FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdőszegélyeink dísze

Az erdőszegélyeknek nagy az ökológiai jelentősége, és természetvédelmi szerepe. A Körös-Maros Nemzeti Park nem bővelkedik ugyan keményfás jellegű természetközeli erdőkben, de Bélmegyeren és a Kis-Sárrét vátyoni területrészén vannak szép állományok.

Ezeken a helyeken széles, különböző cserjefajokban gazdag erdőszegélyt találunk. A kökény, az egybibés galagonya, a veresgyűrű som mellett itt-ott csíkos kecskerágót is láthatunk. Ez a cserje különösen ősszel feltűnő, amikor rózsapiros termései már messziről felhívják rá a figyelmet.

A csíkos kecskerágó akár 2-3 méter magasra is megnő. Apró, fehér virágai szinte elvesznek a sűrű lombozatban, de ősszel, amikor beérik a termése és az élénk színű magköpeny is kialakul, kifejezetten dekoratív látvány. Nem véletlen, hogy eredeti, vagy nemesített változatai díszcserjeként is kedveltek. Bánjunk azonban óvatosan vele, különösen gyermekek közelében, mivel a csíkos kecskerágó minden része mérgező. A termés fogyasztása hányást, szédülést, eszméletvesztést okoz, és esetenként súlyosabb szövődmények is előfordulnak.

Sehol sem gyakori, de elterjedési területe meglehetősen nagy. Gyakorlatilag az északi sarkvidéki és a legmelegebb mediterrán tájak kivételével egész Európában előfordul. Ez a cserjefaj is bizonyítja, hogy az erdőszegélyeknek ökológiai, természetvédelmi, mikroklimatikus jelentőségén túl esztétikai szerepük is van. Tavasszal a virágzó, ősszel pedig a termést érlelő cserjék színezik az erdőt és gyönyörködtetik a szemet.

forrás: greenfo

Előző cikk

Törvény a magyar építészetről

Következő cikk

Pilisi Parkerdő idén 2,5 millió facsemetét ültetett




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version