22 agrártárgyú törvény módosult

A Magyar Közlöny 2024. évi 52. számában megjelent a 2024. évi XIX. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról. A jogszabály 22 korábbi törvényt módosít.

2024. évi XIX. törvény
egyes agrártárgyú törvények módosításáról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: illetéktörvény) módosítására az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvénnyel összefüggésben kerül sor. Az illetéktörvény a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében megkötött szerződés fogalmat használja a gazdaságátadásban résztvevők illetékkedvezményeinek meghatározásánál, amely kedvezmény az új gazdaságátadási szerződés jogintézményére is alkalmazható, ezért a „gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében megkötött szerződés” kifejezés „gazdaságátadási szerződésre” történő módosítása vált szükségessé.
   Az illetéktörvény módosítása továbbá – egy kiegészítő mentességre vonatkozó rendelkezés beépítésével – a pótlólagos fizetési kötelezettségre vonatkozó, a gazdaságátadókat meglehetősen hátrányosan érintő szabályozás megváltoztatását is célozza.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében vált szükségessé.
3. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosításának célja a vadászattal és vadgazdálkodással összefüggésben felmerült egyes szakmai és társadalmi igényekre figyelemmel a törvény rendelkezéseinek egyértelműsítése, pontosítása, kiegészítése, valamint az egységes hatósági jogalkalmazás és feladatellátás elősegítése.
   A módosítás érinti a vadászterületen létesítendő tartós telepítésű kerítés engedélyezését, valamint rendelkezéseket állapít meg az egyes vadászható nagyvadfajok állományának megfelelő kezelése, illetve csökkentése érdekében.
   A módosítás lehetőségét ad arra, hogy a jövőben a vadászatra jogosult a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére irányuló kötelezettségének elektronikus alkalmazás használatával is eleget tehessen, amellyel összefüggésben indokolt a vadgazdálkodási bírságra, illetve a vadászati hatóság által vezetett nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezek megfelelő kiegészítése.
   A törvény legutóbbi módosítása a vadászható állat és (gép)jármű összeütközésére, mint veszélyes üzemek találkozására vonatkozó ágazati szabályozást is egyértelműsítette. A jelen módosítás célja az ezzel összefüggő szabályok további pontosítása. Vadkár tekintetében a természetes önfenntartási érték megfizetésénél a gímszarvas mellett a dámszarvas megjelenítése is szükséges a vadfaj elszaporodására tekintettel. A dám egyre nagyobb területeket hódít meg, így indokolt, hogy ha a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervet a dámszarvasra vonatkozóan nem teljesíti, úgy a következő vadászati évben egy esetleges kár bekövetkezte esetén, annak 100%-át viselje. Emellett szükséges a vaddisznó törlése a több éve tartó afrikai sertéspestis megjelenésére és annak
   kezelésére irányadó külön szabályozásra figyelemmel.
   A módosítás megszünteti továbbá a vadaskertek vonatkozásában az eddigi indokolatlan különbségtételt az üzemeltetés és a haszonbérlet jogintézménye, illetőleg az üzemeltető és a haszonbérlő jogainak és kötelességeinek egyes feltételei között.
4. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtörvény) módosítása a vetőmag-előállításra vonatkozó rendelkezéseket érinti.
5. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításának indoka az eljárások gyorsítása, így a korábbi programozási időszakok még folyamatban lévő eljárásainak, ügyeinek gyorsabb lezárása, valamint a törvény egyes rendelkezései vonatkozásában a más jogszabályokkal való összhang megteremtése.
   
6. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) módosításának célja a tájképi elemek kapcsán speciális szabályok megállapítása, valamint az időleges más célú hasznosítás tárgyában kiadott engedélyekben foglalt kötelezettségek ellenőrzésének biztosítása, és szükség esetén az ezzel kapcsolatos mulasztások szankcionálása lehetőségének megteremtése.
7. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) módosítása technikai, pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz, amelynek keretében többek között kiegészül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba vétele a vállalkozások, létesítmények mellett azok tevékenységével, illetve az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő tevékenységének végzéséhez követelményként kerül megállapításra az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer szerinti azonosítóval (a továbbiakban: FELIR azonosító) való rendelkezés.
8. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy a törvény egységes megnevezést tartalmazzon a támogatási azonosító tekintetében, valamint utaljon a Vidékfejlesztési Terv mellett Magyarország Közös Agrárpolitikához kapcsolódó stratégiai tervére (a továbbiakban: KAP Stratégiai Terv) is.
9. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítását az agrártámogatásokat érintő intézményrendszeri változás, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvénnyel való összhang megteremtése indokolja.
10. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálja.
11. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása az elektronikus kapcsolattartással összefüggő rendelkezéseket tartalmaz, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) – a jogszabályban rögzített feladatai ellátásához – az érintett természetes személyek egyedi azonosítóját megismerje.
12. –
13. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) módosításának célja a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése kapcsán az Alkotmánybíróság 24/2023. (XII. 5.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelménynek megfelelő jogszabályi környezet kialakítása, valamint
    a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) szerinti eljárások és a földforgalmi szabályok összehangolása.
14. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Termékpiaci tv.) módosítása választ kíván adni arra a magyar agrárszektorban mutatkozó igényre, hogy a már szabályozott, uniós agrártámogatási eszközökkel kifejezetten ösztönzött horizontális, tehát a termelők egymás közötti együttműködése mellett, a termelők és feldolgozók közötti piaci kapcsolatok tartósságának adminisztratív úton történő elősegítése, azaz a vertikális integráció erősítése is előtérbe kerüljön. A törvénymódosítás a kockázatmegosztással, a késedelmes fizetések szankciójával, a tevékenységtől való eltiltással, a mezőgazdasági termeltetői szerződésekkel, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
15. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítását a fajták körének bővülésére tekintettel – a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták, valamint a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták mellett – a fajtarekonstrukcióval érintett fajták körének meghatározása indokolja.
16. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása a fenntartható vízgazdálkodási közösség által öntözni kívánt területekkel, illetve az öntözési körzetek meghatározásával kapcsolatos pontosításokat tartalmaz. A korábbi öntözési közösségek fenntartható vízgazdálkodási közösséggé történő átnevezésével összefüggésben a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg bejegyzéshez szükséges, alrészlet szintű ingatlan lista elkészítésével és átadásával járó feladatok nagyságrendjére figyelemmel szükségessé vált a vonatkozó jogi jelleg feljegyzésének kezdeményezésére meghatározott határidő módosítása is.
17. A Foktftv. módosítása a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások szabályainak módosítására irányul, valamint érinti az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének öröklés esetére vonatkozó rendelkezéseit is.
18. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) „dűlő” fogalmának pontosítására a gyakorlatban felmerült esetek miatt van szükség, valamint a törvény felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítésére is sor kerül annak érdekében, hogy az agrárminiszter a borpiaci elemzés tartalmát végrehajtási rendeletben állapíthassa meg.
19. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítását elsősorban a gazdaságátadási szerződés jóváhagyásához a hiányzó eljárásjogi szabályok pótlása, továbbá egyéb pontosító jellegű rendelkezések megállapítása teszi szükségessé. A gazdaságátadóra vonatkozó értelmező rendelkezések egyértelműsítését szolgálja a föld használatával kapcsolatos pontosítás. A módosítás továbbá egyértelműen körülhatárolja a gazdaságátadási szerződésben a gazdaságra vonatkozó adatokat, figyelemmel arra, hogy a hitel- és kölcsönszerződések, valamint a földhasználatra irányuló jogviszonyok kiemelése szükséges, amelyek a gazdaság vagyonának szenzitív elemei.
    
    Az eljárásjogi szabályok esetében a törvénymódosítás a gazdaságátadónak az egyes nyilvántartásokból történő törlésére és ennek kapcsán az érintett hatóságok értesítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Új elemként kerül beépítésre a szerződés módosításának lehetősége is, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához szükséges adatok és dokumentumok körére vonatkozó hozzáférési lehetőség és a mezőgazdasági igazgatási szerv részére az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó jogosultság előírása.
    
    A módosítás kapcsolódik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény pontosításához, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosításához.
20. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosításának indoka, hogy a Tfvt. 2. § 1. pontjára irányuló, 2024. július 1-jétől hatályba lépő módosítás átvezetésre kerüljön a 2024. október 1-jétől hatályos szövegváltozaton is.
21. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása az európai uniós, illetve hazai jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgáló rendelkezéseket tartalmaz.
22. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
    
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

–x–

forrás: Magyar Közlöny / NJT