Az EU-ban az energiatermelés különböző energiaforrások között oszlik meg: szilárd tüzelőanyagok, földgáz, nyersolaj, nukleáris energia és megújuló energia (például biomassza, víz-, szél- és napenergia).
2021-ben az EU primerenergia-termeléséhez legnagyobb mértékben a megújuló energiaforrások járultak hozzá (az EU teljes energiatermelésének 41%-a). Ez 2016 óta így van, amikor a megújuló energiaforrások először előzték meg a nukleáris energiát. Az atomenergia (31%) volt a második legnagyobb forrás, amelyet a szilárd tüzelőanyagok (18%), a földgáz (6%), a kőolaj (3%) és az egyéb (0,2%) követett.
Megújulók, nukleáris, szilárd, földgáz, nyersolaj, egyéb.
Az energiatermelés az EU országaiban
Az energiatermelés az egyes EU-tagállamokban nagyon eltérő volt.
Máltán 2021-ben a megújuló energia volt az elsődleges termelés kizárólagos forrása (más szóval, ez az ország nem termelt más típusú energiát). A megújuló energia több uniós országban is a fő forrást jelentette, 95% feletti részesedéssel Lettországban (közel 100%), Portugáliában (98%) és Cipruson (96%).
Lengyelországban (72%), Észtországban (56%) és Csehországban (45%) a szilárd tüzelőanyagok voltak a fő energiaforrás.
A földgáz részesedése Hollandiában (58%) és Írországban (42%) volt a legnagyobb; a fő energiatermelési forrás a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok voltak 49%-kal). Eközben a kőolaj részesedése Dániában volt a legnagyobb (35%; fő forrása a megújuló energiaforrások és bioüzemanyagok voltak 48%-kal).
Az energiatermelés az EFTA-országokban
Míg Izlandon a megújuló energia az elsődleges termelés 100%-át tette ki, addig Norvégiában csak 7%-át, ahol a földgáz (47%) és a kőolaj (45%) részesedése volt a legnagyobb.
Az EU-ban termelt energia a fogyasztásnak csak 42%-át fedezte.
2021-ben az energiatermelés az energiafogyasztásnak csak 42%-át fedezte, ami miatt az EU harmadik országokból származó importra szorult. Ezért ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az EU energiaszükségleteiről, a termelést az importtal együtt kell szemlélni.
2021-ben a fő importált energiatermék a kőolajtermék (beleértve a nyersolajat is, amely a fő összetevő) volt, amely az EU-ba irányuló energiabehozatal közel kétharmadát tette ki (64%), ezt követte a földgáz (25%) és a szilárd fosszilis tüzelőanyagok (6%).
Szeretne többet megtudni?
Az energiáról további információkat talál az Eurostat Shedding light on energy in the EU című interaktív kiadványának 2023-as frissített kiadásában.
Ez a kiadás összefoglalja és összegyűjti a 2021-re vonatkozóan közzétett összes főbb mutatót, valamint a 2022 első félévére vonatkozó legfrissebb gáz- és villamosenergia-árakat.
Forrás: EUROSTAT
Kiegészítés:
Tehát: 2021-ben az EU primerenergia-termeléséhez legnagyobb mértékben a megújuló energiaforrások járultak hozzá (az EU teljes energiatermelésének 41%-a). Ugyanakkor: 2021-ben az energiatermelés az energiafogyasztásnak csak 42%-át fedezte, ami miatt az EU harmadik országokból származó importra szorult. Azaz a megújulók az összes energiafogyasztásban 0,41×0,42=0,1722, illetve 17,22% részaránnyal voltak jelen 2021-ben.
A fentit lehet, hogy nem így kellet volna számolnom, mert az Eurostat Shedding light on energy in the EU című interaktív kiadványban a megújulókkal foglalkozó blokkban a megújulók összes fogyasztási hányadára 21,8% szerepel 2021-re, ami enyhe visszaesés a 2020-ban elért eddigi legmagasabb részarányhoz képest.
A megújulók részaránya országonként 2021-ben az összes fogyasztásban:
