Az Európai Unió tagállamainak környezetvédelmi miniszterei október 14-én, a magyar elnökség alatt tartott első hivatalos találkozójukon Luxembourgban számos fontos jogi aktust fogadtak el.
A biológiai sokféleségről szóló egyezmény (COP16) és az éghajlatváltozási egyezmény (COP29) részes felei konferenciájának soron következő tárgyalásain képviselendő közös álláspont mellett a döntéshozók elfogadták a levegőminőségi irányelvet, az elsivatagosodásról, a talajromlásról és az aszályról szóló tanácsi következtetéseket, valamint a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendeletet (CLP). Mivel a magyar elnökség egyik fő prioritása az EU versenyképességének erősítése, a minisztereknek lehetőségük volt Mario Draghi európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentése klíma- és környezetpolitikai szempontú megállapításainak megvitatására.
A biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek 2024. október 21. és november 1. között Caliban (Kolumbia) tartandó, 16. konferenciájára (COP16) készülő (ún. tanácsi következtetések formájában elfogadásra kerülő) mandátum tárgyalásaira érkezve az ENVI Tanács társelnökeként Nagy István, Magyarország agrárminisztere kiemelte:
Mind a mezőgazdálkodás mind az erdőgazdálkodás nagyon nagy mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a klímavédelmi célokat tudjuk teljesíteni és hogy egy olyan minőségi életteret tudjunk magunk köré teremteni, amelyben jó élni. (jelentette ki Nagy István Magyarország agrárminisztere)
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a biológiai sokféleség folyamatos csökkenése globális és egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiség számára, és ennek a kihívásnak a megoldásához változásra van szükség. A Tanács hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretrendszer teljes és hatékony végrehajtása. Hosszas viták eredményeként a miniszterek végül jóváhagyták a Tanács következtetéseit, amelyek megerősítik a 2022-ben, a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszerben vállalt kötelezettségeket: azaz 2030-ig meg kell óvnunk Földünk egyharmadát a természet javára, és a természetet az emberek és a bolygó érdekében a helyreállítás irányába kell vezetnünk.
További fontos mandátum került elfogadásra az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye részes feleinek Bakuban (Azerbajdzsán) 2024. november 11. és 22. között megvalósuló 29. konferenciájának (COP29) előkészítése keretében. A miniszterek tárgyalásaik során egyetértettek, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre, valamint a békére és a biztonságra. A COP29-en az EU támogatni fog egy hatékony, elérhető és ambiciózus globális célt az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatban, és ambiciózus éghajlat-változási terveket fog kérni annak érdekében, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozása elérhető legyen.
Az EU környezetvédelmi miniszterei véleményt cseréltek a kormányközi tárgyalóbizottság Busanban (Koreai Köztársaság), 2024. november 25. és december 1. között (INC-5) sorra kerülő, ötödik ülésszakának előkészítése keretében. A tárgyalóbizottság feladata az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése műanyagszennyezésről szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz kidolgozása.
Megkíséreljük elfogadni az ENSZ keretében a műanyagszennyezésről szóló egyezményt. Mindannyian ismerjük a tengerben, folyóinkban és tavainkban úszó mikroműanyagok és műanyagok problémáját. Fontos, hogy erre összpontosítsunk. (közölte Raisz Anikó környezetvédelmi és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár)
A miniszterek politikai iránymutatást adtak az elnökségnek, és meghatározták a továbblépést az INC-5-ön egy sikeres, ambiciózus és hatékony szerződés elfogadása felé. A miniszterek mindenekelőtt azonosították a rugalmasság és a konvergencia lehetséges területeit annak érdekében, hogy biztosítsák a szerződés hatékonyságát, megfelelő szintű ambícióval, reális megközelítést alkalmazva.
A magyar elnökség által készített dokumentum és a Bizottság tájékoztatása alapján a miniszterek ezeken felül számba vették az EU Vegyianyag-stratégiájának végrehajtását, és iránymutatást adtak a további lépésekhez. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a fenntarthatóságra vonatkozó Vegyianyag-stratégiának előtérbe kell kerülnie a következő politikai ciklus politikai napirendjén, az emberi egészség és a környezet védelme érdekében. A megbeszélésen olyan témák szerepeltek, mint a még nem végrehajtott intézkedések priorizálása, ideértve a REACH-rendelet felülvizsgálatát, a vegyipari ágazatban felmerülő új kihívások kezelése, így például az örök vegyianyagoké (PFAS), valamint a Vegyianyag-stratégia végrehajtásának felgyorsítása.
Az egyéb kérdések között az elnökség és a Bizottság beszámolt a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC69) Limában (Peru), 2024. szeptember 23-27. között megvalósult, 69. ülésének eredményéről. A miniszterek munkaebédjük során eszmecserét folytattak az EU versenyképességének jövőjéről készült, Mario Draghi korábbi európai jegybankelnök és olasz miniszterelnök jegyezte jelentés szakpolitikai vonatkozásairól, és arról, hogy az ajánlások hogyan járulnak hozzá leginkább az EU szén-dioxid-mentesítési célkitűzéseihez. A döntéshozók megvitatták továbbá, hogy a jelentés miként segítheti az EU jövőbeli politikáinak kialakítását, beleértve a 2040-es éghajlat-politikai kereteket és a körforgásos gazdaságot.
A Tanács vita nélkül elfogadta az európai fogyatékossági kártyáról és a fogyatékkal élők európai parkolókártyájáról aktusokat, a levegőminőségről szóló irányelvet, a platformmunkáról szóló irányelvet, az elsivatagosodás, a talajromlás és az aszály okozta sürgető kihívásokkal foglalkozó tanácsi következtetéseket, valamint a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendeletet (CLP).
forrás: HU24EU
