Az erdők egyrészt megoldást jelentenek a klímaváltozás ellen, másrészt azonban elszenvedik annak hatásait. Ezért a sikeres erdősítések érdekében a szaporítóanyag termelésben új eszközöket és módszereket kell alkalmaznunk – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, szerdán, Abaligeten, ahol átadták Magyarország első hűtött erdészeti magtárolóját.
Az államtitkár hangsúlyozta, az erdészeti ágazat egyik legfontosabb jelenlegi feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával aktívan cselekvő klímaadaptációs megoldásokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg. Zambó Péter kiemelte, nemcsak beszélni kell a klímavészhelyzetről, hanem érdemben cselekednünk szükséges. A szénmegkötés növelését, a klímaváltozás hatásainak csökkentését szolgálja az Agrárminisztérium minden olyan programja, amely az erdők gyarapodását tűzte ki célul. Ilyen például az Országfásítási vagy a Településfásítási Program, és kiemelendők a Közös Agrárpolitika pályázatai, melynek keretében az agrártárca külön kiírásokkal támogatja a szaporítóanyag-termelés fejlesztését, hogy a hazai erdészeti ágazat a kor elvárásainak megfelelően reagálhasson a klímaváltozásból eredő kihívásokra.
A korábbi évtizedekben alkalmazott szaporítóanyag-tárolási technológiák az egyre hektikusabbá váló időjárási viszonyok miatt már kevésbé tudják biztosítani a tölgymakk vetésig történő raktározását a minőség jelentős csökkenése nélkül. A Mecsekerdő Zrt. beruházásának a célja egy olyan hűtőház megépítése volt, mely lehetővé teszi az erdősítések során alkalmazott szaporítóanyag szabályozott körülmények között történő tárolását akár egy éven túl is. A beruházás összértéke 150 millió forint, melyhez az Agrárminisztérium 125 millió forintos tulajdonosi támogatást nyújtott.
Zambó Péter kiemelte, ez az innovatív fejlesztés lehetővé teszi azt is, hogy az őshonos fafajaink esetében szervezett, kontrollált keretek között a tőlünk délebbre lévő területekről származó szaporítóanyagot fogadjunk. A klímaváltozáshoz alkalmazkodás egyik lehetséges iránya, ha olyan genetikai állományú életközösségekből gyűjtjük az erdők megújításához szükséges makkot, amelyek már alkalmazkodtak a szárazabb és melegebb éghajlathoz. A megfelelő forrásokat hazánktól délnyugatra, a Balkánon és Törökországban kell keresnünk. Az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács és a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kísérleti programjában a közeljövőben törökországi tölgymakk érkezik Magyarországra, ahol megkezdődnek a széleskörű alkalmazáshoz szükséges vizsgálatok – mondta az államtitkár.
Hazánkban az erdészek és különösen az állami erdészeti társaságok legfontosabb feladata a nemzeti zöldvagyon védelme és gyarapítása. Az ágazat az erdők javait minden egyes ember és az egész társadalom számára biztosítja. Ennek a küldetésnek a része a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, és az alkalmazkodást szolgáló operatív cselekvés – hangsúlyozta Zambó Péter.
Forrás: AM
