Magyarországon az ötvenes évek óta folyamatosan növekedik az erdőterületek nagysága köszönhetően az erdőtelepítési és országfásítási programoknak. Hazánk teljes területének 22 százalékát erdő teszi ki, ez több, mint 2 millió hektárt jelent, melynek nagyságrendileg 60 százaléka állami, 40 pedig magán kézben van. Főként az idei, de az elmúlt pár év aszályhelyzete a magyarországi erdőterületeket sem kímélte, már augusztusban észrevehetőek voltak a súlyos vízhiány tünetei a fákon.
A hazai erdők helyzetéről és az erdőgazdálkodást érintő kérdésekről beszélgetett az Agrárszektor a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) ügyvezető elnökével.
Trianon után drasztikusan megváltozott, illetve lecsökkent az erdőterület Magyarországon az elcsatolások miatt. Ekkor volt 7,3 millió hektár erdő, ez pedig 1,1 millió hektárra csökkent le. Főként 1950 után, a céltudatos erdőgazdálkodás eredményeként a nagyszabású erdőtelepítések elindulásával az ország erdeinek területe 1992-re mintegy 1,7 millió hektárra növekedett, amely 18,5 százalékos emelkedést jelentett. Az elmúlt három évtizedben, köszönhetően az erdőtelepítési és az országfásítási programoknak jelenleg nagyjából az ország 22 százalékát borítja erdő, ez pedig körülbelül 2 millió hektár.
Az Északi-Középhegység legerdősültebb, ez a régió az összterület 30 százalékát teszi ki. A dunántúli területek kissé elmaradnak a 30 százaléktól, Budapest és Pest megye az összes terület 20-25 százalékát adják. Az Alföldön a legkisebb az erdősültség. Az erdőknek a 22 százaléka védett természeti területen található és 40 százaléka a Natura 2000 hálózatnak a része. Az elmúlt két és fél évben 46 ezer hektár erdőt telepítettek hazánkban, ez most prioritás – fogalmazott a MEGOSZ képviselője. Hozzátette: az erdészeti szakpolitikának ez már eleve egy régóta kiemelt célja, de az utóbbi években ez még jobban felértékelődött. A cél, hogy 2030-ra a 27 százalékos erdősültséget érjünk el. Van még min dolgozni, de ezt segítik az erdőtelepítési programok, meg az országfásítás is.
Erdeink összetétele
Az erdők fajtajösszetétele elég változatos hazánkban. Legnagyobb területen akác található, a Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2022-ben ez 457 937 hektárnyi területre volt tehető. Az akác létjogosultsága még vitatott, hiszen jó pár száz éve jelen van Magyarországon, viszont – nyilvánvaló gazdasági jelentősége mellett – sokan veszélyes fajnak tartják.
Mindenesetre vannak olyan területek, ahol tényleg csak az akác a megoldás, mert más fafaj nem marad meg az adott termőhelyen – vélekedett a szakember. Őshonos fajok közül a tölgy, ami a legnagyobb területet foglalja el, ez közel 400 000 hektár. Nagyobb számban található még cser, bükk, gyertyán, illetve hazai és nemes nyár, de az erdeifenyő is értékelhető mennyiségben van jelen erdeinkben. Fontos említést tenni néhány az erdőgazdálkodást veszélyeztető fajokról, mint a melyek leginkább az Alföldön, illetve a dombvidékeken terjedtek el nagyobb mértékben. Ilyen például a bálványfa, az amerikai kőris, a zöld juhar és a nyugati ostorfa. Ezek azért veszélyesek, mert kiszorítják az őshonos fákat és megnehezítik az erdőfelújítást, veszélyeztetik a biodiverzitást.
Tulajdoni viszonyok
A nagyságrendileg 2 millió hektár erdő 60 százaléka állami tulajdonban van, a maradék 40 százalék pedig magán kézben – mondta a MEGOSZ ügyvezető elnöke. A magánerdőket rendkívül elaprózott tulajdonviszonyok jellemzik és még mindig sok az osztatlan közös terület. Szintén elsősorban a magánerdőkre jellemző, hogy sok rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdő van. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen nincs bejegyzett erdőgazdálkodó, azaz nincs kezelve az adott erdőterület. Magyarországon európai szinten az egyik legszigorúbb erdőtörvény van hatályban, ez pedig egy nehezítő tényező lehet az erdőgazdálkodóknak is – vélekedett a nyilatkozó szakember.
Európában is sok helyen jellemző, de hazánk még inkább, hogy a magán erdőgazdálkodók a faanyagtermelést tekintik az egyetlen bevételi forrásnak. Egyre erősebben látszik viszont az a tendencia, hogy az erdőgazdálkodók még inkább rá lesznek kényszerülve, hogy ez ne így legyen. Egyre hangsúlyosabbá válnak a termelési szolgáltatások többi elemei (pl. erdei melléktermékek), valamint az egyéb ökoszisztéma-szolgáltatások is, mint például levegőminőség javítása, biodiverzitás megőrzése. Igen nagy figyelmet kapnak az utóbbi években a társadalmi-kulturális szolgáltatások, amelyek hozzájárulnak az emberek lelki és testi jóllétéhez, mint a rekreáció és az erdei turizmus.
A MEGOSZ kiemelt célja, hogy a segítsenek az erdőgazdálkodóknak, hogy az erdei ökoszisztéma szolgáltatások is bevételt biztosítsanak nekik. Magyarországon elég szigorú természetvédelmi jogszabályok vannak érvényben. A biodiverzitás megőrzése, az ökológiai egyensúly fenntartásának mind-mind meg kell felelni az erdőgazdálkodóknak is.
Az aszály az erdőket sem kímélte
A MEGOSZ szerint az idei aszályhelyzet komoly kihívás elé állította a magyar erdőgazdálkodókat. Ez már csak abból is látszott, hogy például a Bükk környékén már augusztusban, a magasabb térszinteken is olyan volt, mintha október lenne: sok faegyeden sárgás-barnás levelek voltak láthatók, ez pedig a jelentős mértékű vízhiány miatt alakult így.
Ezt az idősebb fák nagy általánosságban átvészelik, viszont a fiatal erdőtelepítések, erdősítések esetében veszélyt jelenthet, könnyen kipusztulhatnak
– vélekedett a nyilatkozó szakember. Hozzátette: sajnos az utóbbi években mindig lehetett kisebb-nagyobb aszálykárt tapasztalni, de az idei év rendkívül extrém volt. Még ha nem is pusztul el az idősebb faegyed, hosszú távon bizonyosan bevételkiesést okoz az erdőgazdálkodónak, ugyanis ezekben az aszályos időszakokban nem tudnak a fák megfelelően növekedni. Ilyenkor gyakorlatilag stressz állapotba kerülnek, ez pedig gyengíti az ellenálló-képességüket is. Hatalmas kockázat jelent az aszály miatt az erdőtüzek kialakulási is.
Az érkezett csapadék természetesen jót tett, hiszen az elmúlt időszakokban a talajnedvesség jelentős mértékben lecsökkent, a talajvízszint nagyon alacsonyan volt. Az is tény, hogy a hírtelen nagy mennyiségben lezúduló víztömegek az erdőkben szintén a fiatalabb facsemetéket veszélyeztethetik. Lemoshatják az erdőtalajt, viszont ha nem folyik el megfelelő mértékben akkor pangó vizet eredményezhet a fák gyökérzónájában, ez pedig betegségek kialakulásához, gyökérrothadáshoz vezethet. Az aszály miatt a fák többsége amúgy is legyengült, így ezekre még jobban érzékenyekké válhattak.
Ágazati támogatások
Az uniós támogatási ciklusokon belül mindig jelennek meg erdőkhöz kötődő támogatások – fogalmazott a MEGOSZ képviselője. A legnépszerűbbek az erdőtelepítéshez kötődők, de például az erdőkörnyezetvédelmre, vagy a gépberuházásokra vonatkozó támogatások is vannak. Január elsejétől új ciklusba léptünk, ekkor lépett életbe az új KAP 2023-2027. Az erdőkhöz kapcsolódó támogatások az idei évben kezdtek el megjelenni, de még mindig egy kis csúszást lehet tapasztalni, mert az összes támogatásból egyelőre 4 jelent meg, idén viszont várható a többi is. Az előző ciklushoz hasonló támogatásokat lehet majd igénybe venni, melyek a jobb, több erdő és a hatékony vállalkozás gondolatmenetre lettek felépítve – mondta MEGOSZ. Átfogó cél a tudásbővítés és a tudásátadás.
A megjelent támogatások közül elérhető már a Natura 2000-es erdők kompenzációs kifizetésére vonatkozó, illetve az erdőkár helyreállításával kapcsolatos pályázat is. Megjelent továbbá már a Fiatal erdők állománynevelésének támogatása, itt befejezett erdősítés ápolására, tisztításra és magas törzsnyesésre kaphatnak az igénylők támogatást. A negyedik közzétett erdészeti pályázat „Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése” című felhívás, amelynek keretén belül lehet például cserebogár elleni védekezésre támogatást igényelni, de akár víznyerőhely kialakítására is pályázhatunk.
Az erdőkhöz kötődő támogatások megnevezése és a hozzájuk tartozó támogatási kérelmek benyújtásának tervezett kezdő és záró időpontjai:
- Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése – 2024-2027 között egységes kérelem keretében
- Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása – 2024-2027 között egységes kérelem keretében
- Fiatal erdők állománynevelésének támogatása – 2024. szeptember 4. – 2025. szeptember 22.
- Erdőterületeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések – 2024-2027 között egységes kérelem keretében
- Erdészeti génmegőrzés támogatása -2024. IV. negyedév – 2026. IV. negyedév
- Erdőkörnyezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások (EKV 1-2.) – 2025. I. negyedév – 2027. IV. negyedév
- Erdőtelepítés és fásítás támogatása – 2024. IV. negyedév – 2026. IV. negyedév
- Erdőtüzek megelőzésének és kockázatcsökkentésének támogatása – 2025. II. negyedév – 2025. III. negyedév
- Erdészeti gép- és eszközbeszerzés támogatása – 2025. I. negyedév – 2027. IV. negyedév
- Az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló-képességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelése -2025. I. negyedév – 2027. IV. negyedév
forrás: AgrárSzektor / AgroNapló
