A Magyar Közlöny 2022. 5. számában megjelent az agrárminiszter 1/2022. (I. 14.) AM rendelete az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és az agrárgazdasági szaktanácsadási rendszerről.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. és 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
1. független szaktanácsadó: az a szaktanácsadó, aki
a) nem tagja, tulajdonosa, alkalmazottja olyan gazdasági társaságnak, illetve nem áll munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban olyan gazdasági társasággal – ide nem értve a miniszteri elismeréssel rendelkező termelői csoportot, termelői szervezetet, valamint az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást –, amely a szolgáltatást igénybe vevő agrártevékenységéhez kapcsolódóan értékesítési és ügynöki tevékenységet végez, és
b) nem végez közpénzből nyújtott agrár-, élelmiszer-feldolgozási, erdőgazdálkodási, vidékfejlesztési támogatásokhoz, valamint hatósági feladatkörökhöz kapcsolódó adminisztratív vagy fizikai ellenőrző tevékenységet;
2. szaktanácsadó: az a természetes személy vagy szervezet, aki a 1. mellékletben meghatározott szakterületen szaktanácsadási tevékenységet folytat;
3. szaktanácsadói tevékenység: az 1. mellékletben felsorolt szakterületen, önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett tanácsadással megvalósított szolgáltatási tevékenység;
4. szakterület: az 1. mellékletben felsorolt tématerületen belüli terület, amelyen a szaktanácsadó a szaktanácsadói tevékenységét végzi;
5. szervezet: szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, amely a szaktanácsadói tevékenységét szaktanácsadók közreműködésével végzi;
6. tématerület: az 1. mellékletben felsorolt szolgáltatási terület, amelyen belül a szaktanácsadó szakterületet választ és szaktanácsadói tevékenységét végzi.
2. Szaktanácsadói tevékenység bejelentése
2. § (1) A szaktanácsadói tevékenység folytatására irányuló bejelentést a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához (a továbbiakban: Agrárkamara) kell benyújtani.
(2) A megjelölt szakterületen jogosultságot szerzett természetes személy közreműködésével működő szervezet a közreműködő természetes személy szakterületén folytathat szaktanácsadói tevékenységet.
(3) A szaktanácsadó a bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy
a) a tanácsadói tevékenysége során megszerzett személyes vagy egyedi információkat és adatokat nem hozza harmadik személy tudomására, kivéve a tevékenysége során feltárt olyan szabálytalanságokat vagy jogsértéseket, amelyeket kötelezettsége jelenteni a megfelelő hatóságnak,
b) függetlennek minősül-e.
(4) A bejelentéssel egyidejűleg az Agrárkamara honlapján közzétett nyomtatványon egy szakmai önéletrajzot is be kell nyújtani, amelyben a szaktanácsadó választott szakterületenként részletesen ismerteti az adott szakterületen végzett legalább ötéves szakmai tevékenységet.
(5) A szakmai végzettség igazolására a szaktanácsadó a bejelentéssel egyidejűleg benyújtja a választott szakterülethez kapcsolódó, a 2. melléklet szerinti, oklevéllel tanúsított egyetemi, főiskolai, mesterképzésben, alapképzésben szerzett végzettséget igazoló okiratot vagy ezekkel egyenértékű mesterképzésben vagy alapképzésben szerzett végzettséget igazoló okiratot, valamint
a) erdőgazdálkodási technikus esetén a mentorjának nyilatkozatát a mentorálásról,
b) növényvédelem szakterület megjelölése esetén a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarában való tagságot igazoló okiratot,
c) állategészségügy, állatvédelem szakterület megjelölése esetén a Magyar Állatorvosi Kamarában való tagságot igazoló okiratot vagy
d) jogosult erdészeti szakszemélyzet esetén a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékszámát és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére kiállított igazolvány számát.
(6) Az Agrárkamara a bejelentést követően ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) 26. § (1) bekezdésének, valamint az (1)–(5) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(7) Az Agrárkamara a bejelentés megfelelésének ellenőrzését követően az Agrárkamara által vezetett szaktanácsadói névjegyzékben nyilvántartott adatok közül a Szakmaközi tv. 26. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat a honlapján közzéteszi.
3. § (1) Ha a szaktanácsadó megfelel a 2. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, az Agrárkamara a természetes személy részére szaktanácsadói igazolványt, a szervezet részére szaktanácsadói igazolást állít ki.
(2) A szaktanácsadói igazolvány tartalmazza a természetes személy nevét, arcképét, születési helyét és idejét, szaktanácsadói névjegyzékszámát, a szaktanácsadói igazolvány számát, a szaktanácsadói nyilvántartásba vétel és a szaktanácsadói igazolvány kiállításának időpontját, valamint a választott tématerületet.
(3) A szaktanácsadói igazolás tartalmazza a szervezet nevét, szaktanácsadói névjegyzékszámát, a szaktanácsadói igazolás számát, a szaktanácsadói igazolás kiállításának időpontját, valamint a szaktanácsadói tématerületeket és szakterületeket, továbbá közreműködő szaktanácsadóinak nevét és szaktanácsadói névjegyzékszámát.
(4) A szaktanácsadói igazolvány és igazolás visszavonásig érvényes, amelyet a visszavonását követő tizenöt napon belül vissza kell szolgáltatni az Agrárkamara részére.
4. § (1) Ha a szaktanácsadó nem kívánja vagy nem tudja folytatni a szaktanácsadói tevékenységét, a tevékenységének szüneteltetését be kell jelentenie az Agrárkamarához, és a bejelentéssel egyidejűleg a szaktanácsadói igazolványt meg kell küldenie az Agrárkamarának. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A szüneteltetés határozott időtartamra vonatkozik, amely legfeljebb három év.
(2) A szüneteltetés bejelentését követően, annak időtartama alatt a szaktanácsadó szaktanácsadói tevékenységet nem folytathat, valamint e rendelet szerinti képzési és beszámolási kötelezettsége nem áll fenn. A tevékenység szüneteltetésének ideje alatt e tény a szaktanácsadói névjegyzékben feltüntetésre kerül.
(3) A szüneteltetés lejárta előtt, a szaktanácsadó tett bejelentése alapján a szüneteltetés egy alkalommal, legfeljebb három évre meghosszabbítható.
(4) Ha a szaktanácsadó a szüneteltetés bejelentésében meghatározott időtartam lejárta előtt folytatni kívánja a tevékenységét, akkor bejelentésével bejelenti a szüneteltetés megszüntetését.
5. § A szaktanácsadó szaktanácsadói tevékenység folytatására szóló jogosultsága megszűnik, a szaktanácsadói névjegyzékből törlésre kerül, és a szaktanácsadói igazolvány vagy igazolás visszavonásra kerül, ha
a) a szaktanácsadó
aa) a tevékenységének megszüntetését bejelenti az Agrárkamara részére,
ab) tevékenysége folytatásának megtiltását követően egy éven belül nem igazolja a tevékenység folytatására való jogosultságát, vagy
ac) elhalálozik;
b) a szervezet ellen jogerős végzéssel végelszámolási, felszámolási, csőd- vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárást rendeltek el.
3. Képzések
6. § (1) A természetes személy szaktanácsadó legkésőbb a szaktanácsadói tevékenység bejelentését követő naptári év végéig szaktanácsadói alapképzésen vesz részt, és alapvizsgát tesz. Az alapképzés témakörei:
a) a szaktanácsadás alapjai, módszertana,
b) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadás rendszere, gyakorlata,
c) a szaktanácsadói tevékenységéhez kapcsolódó informatikai rendszerek ismerete és
d) a digitális technológia alapjai, alkalmazása a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben.
(2) A természetes személy szaktanácsadó, aki az alapképzés témakörében a korábbi tanulmányai vagy munkája során képzésben részesült, és ezt a végzettséget igazoló dokumentummal vagy eredményes vizsgát tanúsító igazolással bizonyítja, mentesül az adott témakör képzési kötelezettsége alól.
7. § (1) Az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente legfeljebb egy további kötelező képzést írhat elő a szaktanácsadó részére, ha a szaktanácsadó szakterületén felmerülő természeti, népegészségügyi vagy eljárási körülmények azt szükségessé teszik.
(2) Az Agrárkamara a szaktanácsadó részére – a szaktanácsadói ismereteik aktualizálása és bővítésére céljából – évente egy alkalommal további kötelező képzést kezdeményezhet, ha a szaktanácsadó szakterületén felmerülő természeti, népegészségügyi vagy eljárási körülmények azt szükségessé teszik. A miniszter jóváhagyását követően a képzésen való részvétel kötelező.
8. § (1) A független természetes személy szaktanácsadó évente köteles a tématerületéhez kapcsolódó képzés elvégzésére, amelyet tíz kreditpont megszerzésével teljesít az Agrárkamara által akkreditált képzés elvégzésével, illetve szakmai rendezvényeken való részvétellel. A képzések és rendezvények kreditértékét az Agrárkamara a honlapján teszi közé.
(2) A szakmai rendezvényen való részvétel után kreditpont abban az esetben írható jóvá a természetes személy szaktanácsadó számára, ha az Agrárkamara által rendszeresített formai követelményeknek megfelelő jelenléti íven a szaktanácsadói névjegyzékszámát megadta, és az ívet aláírta.
9. § (1) A szaktanácsadók képzéseinek és vizsgáinak szervezéséért az Agrárkamara felelős.
(2) Az éves képzési időszak megegyezik a naptári évvel.
(3) A képzés akkor minősül sikeresnek, ha az elért eredmény – az Agrárkamara által a honlapján megjelenített képzési tájékoztató alapján – legalább megfelelt.
(4) A szaktanácsadói tevékenység bejelentésének évében a szaktanácsadó nem köteles részt venni képzésen.
4. Szaktanácsadók értékelése
10. § (1) A szaktanácsadók értékelését az Agrárkamara a szaktanácsadók által készített éves beszámoló, valamint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése alapján évente végzi.
(2) A beszámolót az Agrárkamara által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatvány alapján kell teljesíteni a tárgyévet követő év február 15. napjáig.
(3) Az éves beszámoló természetes személy szaktanácsadó esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a szaktanácsadói szerződések száma,
b) a szervezet megnevezése, akivel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt,
c) a szakterületen belül végzett éves tevékenység bemutatása,
d) a természetes személy szaktanácsadó szakmai konferencián tartott előadása (hazai és külföldi),
e) a természetes személy szaktanácsadó publikációinak bemutatása,
f ) a természetes személy szaktanácsadó honlapjának vagy információs tevékenységének bemutatása,
g) nyilatkozat szakmai szervezeti tagságról és
h) a szakmai díjak felsorolása.
(4) Az éves beszámoló szervezet esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a szaktanácsadói szerződések száma és
b) a szervezetben közreműködő szaktanácsadó vagy szaktanácsadóinak neve és szaktanácsadói
névjegyzékszáma.
5. Az Agrárkamara feladatai
11. § (1) Az Agrárkamara koordinálja, nyilvántartja és ellenőrzi a szaktanácsadókat.
(2) Az Agrárkamara a törvényben meghatározott feladatai mellett
a) értékeli a szaktanácsadók munkáját, valamint összegyűjti és értékeli a szaktanácsadók éves beszámolóját, megküldi az ebből készült összefoglalót a miniszter részére,
b) ellátja a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság (a továbbiakban: NATaB) titkársági feladatait,
c) üzemelteti az elektronikus szaktanácsadói névjegyzékkezelő rendszert, valamint
d) ellátja a magyar agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadás nemzetközi képviseletét.
(3) A NATaB 20 tagból áll, akikre az Agrárkamara tesz javaslatot. A NATaB tagjait a miniszter nevezi ki. A miniszter a tagok közül nevezi ki a NATaB elnökét, és jogosult őt visszahívni, valamint jóváhagyja a NATaB ügyrendjét.
A NATaB tagjai tevékenységüket díjazás nélkül látják el.
(4) A NATaB az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadással összefüggő feladatok végrehajtására vonatkozó javaslatokat tesz, és véleményezi azok végrehajtását.
6. Záró rendelkezések
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
13. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 16/2019. (IV. 29.) AM rendelet alapján az Agrárkamara által nyilvántartásba vett szaktanácsadó e rendelet hatálybalépését követően külön bejelentés nélkül folytathatja szaktanácsadói tevékenységét, és az Agrárkamara a szaktanácsadót a szaktanácsadói névjegyzékben feltünteti.
14. § (1) Ez a rendelet
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek, valamint
b) a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i
(EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12–14. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
15. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 16/2019. (IV. 29.) AM rendelet.
Dr. Nagy István s. k.,
agrárminiszter
1. melléklet az 1/2022. (I. 14.) AM rendelethez
A szaktanácsadás tématerületei és szakterületei (részlet)
...
Erdőgazdálkodás
71. Faállomány-gazdálkodás vágásos üzemmódban
72. Faállomány-gazdálkodás nem vágásos üzemmódokban
73. Mellékhaszonvételi lehetőségek
74. Erdészeti szaporítóanyag-termelési lehetőségek
75. Faanyag elsődleges hasznosítása, biomassza potenciál kihasználása
76. Erdő, fás szárú ültetvény, fásítás létesítése, agrár-erdészeti rendszerek
77. Erdészeti termőhely értékelése
78. Erdővédelem
79. Természetvédelem az erdőgazdálkodásban
80. Egyéb védelmi funkciók az erdőgazdálkodásban
81. Magán erdőgazdálkodás szerveződési lehetőségei
82. Erdővagyon átvilágítás, erdőgazdálkodás lehetőségek
83. Erdészeti létesítmények
84. Digitalizáció az erdőgazdálkodásban
…
forrás: Magyar Közlöny
kiegészítés:
Szaktanácsadói névjegyzékben szereplő szaktanácsadók és szaktanácsadó szervezetek elérhetősége a NAK oldalán
kiegészítő magyarázat:
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: szakmaközi törvény) 26. §-a, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 16/2019. (IV. 29.) AM rendelet (a továbbiakban: 16/2019. AM rendelet) tartalmilag rendezi a szaktanácsadással kapcsolatos lényegi kérdéseket. Ugyanakkor 2019. május 30-i hatálybalépése óta a szakma szereplői többször jelezték az Agrárminisztérium és az Agrárkamara felé, hogy a jogszabálynak az MSzR gördülékenyebb működése érdekében pontosításokra van szüksége. Ezek egy részét a 16/2019. AM rendelet módosítása rendezte, azonban az azóta megszerzett végrehajtási tapasztalatok és a koronavírus válság következményei újabb módosítási javaslatokat eredményeztek. Áttekintve az eddigi és az új módosító javaslatokat célszerűvé vált egy a szakmai tartalmát tekintve folytonos, de szerkezetét és fogalomrendszerét tekintve új rendeletben rendezni a változásokat. A jelenleg hatályban lévő rendelethez képest az új rendeletben a következők a tartalmi változásokat eszközölték: - Az új rendeletbe bekerült egy rendelkezés, mely a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet idejére az agrárminiszter hatáskörébe adja a képzési kötelezettségek teljesítési rendjének meghatározását ezen időszak vonatkozásában. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanácsadók képzései főleg személyes jelenlétet feltételeznek, ezért az egészségügyi válsághelyzetre speciális eltérést kell meghatározni. - A javasolt új rendelet hatálybalépésétől fogva az Agrárkamarának csak akkor kell a szaktanácsadó meghatározott adatait közzétenni a szaktanácsadói névjegyzékben, ha a bejelentésben foglaltakat leellenőrizte és a megfelelőséget megállapította (eddig a bejelentéssel egyidejűleg meg kellett jelennie a szaktanácsadónak és adatainak a névjegyzékben). - Az éves kreditgyűjtési kötelezettség, melyet szakmai rendezvényeken és képzéseken való részvétellel lehet teljesíteni, az új rendelet hatálybalépésétől már csak a támogatásban részesülő szaktanácsadóknak lesz kötelező, tehát a támogatható tanácsadók számára tehercsökkentést jelent. - Az új rendelet szerint amennyiben egy szaktanácsadót meghatározott okok miatt, törölni kell a névjegyzékből (például azért, mert nem teljesíti a kötelezettségeit), szaktanácsadói tevékenységét a törléstől számított 2 év után kezdheti újra. - A teljes szaktanácsadói körre érvényes minősítés megszűnik, tekintettel a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság (NATaB) szempontrendszerrel kapcsolatban kialakított véleményére. A szaktanácsadói minősítés továbbra is folytatódik az „Év Szaktanácsadója” önkéntes pályázat keretében. - A rendelet mellékletében szereplő szakterületek a szakmai igényeknek megfelelően felülvizsgálatra kerültek.
