FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Bruttó fakitermelés 1996-2019.

2019-ben közel 700 ezer m3-rel esett vissza az előző évhez képest a hazai bruttó fakitermelés a KSH adatai szerint. Az egyes fafajoknál ugyanakkor egymásétól eltérő változások figyelhetőek meg.

A KSH-nál a fakitermelési adattábla címe: “Fakitermelés fafajcsoportok szerint”, az adatlapon nem szerepel, de nyilván bruttó m3-ről van szó.

Az utolsó 4 év számadatai:

ezer m3-ben2016.2017.2018.2019.
Tölgy9389881.004910
Cser794863840736
Bükk739728726649
Gyertyán259281259240
Akác1.4291.4881.5861.459
Egyéb kemény262316324322
Nemesnyár 1.0711.0941.1881.126
Hazai nyár258274339226
Fűz52556144
Egyéb lágy262282273253
Fenyő1.2761.2071.1661.117
Összesen7.3407.5767.7667.082

A bruttó fakitermelés tehát 2019-ben jelentősen visszaesett. Az 1996-2019. időszakon belül 2009-ig lényegében közel állandó volt a fakitermelés, amit 2010-2011-ben jelentős növekedés (1,3millió m3-es ugrás!) követett. Innét viszont folyamatos a csökkenés, amit a 2017-2018. évi mintegy 0,4 millió m3-es élénkülés szakított meg. A 2019. évi kerekítve 7 millió m3 ismét a 2009-ig tartó időszak szintjét mutatja.

Nézzük az egyes fafajokat külön-külön:

A tölgy fakitermelés a 90-es évek végén nőtt, azóta stagnált, illetve csökken. A csúcspontokhoz képest 2019-re a visszaesés majdnem 300 ezer m3.

A tendencia a cser esetében hasonló a tölgyéhez és a legmagasabb és a 2019. évi érték különbsége itt is közelíti a 300 e m3-t.

A bükk esetén hullámzóan, de egészen enyhe növekedés figyelhető meg. Az akkori jelentős széldöntés miatti kiugróan magas érték látható 2010-ben.

A gyertyán az előzőekhez képest kisebb mennyiséget képvisel, ugyanakkor kitermelése szintén csökkenő a 2000-e évek eleje óta.

A hazai fakitermelésben legnagyobb tétel az akác. Jelentős része van magánkézben. Az utolsó néhány év mennyisége hasonló, mint ami a 2000-es évek elején volt tapasztalható. A 2007-2011. közti jelentős emelkedés (+ 600 e m3), majd visszaesés (-400 e m3) okai külön elemzést érdemelnének.

Az egyéb keménylombos fafajok fakitermelése – az előzőektől eltérően – lényegében folyamatosan nőtt e 24 év alatt, s több mint duplája mennyiséget ért el az időszak elejéhez képest.

Nemesnyár esetén a 2009-ig tartócsökkenés után két évi hirtelen (fél millióm3-t meghaladó) növekedés, majd azóta lényegében stagnálás következett.

A hazai nyár kitermelése a 2010-es években mutatott emelkedést, amit 2019-ben 100 e m3-t meghaladó visszaesés zárt.

A fűzé a legkisebb mennyiség a fafajok szerint külön megjelenő KSH nyilvántartásban. Fel-le ugrándozással, de lényegében hasonló mennyiséget mutat az egész időszakban.

Az egyéb lágy fafajok fakitermelése e 24 év alatt kisebb nagyobb zökkenőkkel lényegében emelkedő, az utolsó két évben ugyanakkor éppen csökkent.

Végül a fenyőfélék összesített adatsora. A legmélyebb és legmagasabb pontok közti különbség 638 ezer m3, tehát 1999. és 2014. között a fenyő kitermelés közel a duplájára nőtt, de ez utóbbi év óta csökkenés figyelhető meg.

Adat forrás: KSH
Adatfeldolgozás, közzététel: Mőcsényi Miklós

Kapcsolódó:

Bruttó fakitermelés 1996-2018. fafajonként (KSH) FATÁJ 2019-08-23

Előző cikk

A Paulik Kft. munkahelyvédelmi beruházása

Következő cikk

Erdész szakszemélyzeti munka jelene




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version