Nem kisebb célt tűzött ki maga elé Jakabovics Tibor vegyészmérnök, magyar kutató, minthogy élete végéig minden nap elültet egy fát. Meghívást kaptunk első Mókusugrás – Ültess fát! című könyvének bemutatójára.
„Berágtam.” Ez volt Jakabovics Tibor tömör válasza arra a kérdésre, hogy miért kezdett el notorikusan, minden nap elültetni egy fát. És hogy mégis mire? A klímakatasztrófára. Tibor ugyanis nem akarja elfogadni azt, hogy nekünk átlagembereknek szorongva kell várnunk, azt a napot amikor a tudomány és a technológia megoldást talál a globális méretű problémákra, ezért múlt november óta 1000 fát, azaz egy kisebb erdőt ültetett már el. ”
forrás: Takács Attila / Equibrilyum Könyvkiadó
Számítások szerint egy lombköbméter egy évben, a vegetációs időszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel – olvasható az Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat weblapján.
Ez azt jelenti, hogy egy felnőtt fa körülbelül egy ember oxigénszükségletét termeli meg, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot köt meg, ami az üvegházhatás problémájának alapja. A fáknak ezen túlmenően hűtő hatásuk is van. A földbe szivárgó vizet a gyökerek felszívják, és a leveleken keresztül elpárologtatják, ezzel hűtenek. Számítások szerint egy lombköbméter asszimilációs felület 47 liter vizet párologtat el egy vegetációs időszakban, azaz kora tavasztól késő őszig.
„Árnyékot ad, oxigént bocsát ki, megköti a széndioxidot, felfogja a nehézfémtartalmú városi szállóport és vizet párologtat. Mindezt magától. Nekünk csak az a dolgunk, hogy minél több fácskát telepítsünk, és gondozzuk, amíg kifejlődnek” – fogalmazott az elsőkötetes író, aki háromgyermekes apaként közvetlenül is felelősséget érez a jövő generációiért.
A Mókusugrás – Ültess fát! című könyv nem egy környezetvédelmi kézikönyv, és nem is egy útmutató kezdő kertészkedőknek. Ez a kötet egy szépirodalomba bújtatott, emlékeken átívelő, humorral átszőtt tenni akarás a bolygónkért.
Felmerülhet a kérdés, hogy mégis hova és milyen csemetét ültessünk el laikusként?
Javallott az inváziós fás szárú növények (fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, cserjés gyalogakác, kései meggy, zöld juhar) elkerülése, hiszen ezek intenzíven terjednek, kiszorítva így az őshonos növényfajokat.
A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet (346/2008. (XII.30.) az mondja ki, hogy a fás szárú növény oly módon telepíthető, hogy az az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.
Amennyiben közterületen kívánunk fákat ültetni a területileg illetékes önkormányzattól tudunk engedélyt kérni a kiválasztott helyszínen való ültetésre.
Amennyiben nincs saját kertünk, telkünk, és megspórolnánk a bürokráciával való küzdelmet, fogadjuk meg Tibor javaslatát. Látogassunk el egy bükkerdőbe, szedjünk három marék makkot, vigyük haza és egy földdel teli tejfölösdobozba nyomjuk bele. Locsolásunknak, gondoskodásunknak hamar meglesz a hatása: a termés kihajt, majd palánta lesz belőle. Ezt a növényt mókusugrásnyira visszaültetve az eredeti erdőbe sokat tehetünk a bolygónkért. ”
„Jó közel ültettük, hogy a koronájuk majd összeérjen. Ahogy a nagymama mondta, el kell, hogy érjék egymás kezét, meg aztán ha erre jár egy mókus, ne kelljen nagyot ugrania, elég legyen egy afféle szökkenés, mókusugrásnyira ültetünk, és ahogy kimondta, nevetett, a kapanyélre támaszkodott közben.”
Az Equibrilyum Könyvkiadó minden egyes kinyomtatott példány után elültet egy fát. A könyvet feldolgozó hangoskönyv 2021 őszén, Scherer Péter előadásában jelent meg.
forrás: ÉvaMagazin
