Az Európai Bizottság mai (2024. 10. 21.) intézkedéseivel további lépéseket tesz annak érdekében, hogy támogassa az éghajlatváltozással összefüggő példátlan katasztrófák sújtotta tagállamokat.
Amint azt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2024. szeptember 19-i lengyelországi látogatása során bejelentette, a Bizottság három uniós rendelet módosítását javasolja annak érdekében, hogy katasztrófa utáni helyreállítás támogatására mielőbb igénybe lehessen venni uniós forrásokat.
A javasolt módosítások a 2021–2027-es programozási időszakot illetően az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), a Kohéziós Alapot és az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+) szabályozó rendeleteket, valamint a 2014–2022-es keretet illetően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) szabályozó rendeletet érintik.
E javaslatok közvetlenül reagálnak az idén szeptemberben bekövetkezett katasztrófákra: a közép- és kelet-európai országokat sújtó árvizekre, valamint a Portugáliát sújtó erdőtüzekre. A javaslatok nyomán a hét érintett tagállam (Lengyelország, Románia, Ausztria, Csehország, Magyarország, Portugália és Szlovákia) együttesen mintegy 18 milliárd EUR-t (a kohéziós politikai alapokból körülbelül 17,7 milliárd EUR-t, az EMVA-ból pedig 588 millió EUR-t) programozhat át az éghajlati katasztrófákkal kapcsolatos segítségnyújtás célba juttatására. Az intézkedéseknek köszönhetően az EU rugalmasan nyújthat támogatást a közelmúltbeli és esetleges jövőbeli éghajlati katasztrófák érintett tagállamainak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott:„Éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák alkalmával Európa erősebb, ha összetart. Saját szememmel láttam az uniós tagállamokban szeptemberben bekövetkezett árvizek hatásait, és ígéretet tettem arra, hogy új rugalmassági mechanizmusokat vezetünk be annak érdekében, hogy támogassuk a tagállamokat a helyreállításban, a károk kijavításában és az újjáépítésben. A mai javaslatok azt mutatják, hogy eleget tettünk ezeknek az ígéreteknek: az uniós források magasabb arányú előfinanszírozásával és társfinanszírozásával fokozzuk a likviditást, és ezzel kézzelfogható változást idézünk elő a katasztrófák által leginkább sújtott emberek és régiók számára. Eszközöket biztosítunk a tagállamok számára ahhoz, hogy reziliensebbé váljanak, és felkészültebbek legyenek a jövőbeli válságokra.”
Fokozott likviditás a kohéziós politika keretében megnövelt előfinanszírozás és társfinanszírozás révén
A kohéziós politikai alapok jelenleg is mozgósíthatók a tagállamok támogatására az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák megelőzése és az azokat követő helyreállítás érdekében. A mai javaslatok azonban további rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy a tagállamok az alapok egy részét az infrastruktúrában és a berendezésekben keletkezett károk kijavítására, élelmiszersegélyekre, továbbá alapvető anyagi támogatás, szociális és egészségügyi ellátás nyújtására, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatás finanszírozásának ideiglenes támogatására fordítsák.
Emellett az ERFA és az ESZA+ keretében két új intézkedést is bevezetnek. Először is, a további 30%-os előfinanszírozás azonnal növeli a likviditást, melynek köszönhetően enyhül az érintett tagállamokra nehezedő költségvetési nyomás. Másodszor, az EU a támogatott intézkedések akár 100%-át is finanszírozhatja, anélkül, hogy az újjáépítési munkálatok beindításához nemzeti társfinanszírozásra lenne szükség.
A 2021–2027-es programozási időszakra a tagállamok számára elkülönített kohéziós politikai alapok legfeljebb 10%-a fordítható e célkitűzések megvalósítására, adott esetben a kohéziós politikai alapok közötti források átcsoportosítása mellett.
A vidékfejlesztési finanszírozási lehetőségek megerősítése a mezőgazdasági termelők, az erdőtulajdonosok és a vállalkozások számára
Emellett az uniós vidékfejlesztési alapokra (EMVA 2014–2022-es jogi keret) vonatkozóan ma javasolt módosításoknak köszönhetően a tagállamok nagyobb rugalmasságot fognak élvezni a természeti katasztrófák sújtotta mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és vállalkozások támogatása terén.
Az EMVA nyújtotta pénzügyi támogatást 100%-ban uniós forrásokból fedezik. A módosítás révén a tagállamok egyösszegű átalány formájában, közvetlenül és gyorsan nyújthatnak rendkívüli támogatást a mezőgazdasági termelőknek, az erdőtulajdonosoknak és a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k). Emellett a tagállamok nagyobb rugalmasságot fognak élvezni az érintett gazdaságok és erdők termelési potenciáljának helyreállítására irányuló intézkedések bevezetése és megerősítése terén.
Következő lépések
A javaslat rendes jogalkotási eljárás keretében most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerül.
Az elfogadást követően az érintett tagállamoknak a megosztott irányítás elvével összhangban el kell dönteniük, hogy sajátos szükségleteiket figyelembe véve miként tudják a lehető legjobban kiaknázni ezeket a rugalmassági mechanizmusokat, és hogy mennyi forrást csoportosítsanak át a közelmúltbeli katasztrófák következményeinek enyhítésére. Ezt követően a tagállamoknak felülvizsgálat és elfogadás céljából programmódosításokat kell benyújtaniuk az Európai Bizottsághoz.
Előzmények
A mai javaslat közvetlen válasz az idén szeptemberben bekövetkezett pusztító árvizekre, melyeket Közép- és Kelet-Európában a Boris vihar okozott, illetve a Portugáliát sújtó erdőtüzekre. Az intézkedések a 2024. január 1-je óta bekövetkezett természeti katasztrófákra is kiterjedhetnek.
A javaslat egy szélesebb hatókörű uniós reagálás részét képezi, amely nyomán a tagállamok az éghajlati katasztrófákat követően az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa révén támogatást kaphatnak az azonnali válságelhárításhoz, valamint – többek között az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a mezőgazdasági tartalék és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén – a hosszabb távú újjáépítéshez és rezilienciaépítéshez is.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2024. szeptember 19-i lengyelországi látogatása során bejelentette, hogy a kohéziós politikai alapok az árvízkárok helyreállítására is felhasználhatók.
A kohéziós politika az uniós régiók rendelkezésére álló legszámottevőbb uniós finanszírozási forrás az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák megelőzésében, kezelésében és a felkészülésben. A 2021–2027-es programozási időszakban a kohéziós politikai alapok (amelyek magukban foglalják az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Interreg programokat, a Kohéziós Alapot, az Európai Szociális Alap Pluszt és az Igazságos Átmenet Alapot) 14 milliárd EUR összegű uniós finanszírozást biztosítanak a tagállamok támogatására az éghajlattal kapcsolatos kockázatok megelőzéséhez és kezeléséhez.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) szintén kulcsfontosságú eszköz a katasztrófa utáni helyreállítás támogatásához. 2002 óta az EUSZA-támogatást a szolidaritás jegyében mozgósítják, támogatást nyújtva azoknak az uniós tagállamoknak és az EU-hoz való csatlakozásukról tárgyaló azon országoknak, amelyek természeti katasztrófákkal és jelentős népegészségügyi szükséghelyzetekkel szembesülnek. Tekintettel arra, hogy természeti katasztrófák egyre gyakrabban fordulnak elő és egyre szélsőségesebbek, a Bizottság a többéves pénzügyi keret közelmúltbeli felülvizsgálata során elérte az EUSZA éves költségvetésének megerősítését. Az EUSZA céljaira 2024–2027 között elkülönített éves költségvetés jelenleg mintegy 1,1 milliárd EUR.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben közel 9 milliárd EUR-t különítettek el a természeti katasztrófákra való felkészülést szolgáló intézkedések finanszírozására. Az ilyen intézkedések közé tartoznak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok – például árvizek, tűzvészek, viharok és aszályok – megelőzését célzó reformok és beruházások is.
Emellett a KAP stratégiai tervek (2023–2027) támogatják a mezőgazdasági vagy erdészeti potenciál természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati jelenségeket vagy katasztrófaeseményeket követő helyreállítását célzó beruházásokat. Ide tartoznak azok az intézkedések, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a klímaalkalmazkodáshoz; erre 2023 és 2027 között 93 milliárd EUR költségvetés áll rendelkezésre.
A 2023–2027-es KAP évente legalább 450 millió EUR összegű mezőgazdasági tartalékot is előirányoz annak érdekében, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket a termelést vagy a forgalmazást érintő piaci zavarok vagy rendkívüli események kezelésében. Az elmúlt években a tartalékot többször is igénybe vették a rendkívüli, kedvezőtlen éghajlati jelenségek által érintett mezőgazdasági termelők közvetlen támogatására.
A mai intézkedések a rendelkezésre álló forrásokkal együtt biztosítani fogják, hogy a tagállamok az „építsük újra, de jobban” megközelítést alkalmazva, azaz fenntarthatóbb, reziliensebb és befogadóbb társadalmak jövőbeli kialakítása révén végezhessék az újjáépítést.
A cikk a további információ szakaszban felsorolja a kapcsolódó jogszabályokat.
Forrás: Európai Bizottság
