Az elmúlt évtizedben jelentős változások történtek. Gyors technológiai innováció, változó globális dinamika és geopolitika, világméretű világjárvány, valamint a kommunikációs megközelítések törése és újjáépítése. Fejlődött a mesterséges intelligencia, a félretájékoztatási kampányok, a podcasting, a közösségi média és a tudományos kommunikáció fontosságának felismerése.
Az előző, 2014-es Communicating Forest Science Manual (Erdészettudományi kommunikációs kézikönyve) a maga idejében innovatív volt. Az erdészeti tudományokról való hatékony kommunikáció akkor és ma is fontosabbnak tűnt, mint valaha. Az erdőknek az olyan globális kihívások kezelésében játszott szerepe, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és az emberi egészséggel kapcsolatos kérdések, kritikusan fontos közvetíteni. Mivel a népesség egyre inkább a városi területek felé mozog, az erdőkkel kapcsolattartás és az erdészeti tudományokról tájékoztatás továbbra is fontos.
Az új kézikönyv alapjául a 2014-es kézikönyvet használtuk – megtartva az “örökzöld” fejezeteket, például a kommunikációs stratégiákról, de új külsőt adva azoknak. Megújítottuk a médiakapcsolatokról és a közösségi médiáról szóló fejezeteket – ezek a tudományágak az elmúlt évtizedben drasztikus változásokon mentek keresztül. Ebben a kiadásban rengeteg új tartalom található, többek között az erdőpszichológiáról szóló fejezet, valamint a legjobb gyakorlatok esettanulmányokkal illusztrált új szempontjai.
Ez a 2024-es Communicating Forest Science Manual kizárólag online formátumban lesz elérhető – hogy élő dokumentum legyen, ahol a hiperhivatkozások frissíthetők és hozzáadhatók, a tartalom pedig az aktuális kontextus alapján módosítható.
A 2024. évi Erdészettudományi kommunikációs kézikönyv a IUFRO honlapján érhető el, s onnét minden fejezete egyenként angolul letölthető a fejezetcímekre kattintva.
Előszó (1 oldal)
- fejezet: Az erdészeti tudományok sikeres kommunikációja (4 oldal)
A modellek megalapozzák a stratégiai erdészeti tudományos kommunikációt, és betekintést nyújtanak az alapvető tevékenységekbe az üzenet kidolgozásától a célközönség meghatározásáig. Ez a fejezet az elméleti ismeretekre támaszkodva segít az erdészeti tudományok kommunikátorainak abban, hogy meghatározzák a közönséggel kapcsolattartás legjobb módját.
- fejezet: Kommunikációs stratégia (7 oldal)
A kommunikációs stratégia az erdészeti tudományos kommunikációs tevékenységek tervezésének, végrehajtásának és sikere mérésének útiterveként szolgál. Ez az átfogó fejezet kiemeli a megvalósítható stratégia nyolc kulcselemét, és gyakorlati tanácsokat ad a saját stratégia megalkotásához és a kommunikáció következő szintre emeléséhez.
- fejezet: Belső kommunikáció (3 oldal)
A kommunikáció nem korlátozódik a külső közönségre; az erdészeti tudományos szervezeteken belüli és az erdészeti szervezetek közötti kommunikáció – a belső kommunikáció – szintén létfontosságú tevékenység. Ez a fejezet a belső kommunikáció értékét tárgyalja, és tippeket ad a szervezeteken belüli kommunikáció javítására.
- fejezet: Új média (10 oldal)
Az új média olyan számítógép-alapú technológia, amely megkönnyíti a felhasználói interakciót, és használata az utóbbi években exponenciálisan nőtt, többek között az erdészeti tudományok területén is. Ez a fejezet ismerteti az új médiatechnológiákat, rávilágít ezen egyre fejlődő eszközök kihasználásának lehetőségeire, és tippeket ad arra vonatkozóan, hogyan lehet ezt a leghatékonyabban megvalósítani az erdészeti tudományos szervezetekben.
- fejezet: A média elkötelezettsége a digitális korszakban (13 oldal)
A médiával kapcsolattartás kifizetődő befektetés az erdészeti tudományok kommunikációjában. Ez a terjedelmes fejezet a téma alapozója, amely gyakorlati útmutatást és tippeket nyújt a média számára megismertetéstől kezdve a történet megismertetésén át a média eszköztárának összeállításáig, a különböző formátumú interjúk kezeléséig és a tudományos félretájékoztatással szembeni fellépésig.
- fejezet: Kulcselőadások és történetmesélés (5 oldal)
A tudományos vitaindító előadás összehozza a konferencia résztvevőit, és meghatározza a konferencia témáját. A történetmesélés beépítése emlékezetesebbé, hatékonyabbá és vonzóbbá teheti ezeket az előadásokat. Ez a fejezet a tudományos történetmesélés erejét és azt mutatja be, hogyan lehet a főelőadáson belül narratívát kialakítani.
- fejezet: Erdőpszichológia: Az erdei kommunikáció hatékony megfogalmazása és keretezése (15 oldal)
A tudomány az objektivitásán alapszik, de ez nem jelenti azt, hogy a szubjektívnek ne lenne szerepe. Ez a fejezet a “keretezés” fogalmára összpontosítva azt vizsgálja, hogy az érzelmek milyen fontos szempontok az erdészeti tudományos kommunikációban, lehetővé téve a kommunikátorok számára, hogy feltárják saját motivációikat, vonzóvá tegyék közönségüket, és olyan stílust alkalmazzanak, amelyben az érzelmek együtt működnek a tényeken alapuló tudományos eredményekkel.
- fejezet: Esettanulmányok – Cathy Watson, CIFOR-ICRAF előszava (1 oldal)
Az ismételt tanulságok között szerepelt a “használj igaz és személyes történeteket” és “harapható információkat”; legyen “átélhető a hangnem”; és működj együtt másokkal és “ápold a szövetségeket”. “Folytasd tovább, és ne add fel” volt egy másik téma. Ez a fejezet a frontvonalban kommunikáló szervezetektől – az olaszországi erdőtől kezdve New Jersey város Newark városi erdein át a Goriški Kras erdőig, amely Szlovénia történetének legnagyobb erdőtüzét élte át – nyújt inspiráló olvasmányt.
8.2. Három kulcsfontosságú lépés az Országos Faegyenlőségi Mozgalom kiépítéséhez (6 oldal)
8.3. Erdészeti kommunikációs megközelítések Szlovénia legnagyobb erdőtüzénél (11 oldal)
8.4. A szardíniai Quercus sp. erdőgazdálkodásból származó fenntartható parafa tanúsítása körüli tudományos ismeretek kommunikálása (4 oldal)
8.5. Kommunikáció a környezeti szolgáltatásokért kifizetésekről: Costa Rica esete (4 oldal)
8.7. Elágazás: az IUFRO erdészeti podcastja (5 oldal)
8.8. Az erdészeti kommunikáció új hulláma Olaszországban: Hogyan változott egy egyetemi szervezet a hétköznapi emberek népszerű forrásává? (6 oldal)
8.9. A kameruni környezetvédelmi civil szervezetek erdészeti tudományos kommunikációja: az ERuDeF és a FODER esete (6 oldal)
Köszönetnyilvánítás (3 oldal)
Forrás: IUFRO
(MM)
