FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

COFO27

ÉVOSZ: Lázár János interjú építésügyekről

A Spakli’21 Podcast legújabb adásában újra elfogadta az ÉVOSZ meghívását Lázár János építési és közlekedési miniszter, és interjút adott Bene Jánosnak.

A beszélgetés során kitértek többek között:

  • Miért lesz jó a lakosságnak és miért az építőiparnak az új kastélytörvény?
  • Milyen hatással lesz az Otthonfelújítási Program az építőiparra?
  • Milyen hatása lehet a kivitelezésekre a regisztrált kivitelezői pozíciónak?
  • Milyen állami beruházások várhatóak, milyen projektek vannak előkészítés alatt?
  • Milyen szerepe lehet az ÉVOSZ-nak a hatékonyság növelésében?
  • Jogszabályalkotóként mit javasol a piaci szereplőknek?
  • Milyen feladatok, kihívások várják az év hátralévő részében?

A 43 perces podcast az alábbi képre kattintva elérhető számítógépről, illetve mobileszközről:

Forrás: ÉVOSZ hírlevél
Nyitókép: L.J. FB oldala

A Spotify azon igyekszik, hogy a látogató regisztráljon a felületen, de a sütik elfogadása után a fenti podcast regisztráció nélkül is meghallgatható.


Az interjú kivonata (MN):

Lázár János építési és közlekedési miniszter Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A 2023-as év volt a magyar építőipar fekete éve – erről is beszélt az építési és közlekedési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) podcastjének legújabb adásában, a Spakliban. A Világgazdaság összegzése szerint a tárcavezető felidézte, hogy 2022 őszén az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) mintegy 5.000 milliárd forintnyi állami beruházást állított le. Ez nagyjából 300 építkezést érintett. (Később arra is felhívta a figyelmet, hogy minisztersége alatt 80 új beruházást kezdtek el 3000 milliárd forint értékben, ezek java útépítés). Mindezt most úgy kommentálta a tárcavezető, hogy a „beruházási stopot nem lehetett nem észre venni”. 

A következmények között említette, hogy az építőiparban történtek elbocsájtások, nehézségek támadtak cégeknél és volt, amelyiket el is adták. Azonban 2024-ben mintha némi konszolidációt látna összefüggésben azzal, hogy az építőipari infláció 1-2 százalékra zuhant. A magánberuházások lendültek meg, azon belül is a gyárépítések. Ezek jelentik a fényt az alagút végén szerinte, mert az állam nem szállt vissza az építőiparba, pedig a megrendelések harmada hozzá kötődik. Ezért nagyon fontos lépés az otthonfelújítási program, amellyel a számítások szerint nagyjából 200 milliárd forintnyi forgalmat generálnak. Lázár János kihangsúlyozta, hogy az építésgazdaság magyarnak tekinthető, hiszen háromból két szektorban is hazai erőfölény összpontosul. 

  • A kereskedelem részében 80 százalékos a magyar jelenlét,
  • a kivitelezésben már 90 százalék,
  • viszont az építőanyag 80 százalékban külföldi kézben összpontosul.

Az ágazat sokat tisztult, de el kell érni a hatékonyság javulását is. Szintet kell lépni a minőségben, hiszen az építőipari cégek feltőkésítése megtörtént. Ezeket a pénzeket vissza kell forgatni a minőségbe. Ezen a ponton fűzte hozzá, hogy a magyarországi épületegyüttesre általánosan igaz, hogy felújításra szorul a következő húsz évben.

Lázár János kitért arra is, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek 55 százalékát továbbra is blokkolják, ezt pedig a magyar kormány külföldi tőkével, FDI-befektetésekkel váltja ki. Csakhogy ezek esetében másképp kell építeni, mert a magánberuházók költségérzékenyebbek, mint az unió.

Milyen állami beruházások indulnak el?

A minisztert kérdezték arról, hogy milyen projekteket tud megígérni az építőiparnak. A kérdés megválaszolását privát és állami részre osztotta. Rámutatott, hogy amennyiben lesz gazdasági növekedés, akkor lesznek beruházások is. Azonban jelenleg két probléma adott: a beruházások és a fogyasztás párhuzamos visszaesése, ami az inflációval együtt tetemes gondot jelentett. 

Az a csoda, hogy ilyen negatív gazdasági szituációban politikai szinten talpon állunk. Az a kérdés, hogy lesz-e 2 százalék, 2-4 százalék vagy 4 százalék fölötti GDP-bővülés 2025-26-ban. Ez fogja húzni a beruházásokat – fogalmazott.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a maga részérő szkeptikus a lakáspiac kapcsán, mert 6-10 százalékos kamatok mellett ez nehezen élénkül. Amíg nem csúszik vissza 4-5 százalékra, addig a magyarok nem fogják lakás vagy ház vásárlására költeni a pénzüket. Utalt rá, hogy 5-6 ezer milliárd forint megtakarítás halmozódott fel, amit nem költött el a lakosság. Ha az alacsony kamatok újra megjelennének az építőiparban, be tudna indulni a lakáspiac. Jelenleg 20 ezer új lakás építése zajlik, ebből 15 ezer az idén elkészül. Évente legalább 45 ezer új lakásra lenne szükség – vélte.

Tízéves beruházási tervek

Lázár János azt is közölte, hogy mindegyik minisztérium elkészült a maga tízéves beruházási tervével, hogy a saját portfólióján belül mit, mikor és hol szeretne fejleszteni, építeni. „Nekem személyesen le kellett raknom egy tervet, hogy hol lesznek útépítések, a belügynek, hogy hol lesznek kórház- és szociális intézményi felújítások. Erre persze kihat, hogy az uniós finanszírozás feloldása hogyan halad, illetve hogy a költségvetésben milyen erőforrások állnak a rendelkezésre” – sorolta.

Ezzel együtt is elkészült a mélyépítés tíz éves programja, benne autópályákkal, gyorsforgalmi utakkal és a közúthálózat felújításával. Program van, súlyos ezermilliárdokkal, kérdés, lesz-e erőforrás – mondta. Reménytelinek nevezte, hogy hogy az útépítés mára megtérülő befektetésnek bizonyul. Az állam jelenleg mintegy 600 milliárdnyi útdíjat szed be, ami meg fog duplázódni 1000-1200 milliárdra.  Mintél több a gyorsforgalmi út, annál többet keres rajta az állam. 

Azt is bejelentette, hogy biztosan fel fogják újítani a magyar vasúti pályákat. 

Most a 6000 kilométernyi hálózatból körülbelül 3000-3500 kilométer hosszan sebességkorlátozás van érvényben. Európai befektetési bankokkal tárgyalunk, hogy hitelt veszünk fel és a következő négy évben több milliárd eurót fordítunk a vasúti pálya felújítására – jelentette be. Ezt azért teszik, hogy felszámolják a késéseket.

A tárcavezető magasépítéseket is beharangozott. Azt mondta, hogy minden ciklusban indítanak hídépítést és így van ez most is. Egy új híd megépítését meg fogják kezdeni, várhatóan Mohácsnál, de több átkelő is napirenden van. Végezetül azt is jelezte, hogy szimbolikus projekteket is megkezdnek. Kiemelte a Pázmány-campust, amely értéke 250-300 milliárd forint. A katolikus egyetem új központja 50 ezer négyzetméteren jön létre Budapesten. Hasonló közcélú fejlesztések lesznek, ezek között tornacsarnokokat és kórházfelújításokat említett.

Újjáépítik Debrecent

Beszélt arról is, hogy 2025 második felében, 2026 egészében jelentős út, vasút és műtárgy építések lesznek. A magyarországi 800 híd jelentős része felújításra szorul és Lázár János azt is mondta, hogy a középület fejlesztések veszik kezdetüket 175 járás központjában.

Külön az építőipari vállalkozók figyelmébe ajánlotta Debrecent és Szegedet. Úgy fogalmazott, hogy Debrecen újjáépítése zajlik, amit egy gigantikus ipari fejlesztés tesz lehetővé. Húszezer új munkahely jön létre, a következő években a lakosság 60 ezerrel ugorhat meg. Szeged a BYD megjelenésével hasonló út előtt el. 

A következő három-négy évben nagy pörgés lesz, Budapesten kívül is van élet – tette hozzá.

Forrás: magyarnemzet.hu

Szerkesztette: MM

Előző cikk

Magán erdőgazdálkodók, erdészeti szolgáltatók a számok tükrében 2023.

Következő cikk

Alternatív villamosenergia-ellátási terv



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések