A fák, ezek a csodálatos élőlények, életükben is a legértékesebbek a világon, hiszen tisztítják a levegőt, élhetővé teszik a bolygót mindenki számára, mindamellett, hogy a lelkünkre is jó hatással vannak. Gondoljunk a csodálatos tájakra, parkokra, kertekre, melyek mind körülvesznek bennünket.
A fák nemcsak nekünk, embereknek fontosak, hiszen az erdőkben, kertekben, mezőkön, valójában a fákon, a fák között számtalan élőlénynek biztosítanak életteret, nyújtanak védelmet, adnak táplálékot és árnyat
A fák egyik meghatározása szerint, olyan évelő, fás szárú növények, amelyek központi hajtásából, törzséből nőnek ki fő ágai, a talaj szintje felett. Felépítésük szerint a cserjék is fák, csak méretükben különböznek.
A fák több szempontból is fontos – valójában a legfontosabb – részei a természeti környezetnek. Nagyon fontos feladatot látnak el azáltal, hogy a fotoszintézisük során feldolgozzák a szén-dioxidot és oxigént állítanak elő belőle, illetve az így megkötött szenet tárolják, hosszú szénláncú vegyületekben, mint pl. a cellulóz, vagy a lignin, amelyek a fa szilárdságát biztosító anyagok.
A szén-dioxid megkötése és tárolása akár több millió évre is kivonja a légkörből ezt a gázt, így járulva hozzá a klíma stabilizálásához. Ez a folyamat alapvetően a levelekben játszódik le, a lombkoronában.
Másik nagyon fontos szerepe a fáknak, hogy gyökérzetükkel, amellyel átszövik, megkötik a talajt, nem engedik, hogy az erodálódjon. A meggondolatlan, haszonelvű, ész nélküli fakivágásoknak, tarvágásoknak ez a veszélye, amikor komplett területen, minden fát kivágnak és nem is ültetnek helyette újat. Ezeken a területeken az eső, a szél teljesen elmossa a talajt, földcsuszamlások jönnek létre. Amikor ezt teszik, komplett hegyek csúsznak le, mindent elpusztítva, ami az útjukba került. És erről nem a hegy és nem is a fák tehetnek, hanem az ember…
Mindezek mellett, számtalan csodálatos gyümölcsfa él a világon, amelyek változatos terméseikkel folyamatosan ellátnak bennünket és a körülöttünk élő állatokat élelemmel, vitaminokkal. Bizonyos részük persze a mezőgazdaság részét képezik és szükségük van az emberi gondoskodásra, de számtalan olyan gyümölcsfa létezik, amelyek vadon teremnek.
És mindezeken túl, számtalan olyan termékkel, dologgal látnak el bennünket, kezdve az Otthon melegével, folytatva a fából készült bútorokon, épületeken és használati tárgyakon keresztül, a gyógyhatású készítményeken túl, melyekkel holtukban is gondoskodnak rólunk. Lehet, hogy szentimentálisnak tűnik, de úgy gondolom, hogy nem túlzás az a kijelentésem, hogy a fák, az erdők a Föld legcsodálatosabb teremtményei.
A fák evolúciója
Az első, fákhoz hasonló növények még inkább a páfrányokhoz álltak közelebb, még spórákkal szaporodtak. A mai fákhoz hasonló növények kb 400-350 millió éve jelentek meg a földtörténeti Devon korban, amikor a szárazföldön elkezdődött az élet.
Kialakulásuk a fotoszintézisért vívott harc eredménye volt, hiszen a fény felé, a többi növény fölé törekedtek. Ehhez speciális, szilárdító szövetet, a lignint fejlesztették ki, mellyel erősítették törzsüket és egyre nagyobbra tudtak növekedni.
360-300 millió évvel ezelőtt, a Karbon korban éltek a földtörténet legnagyobb termetű fái, legbujább növényzete. Az óriásfák alkotta erdőkben minden lehetséges teret kitöltött a sűrű növényzet. Ekkor jelentek meg a nyitvatermők legfejlettebb csoportjai, a tobozos fenyők is.
A nagy növényi biomassza lehetővé tette a kőszéntelepek kialakulását, melyek több mint 50%-a ekkor alakult ki, a korszak is ezekről kapta a nevét.
Az első fák törzse tömegesen fosszilizálódott, majd évmilliók alatt kőszénné alakult.
A Perm földtörténeti időszak idején (300-250 millió évvel ezelőtt) a karbonkor buja trópusi növényzete helyébe, szárazságtűrő növényzet alakult ki, melyek között a fenyők a legjelentősebbek.
A Krétakor időszaka kezdetén kialakultak a zárvatermő, virágos növények, melyek a korszak végére a Föld uralkodó növényeivé váltak, melyek napjainkban is meghatározó növényei. Ez a növényvilág eddigi fejlődéstörténetének utolsó nagy lépése.
A fák nemcsak nélkülözhetetlen élőlényei a Földnek, hanem mivel a leghosszabb ideig élnek, kapcsolatot teremtenek a múlt, a jelen és a jövő között, megérdemlik a tiszteletet és védelemre szorulnak.
Még belegondolni is szörnyű, ha a bolygónkról eltűnnének a fák, a számunkra ismert világ képe teljesen megváltozna. A levegő oxigéntartalma csökkenne, mely az egész élővilágra kihatna és a Föld egy sivár, kietlen pusztasággá változna. Hol találnának az állatok menedéket, otthont, élelmet, árnyat a tűző nap vagy épp a vihar elől? Nem is akarunk még rágondolni sem…
forrás: FestékpalotaBlog
