A papír- és kartonágazatot az európai kereslet csökkenése, a készletek leépítése és a magas termelési költségek befolyásolták.
A kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt a cellulóz- és papírgyártás Európában 2023-ban visszaesett. Ennek oka több, egymást erősítő külső tényező: a rossz gazdasági környezet, a készletek leépítése és a továbbra is magas energiaköltségek – derül ki a Cepi ma (2024-02-13) közzétett előzetes statisztikai jelentéséből.
Mivel a középtávú globális gazdasági tendenciák hatással vannak a papír és karton iránti keresletre, és súlyosbítják a készletleépítést, a fogyasztás 2023-ban 15,3%-kal csökkent, a papír- és kartongyártás viszont már a második egymást követő évben szenvedett visszaesést, 12,8%-kal csökkent. Az egekbe szökő energiaárak által jellemzett 2022-es év után a termelés csökkenése 2023-ban még a Covid-19 válság idején tapasztaltnál is erőteljesebb lesz (-4,7% 2020-ban).
Ezeket a globális tendenciákat súlyosbítja az Európában viszonylag magas termelési ráfordítások, és különösen az energia költsége, amely továbbra is fenntarthatatlanul magas. Ezt jól mutatja, hogy az európai hazai papír- és kartongyártás jobban csökkent, mint a világ számos más régiójában, ahol a csökkenés -2% és -10% között mozgott. A globalizált, alacsony kereslet mellett azonban az import és az export egyaránt csökkent, és az európai cellulóz- és papírgyártás kereskedelmi mérlege messze pozitív, mivel ez az EU egyik legjelentősebb feldolgozóipari ágazata.
A hagyományosan az ágazat növekedésének motorja, a csomagolópapír és -karton gyártása Európában szintén folytatódott a csökkenő tendencia, miközben a fogyasztás 12,2%-kal csökkent. A szegmens a kiskereskedelmi és e-kereskedelmi számok lassulásától szenvedett, miután a világjárványos szintről visszatértek. Ez viszont kihatott az újrahasznosításra szánt papírfogyasztásra (-7,3%), mivel Európában a papír alapú csomagolóanyagok túlnyomórészt újrahasznosított anyagból készülnek.
A grafikai papír, amely a nyomtató- és írópapírt foglalja magában, fogyasztása drasztikusan csökkent (-27,5%). Ez csak részben magyarázható a digitális tartalmak nagyobb arányú megjelenése felé mutató, régóta tartó tendenciákkal, mivel a csökkenésnek akár a felét is a készletleépítési hatások okozhatják. E kategórián belül a könyvek alszegmense ellenálló maradt.
Az egészségügyi és háztartási papír szintén sokkal stabilabbnak tűnt, mint a többi szegmens, -3,7%-os korlátozott csökkenéssel. Ezek továbbra is profitálnak a higiéniai termékeknek kedvező társadalmi tendenciákból, az “otthoni” piacok, beleértve a papírzsebkendőket és a WC-papírt, jobban teljesítenek, mint az “otthonon kívüli” piacok, amelyekre nagyobb hatással van az infláció és a lassú magánfogyasztás.
Végül, az európai cellulózgyártás is kevésbé meredeken, 7,5%-kal csökkent, mint a teljes papírgyártás. A papír- és kartongyártás elsődleges nyersanyagának számító “feldolgozott fa” termelésének csökkenése annak tulajdonítható, hogy nagy számban zártak be olyan grafikai papírgyárakat, amelyek cellulózt is gyártottak. A piaci cellulóz előállítása 2023-ban 4,8%-kal nőtt, mivel a kapacitások teljes kapacitással működtek, és a kínai erős keresletnek is köszönhetően.
Jori Ringman, a Cepi, az Európai Papíripari Szövetség főigazgatójának észrevétele: “Az elmúlt évek válságaiból eredő makrogazdasági kérdések közül az EU feldolgozóiparának alapvető működési és beruházási feltételeinek javítása, bár még mindig nagy kihívást jelent, mégis az egyik legalacsonyabban függő gyümölcs lehet az EU döntéshozói számára.”
Forrás: CEPI hírlevél, 2024-02-13
