A fa építészeit nem rázta meg a járvány és a nyáron elmaradó fesztiválszezon sem. Idén is nekiláttak megvalósítani ötleteiket a legtermészetesebb építőanyagból. Különleges padok, lépcsők, kígyók, kapuk, sőt egy csocsóasztal is kikerült a kezeik közül Kapolcs környékén.
Fotók: Szécsi Noémi – Hello Wood
Bő egy éve randevúztunk utoljára a Hello Wood kollektívájával, akik szokásukhoz híven, térben és időben is a kapolcsi Művészetek Völgyéhez tapadva remek faszerkezeteket hoztak létre 2019-ben. A nemzetközi hallgatókból álló brigád szabadjára eresztette a fantáziáját ekkor, majd egy szenzációs karneváli menetben vágott át a búzamezőkön, majd dobbant be az ekkor épp nyüzsgő Kapolcsra. Akkor azt mondták nekünk a szervezők, valami véget ér, valami újat kezdenek el, tudatosabbá, hittel telítetté és globálissá növekednének.
Aztán jött 2020, az év, amikor minden egyes ember és csoport minden egyes terve dugába dőlt a világjárvány miatt. A Művészetek Völgye is elmaradt, pontosabban kora őszi Völgyhétvégékké szelídült. A Hello Wood azonban nem hátrált meg, idén is megrendezte alkotófesztiválját. Nekik is alaposan meg kellett rágni, mit hogyan csináljanak (ezáltal garantált volt a 2019-ben elhatározott gyökeres megújulás). Közleményükben azt írják: “a nagyléptékű installációk és szerkezetkész házak tervezése-kivitelezése mellett oktatási programok szervezésével is foglalkozó Hello Wood stúdió a lezárás kezdetétől reménykedett abban, hogy idén nyáron is rendezhet közösségi programot. Nyár elejétől szabaddá vált az út, így fogalmazódhatott meg az Off-Mustra építészeti fesztivál terve.”
A tábort augusztus elején rendezték meg, az alkotás folyamata pedig az online oktatás miatt eleve felértékelődött, szóval a táborban végre mindenki összeadhatta egyéni tapasztalatait. “Az alkotófesztivál alatt a Művészetek Völgye településeire, Vigántpetendre, Kapolcsra és Taliándörögdre készültek közösségi installációk a résztvevő 8 építészeti egyetem jóvoltából” – írják. A helyi polgármesterek segítségével jelentéssel bíró helyekre álmodtak és ácsoltak építményeket a hallgatók és oktatók, amiket egy kellemes őszi kiránduláson akár végig is járhatunk (itt egy térkép hozzájuk).
A műalkotások
Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának Nessius padjaia Vigántpetend feletti dombon található Római Őrtorony-kilátó köré települtek.
A Budapesti Műszaki Egyetem és a győri Széchenyi Egyetem közös csapata Centipad néven hozott létre egy fura hidat, ami Vigántpetend főutcáján két ház közötti csurgó-résre refkeltál.
A Pécsi Tudományegyetem – így, nagy L-lel – Lépcsőt épített, ami “a régi kapolcsi faluhatáron fekvő elszigetelt, fákkal benőtt teret teszi megközelíthetővé” (régen ez közösségi jellegű terület volt, de a növényzet visszafoglalta).
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem csapata a kapolcsi temető ravatalozójába készített különleges ülőpadokat, amik fa alapanyagát egy japán felületkezelési technikával, a shou sugi bannal tartósították.
Taliándörögd focipályája speciális játékasztalt kapott, a Budapesti Metropolitan Egyetem teamje Csocsocsocsó néven készített 4 méteres, kettéosztható asztalt, amin csocsózni, malmozni, sakkozni, vagy akár enni is lehet.
A Szent István Egyetem Tájépítészeti Karáról egy Átlátó-kilátó jött a környékre, a már népszerű pihenőpont koncepciója a következő: “az installációval szemben állva sík felület tárul elénk, de közelebb érve a tér kinyílik és belátunk a háromszög alapú hasáb terébe”.
A Debreceni Egyetem a Szent András-templomromhoz készített egy cím nélküli kaput, ami újrafogalmazza az 1600-as években megsemmisült templomteret, kijelölve egy szakrális tengelyt.
A program az Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Forrás: WeLoveBalaton
