók és árengedmények ellenére sem.
4) Milyen módon lehet összehangolni a környezetvédelmi, természetvédelmi célokat a klímavédelmi célokkal? Hogyan tudnánk olyan természet- és klímabarát konstrukciókat működtetni, amelyek a gazdasági fejlődés számára is meghatározóak lesznek?
5) A lakossági gázfűtés megújuló erőforrásokkal történő kiváltása, valamint a kőolajalapú üzemanyagok kiváltása kapcsán milyen javaslatai vannak? Hogy látja, a földgázkiváltásnak és a kőolajkiváltásnak milyen időtávon lehet realitása? Ki viselje a terheket? Miként lehet kezelni az esetleges lakossági ellenállást?
– A magyar erdők fakitermelésének több mint fele tűzifa. A lakossági gázfűtésről hazai termelésű megújuló biomassza felhasználására váltáshoz szerintünk a korszerű fafűtési technológiák telepítését célzó kormányzati támogatási csomagot célszerű indítani, amihez nagy hatékonyságú, kis füstkibocsátású fakályha, fakazán alternatívákat lehetne javasolni. Ezen csomag részeként szorgalmazni kellene a közösségi fafűtést is, ami lényegében kiscsoportos távfűtés pirolízis kazánokkal. Ezek megléte garancia lenne arra is, hogy az erdőkben nevelt faanyagot a lehető legkisebb anyagmozgatással, az előállításának közvetlen közelében lehetne (tehát kisebb környezetterheléssel) felhasználni.
6) Megítélése szerint mit tehet a lakosság (maga az egyén) a klímaváltozás, illetve annak negatív következményei ellen? Mennyire látja a társadalom (benne az egyén) hajlandóságát egyes, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő életmódbeli változtatások meghozatalára Az egyén szintű változtatások mekkora mitigációs potenciállal bírhatnak? Milyen hatékony eszközökkel lehetne a társadalmi felelősségvállalást és az egyéni aktivitást növelni?
– Modern világunkban az egyént a saját pillanatnyi életszínvonala, jólléte, fogyasztói igényeinek kielégítése érdekli elsősorban. A környezet állapota, a társadalmi berendezkedés, stb. másodlagos számára.
Az egyéni felelősségvállalás, hajlandóság csak erőteljes, már-már sokkoló információk hatására változik csak. (pl. erdőtüzek, aszálykárok, időjárási anomáliák, COVID-19, stb.) Az egyéni aktivitást az ilyen irányú ismeretek nyomatékosítása, azok célzott terjesztése tudja erősíteni, ezért szerintünk ez nagyon fontos tényező. Másrészt a klímavédelmi célok érdekében kívánatos beruházások ösztönzése, támogatása lehet célravezető (pl. fűts okosan – hatékonyan).
7) A társadalom melyik szegmense a leginkább fogékony a témakörre, és melyik az, ahol a legtöbb munkát szükséges elvégeznünk? Utóbbit milyen módon és csatornákon keresztül tehetjük meg? Ön szerint mi a hatékony, hosszú távú hatással is bíró szemléletformálás titka? A klímatudatos társadalom megteremtését célzó szemléletformáló kampányok során milyen fő üzenetekkel kellene megszólítani a magyar társadalmat, illetve annak fő szegmenseit?
– Az mára már közismert, hogy a legfogékonyabb társadalmi réteg a diákok, a fiatalok. Meglátásunk szerint a jelenleg már aktív civil szerveződések vezetését a legtöbb esetben a frissen, vagy nem túl rég nyugdíjba vonultak köre végzi nagy lendülettel, kiemelkedő hatékonysággal. Erre a korcsoportra is érdemes figyelmet fordítani.
8) Hogyan látja a civil szervezetek szerepét a klímavédelemben, a magyar és nemzetközi klímavállalások elérésében? Ön (mint szervezet) miként tudna leginkább hozzájárulni a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez? Az ön által vezetett civil szervezet rendelkezik a témában bármilyen releváns dokumentummal (pl. szemléletformálási terv, ajánlások, útmutató, elemzések)?
Amennyiben igen, ezek elkészítésénél mennyire veszik figyelembe a legfrissebb nemzetközi és hazai szakpolitikai fejleményeket és célkitűzéseket, nyomon követik-e a legfrissebb tudományos eredményeket? Terveznek-e a jövőben újabb ilyen dokumentumokat készíteni és ha igen milyen gyakorisággal? Esetleg terveznek-e konkrét akciókat, kampányokat kifejezettem a 2050-es klímasemlegesség elérésének támogatására?
– A civil szervezetek is, és non-profit szakmai szervezetként mi is tudjuk segíteni a célok érdekében tudatosan generált információk áramoltatását. Ezen kampányok megalkotását jól átgondolt kommunikációs stratégia kimunkálásával, kormányzati támogatásával célszerű végezni.
9) Mennyire ambiciózusak a 2030-as klímacélok? Milyen dekarbonizációs pályát kellene az országnak követnie 2050-ig?
10) Az átmenettel kapcsolatban milyen forgatókönyvet tart kívánatosnak? Vezető (innováció, beruházások, versenyelőnyökre fókuszálás) vagy követő jellegű (már kiforrott és alkalmazott technológiák alkalmazása) forgatókönyveket tervezzen Magyarország?
11) Hogyan kezeljük az átmenettel kapcsolatos technológiai bizonytalanságot? Kapcsolódva a kérdéshez, a ma még nem versenyképes, illetve a ma még nem ismert technológiák esetében milyen területeken számít áttörésre?
12) Mit tehet a kormány azért, hogy az átmenethez kapcsolódó beruházásokból, innovációból és üzleti lehetőségekből a hazai vállalkozások hasíthassanak ki minél nagyobb szeletet?
– Határozott véleményünk, hogy érdemes fejleszteni a hazai faipart, hogy a hazai erdők fájából minél több és értékesebb fatermék készülhessen.
A korszerű, stabil, hazai fafeldolgozó-ipar jelenti az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok számára azt a biztonságot, ami a magyarországi erdőterületek kívánt mértékű növekedéséhez, illetve annak fenntartásához szükséges.
A fafeldolgozásnak nincs hulladéka, csak “mellékterméke” a faapríték.
Napjainkra minden szükséges feltétele megvan a magyar fűrészipar fejlesztésének:
– A szükséges alapanyagbázis rendelkezésre áll
– A képzés és tudásbázis (Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar) a legmagasabb szinten biztosított
– A képzett és gyakorlattal rendelkező munkaerő egy része még aktív, akik segíthetik a kellő számban meglévő képzett, de kevesebb gyakorlattal rendelkező szakembereket
– A fűrészipari termékekre jelentős piaci igény mutatkozik, mely kielégítése ma részben importból történik, de a feldolgozott termékek exportjára is van lehetőség
– A fűrészipar és vele a faipar fejlesztése nem képzelhető el jelentős innováció nélkül, melyre rendelkezésre áll a jól képzett és innovációra nyitott szakembergárda és a szakma.
Az ITM a FAGOSZ válaszát köszönettel visszaigazolta, jelezve, hogy a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia véglegesítése során ezt figyelembe veszik, és tájékoztatni fognak annak előrehaladásáról.
Tóth János, FAGOSZ
