“Make Europe Great Again!”, vagyis “Tegyük naggyá Európát” lesz az uniós magyar elnökség jelmondata – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségének hivatalos prioritásait, közösségi oldalait és vizuális megjelenését bemutató sajtótájékoztatón kedden a Várkert Bazárban.
A miniszter úgy fogalmazott: a választott jelmondat aktív és cselekvő elnökségre utal, egyúttal azt is szimbolizálja, hogy “együtt erősebbek vagyunk, mint külön”. Szavai szerint a jelmondat megjeleníti azt a felfogást, hogy Európa önálló globális szereplővé tud válni. Képes stratégiai érdekeit hatékonyan képviselni, nemcsak partnerekkel és szövetségesekkel együttműködve, de önállóan is, ha kell – magyarázta.
Bóka János hangsúlyozta, Magyarország rendkívüli helyzetben látja el az elnökségi feladatokat július 1. és december 31. között. “Európát a szomszédunkban zajló háború, a globális versenytársaktól való leszakadás, a sérülékeny biztonsági helyzet, az illegális migráció, a természeti katasztrófák, a klímaváltozás hatásai és a demográfiai helyzet egyaránt közös kihívás elé állítják” – fogalmazott.
Emellett 2024 az átmenet éve az unióban – folytatta, megjegyezve: a magyar elnökségnek az újonnan felálló Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal együttműködve kell biztosítania az intézményi átmenet zavartalanságát.
Az elnökségnek Európa békéjét és biztonságát kell szolgálnia – jelentette ki Bóka János. Hozzátette: a magyar elnökség Európa valódi problémáira valódi megoldásokat keres. “Elnökségként tisztességes közvetítők leszünk, akik lojálisan együttműködnek majd minden tagállammal és intézménnyel” – szögezte le.
Felidézte azt is: Magyarország húsz éve tagja az EU-nak, 13 évvel ezelőtt pedig elnökölte már az EU tanácsát, “tapasztalatunk tehát van.”
A miniszter ismertetése szerint a fél év során körülbelül 1500 tanácsi munkacsoportülést fognak lebonyolítani, 37 formális tanácsülést terveznek Brüsszelben és Luxemburgban, továbbá 230 elnökségi rendezvényt szerveznek Magyarországon. Utóbbiak között 16 informális tanácsülést, egy informális Európai Tanács-ülést és az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját.
Bóka János közölte: összesen hét prioritást határoztak meg az elnökség számára, ezek azok a területek, amelyekkel kiemelten szeretnének foglalkozni.
Az EU versenyképességének és gazdasági növekedésének ösztönzésére új európai versenyképességi megállapodást fogadnak el – ismertette. Hozzátette: támogatni fogják az európai védelmi ipar és innováció megerősítését, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködést. Partnerségi megállapodásokat kötnek a külső határok védelmére és a migrációt kiváltó okok kezelésére – mondta. Jelezte azt is: “érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles” bővítési politikát folytatnak, melynek során a Nyugat-Balkán minden tagjelölt országának bővítési folyamatában “tesznek egy lépést előre”. Mindemellett stratégiai vitát indítanak a kohéziós politika jövőjéről, gazdaközpontú agrárpolitikát támogatnak, “ami garantálja Európa élelmezés-biztonságát és tisztességes megélhetést biztosít a gazdáknak”. A demográfiai kérdéseket pedig minden tanácsi formációban napirendre tűzik – tudatta a miniszter, aki szerint a magyar elnökség nem ígér csodát, de a továbblépés és a változás lehetőségét hordozza magában.
"6. Gazdaközpontú uniós agrárpolitika Az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással, mint napjainkban. A klímaváltozás okozta rendkívüli időjárási körülmények, a megemelkedett input költségek, a harmadik országokból érkező import és a termelési szabályozások túl ambiciózus szigorítása jelentősen lerontotta az ágazat versenyképességét, ezen tényezők összeadódva pedig már az európai gazdálkodók létbiztonságát veszélyeztetik. Elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságra ne a klímaváltozás okozójaként, hanem a megoldás részeként tekintsünk, a gazdákat tegyük érdekeltté a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazásában. Az európai gazdák az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós polgárnak, ezért az EU stratégiai autonómiájának része kell, hogy legyen az élelmiszerszuverenitás és az élelmezésbiztonság hosszútávú garantálása. A magyar elnökség a következő félévben azon fog dolgozni, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács az intézményi átmenetet kihasználva politikai irányt mutasson az újonnan felálló Európai Bizottságnak az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése érdekében. A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése kiemelt jelentőségű, ha észszerű egyensúlyt keresünk az Európai Zöld Megállapodás stratégiai célkitűzései, az agrárpiacok stabilizálása és a gazdák tisztességes megélhetése biztosítása között."
A magyar elnökség sikere egész Európa sikere lesz – húzta alá.
Kovács Zoltán, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte: a hivatalos elnökségi naptárban 177 esemény szerepel, köztük 16 miniszteri ülés és 2 nagy csúcstalálkozó.
Elmondta, az események fő helyszíne a Várkert Bazár lesz. Várhatók rendezvények többek között a Bálna rendezvényközpontban, egyetemeken, minisztériumokban, de a Néprajzi Múzeumban vagy a Puskás Arénában is.
A miniszteri szintű külföldi delegációkat a Liszt Ferenc repülőtér T1 elnökségi terminálján fogják várni, amit mintegy 40-60 napig vesznek majd igénybe – jelezte Kovács Zoltán, megjegyezve: igyekeznek “a lehető legkisebb zavart kelteni a város életében.”
Elmondta: a magyar elnökség logóját díszítő Rubik-kocka a magyar találékonyságra és problémamegoldó képességre, valamint az európai ügyek bonyolultságára utal. Rámutatott: a kocka 27 elemből tevődik össze, pont ahány tagállama van az EU-nak. “Bár sokszor sokféleképpen gondolkodunk, a kocka lehetőséget ad arra, hogy amikor kirakják, egyszerre jelenjen meg benne az európai egység és a tagállamok, a nemzetek akarata, érdeke. A kettő dolog igenis összeegyeztethető” – fogalmazott a választott szimbólum kapcsán Kovács Zoltán.
A kormánybiztos kitért arra is, hogy már elindult a www.hu24eu.hu oldal, ahol a magyar uniós elnökséggel kapcsolatos legfrissebb hírek érhetők el.
Politikai és biztonsági szempontból is rendkívül sérülékeny időszakban fogja biztosítani az Európai Unió (EU) működőképességét és reagálóképességét a magyar elnökség – hívta fel a figyelmet Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségével kapcsolatos sajtó-háttérbeszélgetésen pénteken Budapesten.
A miniszter hangsúlyozta: az elnökséggel járó koordinációs, képviseleti és kommunikációs feladatokat “egy sok szempontból sajátos időszakban” kell ellátnia Magyarországnak. Azt mondta, hogy az európai parlamenti (EP) választások politikailag “új kezdetet” jelentenek, Európában “teljes intézményi sorcsere lesz”, a stabilitást pedig az Európai Unió Tanácsa, illetve a soros elnökségek rendszere hordozza.
Bóka János kiemelte: arra számítanak, hogy a magyar elnökség ideje alatt az orosz-ukrán konfliktus továbbra is komoly biztonsági és politikai kihívást fog jelenteni, a közel-keleti helyzet törékeny marad, a Kaukázus továbbra is konfliktusforrás lesz, a Távol-Keleten pedig “bármikor bármi megtörténhet”.
Mint mondta, a magyar elnökség prioritásait június közepén hozzák nyilvánosságra, de három meghatározó célkitűzésük van. Az egyik, hogy az intézményi átmenet zökkenőmentes legyen, a másik, hogy az elnökségre “semleges, tisztességes közvetítőként” tekintsenek, amely lojális a többi tagállammal és intézménnyel. A harmadik célkitűzés, hogy a következő ötéves uniós politikáról folyó megbeszéléseket “orientálják” azokon a területeken, amelyeket a magyar kormány kiemelten fontosnak tart. Ilyen többek között a gazdasági versenyképesség erősítése, a biztonsági és védelmi politika erősítése, a közös agrárpolitikai és demográfiai kihívások kezelése – sorolta a tárcavezető, hozzátéve: foglalkozniuk kell a migrációs politikával, és fontos kérdés lesz a kohéziós politika jövője is.
Bóka János rögzítette: tisztában vannak azzal, hogy más tagállamokhoz képest “talán szorosabban fogják figyelni a magyar elnökséget, és magasabbak lesznek az elvárások, mint másokkal szemben”, de “nekünk ez nem probléma, mi ezeknek a magasabb elvárásoknak is meg fogunk felelni”.
Beszélt arról is, hogy a magyar elnökség előrelépést kíván elérni az EU bővítése terén. Azt szeretnék, hogy a bővítési politika objektív, érdemalapú folyamat legyen – fogalmazott.
Bóka János kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy az elnökség bizonyos magas szintű protokoll eseményein Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz majd. Miniszterelnöki jelenlét lesz többek között az informális európai tanács ülésen és az európai politikai közösség csúcstalálkozóján. Hozzátette: az elnökség programtervei között szerepel egy EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó megszervezése is, amely nem magyarországi helyszínen lenne. A miniszterelnöknek van protokolláris szerepe továbbá az elnökségi átadás-átvétel során – folytatta, megjegyezve: szokás az is, hogy a kormányfő fogadja az Európai Bizottság biztosi kollégiumát, az Európai Parlament elnökök értekezletének delegációját. Emellett az EU tagállamainak parlamenti együttműködései keretében is lesz olyan plenáris ülés, amely miniszterelnöki jelenlétet igényel – jelezte.
Bóka János közölte: a fentieknél sokkal fontosabb lesz a magyar miniszterelnök informális, politikai közvetítőként, “brókerként” betöltött szerepe.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt: 2011-hez képest “egészen más felkészültséggel és szervezési képességgel” kezelik most az elnökséget.
“Nem újdonságént, nem ünnepként éljük meg a dolgot” – jelentette ki, hozzátéve: az elnökségi munka egy olyan együttműködési rendszer működtetése, amiben Magyarország egyébként is aktív.
Az államtitkár rögzítette: vannak kérdések, amelyekben a magyar álláspont markánsan különbözik a nyugat-európaitól. “Ez nem fog megváltozni csak azért, mert Magyarország viszi az elnökséget” – húzta alá.
Kovács Zoltán elmondta: az elnökség idejére 177 eseményt terveznek, de a kapcsolódó, informális rendezvényekkel együtt összesen 210-220 esemény várható.
A rendezvények központi helyszíne a Várkert Bazár lesz, itt alakítanak majd ki sajtóközpontot is – ismertette, megjegyezve: a nagyobb létszámú eseményeket a Bálnában és a Puskás Arénában szerveznék meg.
A kormánybiztos beszámolt arról is, hogy az elnökségnek 37 milliárd forintos költségvetéssel “futnak neki.”
Hozzátette: turisztikai szempontból valószínűleg rekord év lesz az idei. Mintegy 30-50 ezer beutazással számolnak – jegyezte meg.
Kovács Zoltán hangsúlyozta: Magyarországnak kellő tapasztalata és tudása van ahhoz, hogy világszinten bonyolítson le csúcstalálkozókat. Szavai szerint a rendvédelmi szervek is maximális felkészültséggel és odafigyeléssel készülnek a feladataikra. “Rendkívül magabiztos, magas szintű a tudásuk”, legyen szó személyi védelemről vagy közlekedésbiztosításról – mondta Kovács Zoltán.
forrás: MTI 06-18 / Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
