FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Hazai gyártású erdészeti rakoncás pótkocsik és daruk bemutatója

Erdészeti rakoncás pótkocsi

Az OEE Gépesítési Szakosztálya és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Mezőgépgyártók Országos Szövetségével (MEGOSZ), valamint az IG+JM Kft.-vel 2023. április 13-án Nyúlon tartott szakmai rendezvényt. A gépbemutatón az érdeklődő erdészeti szakemberek a faanyagmozgatásban használatos, hazai gyártású erdészeti rakoncás pótkocsikkal, illetve a rájuk szerelhető darukkal ismerkedhettek meg.

Az ország minden részéről megjelent mintegy száz érdeklődő szakembert Gyenge Jenő, a házigazda IG+JM Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte.

A hallgatóság erdészeti szakemberekből állt.

A NAK nevében Győrffy Balázs elnök megnyitójában elmondta, hogy amióta létezik a mezőgazdasági gépgyártás, annak részét képezik az erdészeti gépek is. A 2000-es évek elején még számos gépfejlesztő műhely, gépgyártó üzem létezett az országban, melyek termékköre szervesen kiegészítette a külföldről érkező kínálatot. Mára viszont alig maradtak. Az erdészeti gépfejlesztés, gépgyártás területén kevés a magyarországi jó példa, a jól működő fejlesztő műhely és gyártói kapacitás, olyan, mint az esemény házigazdája, az IG-JM Kft.

Az előbbiek okán nem titkolt szándéka a rendezvénynek, hogy hazai fejlesztésű gép, eszköz, technológia kerüljön bemutatásra. Hiszen a hazai gépgyártásról nem mondhatunk le, mivel az nem pótolható minden körülmények között a nemzetközi piacról. Az erdészeti ágazat versenyképességének fenntartása, javítása, valamint a már az ágazatban is tapasztatható munkaerőhiány ugyanis mind abba az irányba mutatnak, hogy az egyes erdőművelési, erdőhasználati munkák gépesítettségi szintjét, ezzel a munkavégzés hatékonyságát emelni kell.

Billenő platós erdészeti rakoncás pótkocsi.

Dr. Fenyvesi László a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) főtitkára a gépbeszerzési pályázatok kapcsán elmondta, hogy a közvetlen géptámogatások helyett a teljes technológiák, szolgáltatások fejlesztésére javasolja a hangsúlyt helyezni (pl. biomassza termelés), mivel ezzel lényegesen nagyobb hozzáadott érték érhető el.

Dr. Major Tamás a Gépesítési Szakosztály elnöke köszöntőjében beszámolt az elmúlt időszakban megtartott szakmai programjaikról és ismertette az ez évre tervezett további programokat. Ez már a 4. olyan rendezvény, amelyet a NAK-kal közösen szerveztek. A szakmai közönségnek szánt programok az erdészeti szakirányítók és szaktanácsadók számára is választható kiegészítő képzésként akkreditálásra kerültek. Előadásában a faanyagmozgatás gépeivel kapcsolatos szakmai fogalmakat tisztázta.

A délelőtti előadások során a hallgatóság megismerhette az IG-JM Kft. saját gyártású gépeit, eszközeit. Pótkocsikat a 90-es évek eleje óta forgalmaznak, a gyártás 1995-ben a 10 tonnás billenő platós mezőgazdasági pótkocsival kezdődött, ennek továbbfejlesztett változata a mai napig az egyik legkedveltebb pótkocsi típus. A rákövetkező években főleg billenőplatós és trágyaszóró pótkocsik készültek. Ma már az általuk gyártott pótkocsik moduláris kialakításúak, ami nagy előnyt jelent a használhatóságban. Az erősített alváznak köszönhetően alkalmasak különböző cserefelépítmények hordozására. Ezek a felépítmények a mezőgazdasági, erdészeti, kommunális és kertészeti ágazat számára készülnek. A hagyományos mezőgazdasági pótkocsi felépítmények mellett gyártanak trágyaszóró, konténerszállító, bálaszállító, hígtrágya szállító-kiosztó és erdészeti rakoncás felépítményt is. A cserefelépítmény rendszer meghatározó elemei a billenő, egyben fogadó gömbök, melyek az egyes felépítmények gyors átszerelhetőségét biztosítják. Az alvázak 3 különböző kialakításban készülnek. Az egytengelyesek 1-6,5 t teherbírással; a tandem futóművesek 8-16 t teherbírással; a nagy befogadó képességű pótkocsik pedig 18-30 t teherbírással.

A pótkocsik mellett egyéb eszközök is felkerültek a gyártási palettára: univerzális traktorra szerelhető tolólap, vontatott gréder, seprőgép és markolós (rönk)vonszoló adapter.

Az első erdészeti rakoncás pótkocsi 2008-ban Németországi megrendelésre készült. Ebből fejlődött ki a hazai piacra szánt kivitel. Míg a német piacra készült erdészeti pótkocsik egy gerendásak voltak, addig a magyar változat erősebb, strapabíróbb, két gerendás változatban készül. Ennek oka, hogy nálunk a szinte folyamatos igénybevétel, a jelentős túlterhelés és a nehezen járható utak jellemzik a használati körülményeket. A két gerendás kivitel esetén a két hosszirányú főtartó hordozza a fő terheléseket, ezeket kötik össze a masszív kereszttartók. Az alváz elején található a daru a fogadórésszel és a hidraulikus letalpalókkal, ill. az igény szerinti fix vagy kormányzott vonórúd. Az alvázak hátsó felében kerül felszerelésre a futómű, amelynek beépítési pozíciója választható. Az alváz fő tartóira kerülnek a rakoncafészkek, billenthető változat esetében a billenthető segédkeretre. A rakoncakiosztás is választható. Az erdészeti rakoncás pótkocsik egytengelyes kivitelben 3,5; 5 és 6,5 tonnás teherbírással készülnek. A himbás felfüggesztésű tandem változatok 7,5; 10; 13 és 15 tonna teherbírásúak lehetnek.

Az erdészeti pótkocsikhoz 4 féle darucsalád (1000-es, 3000-es, 5000-es és 7000-es sorozat) készül. A négy darucsalád úgy lett kialakítva, hogy több alvázhoz is hozzárendelhető teherbírása és/vagy a kinyúlása alapján. A daru lehet hagyományos erdészeti vagy „Z” daru, mely összecsukott helyzetben az alváz elején foglal helyet, így pl. billenthető felépítmény esetén nem akadályozza a hátra billentést. A daruk a pótkocsi helyett a traktorra is szerelhetők, ekkor a kapcsolatot a daru és a traktor között egy „A” keret biztosítja.

A gépekhez különböző kiegészítő egységek, eszközök is rendelkezésre állnak, saját kivitelezésben:

  • TLT hajtású hidraulikus tápegység;
  • különböző járószerkezet hajtási megoldások;
  • darugémre vagy pótkocsi alvázra szerelhető csörlők.

A hallgatóságnak az előadások után módja nyílt a telephely bejárására, a félkész és a már kész gépek megtekintésére. Ezt követően az erdészeti rakoncás pótkocsikat a Kisalföldi Erdőgazdaság Ravazdi Erdészetének területén munka közben is meg lehetett tekinteni, ahol lehetőség volt a gyakorlati tapasztalatok megvitatására is.

Forrás: NAK
OEE Gépesítési Szakosztály /
Dr. Major Tamás, NAK / Kovácsevics Pál

Előző cikk

IKEA Temesvár - nyitás előtt

Következő cikk

Délalföld mesés erdői várnak




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version