A Parlament elfogadta az ENSZ éghajlat-változási konferenciájára (COP29) vonatkozó követeléseit, amelyek célja, hogy új kollektív célt határozzanak meg az éghajlatváltozás elleni fellépés finanszírozására.
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által kidolgozott és csütörtökön 429 igen szavazattal, 183 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás (és ennek az előterjesztett magyar változata) felszólítja az összes országot, hogy állapodjanak meg egy olyan, 2025 utáni új közös célról az éghajlatváltozás finanszírozására vonatkozóan, amely szociálisan igazságos, a szennyező fizet elvhez igazodik, és különböző állami, magán- és innovatív finanszírozási forrásokra épül.
A képviselők azt szeretnék, hogy a nagy kibocsátású és magas GDP-vel rendelkező nagy és feltörekvő gazdaságok anyagilag is hozzájáruljanak a globális klímavédelmi intézkedésekhez. Felszólítják az EU-t, hogy fokozza zöld diplomáciáját, hogy segítsen egyenlő nemzetközi versenyfeltételeket teremteni, elkerülje a szénátszivárgást, és növelje az éghajlat-politikai fellépés társadalmi támogatottságát. Az EU-nak ösztönöznie és támogatnia kell más országokat a szén-dioxid-árképzési mechanizmusok – például a kibocsátáskereskedelmi rendszer és a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus– bevezetésére vagy javítására.
(FATÁJ kiemelések az állásfoglalásból:)
N. mivel az erdők alapvető szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és az éghajlatváltozás mérséklésében; mivel a legfontosabb éghajlatváltozás-mérséklési intézkedések közé tartozik az erdőirtás megállítása, az erdővédelem fokozása, az erdőtelepítés és az újraerdősítés, valamint a felelős beszerzés;
57. hangsúlyozza, hogy növelni kell a beruházásokat, és hatékonyabban kell beruházni az innovatív és természetalapú megoldásokba, például az erdőtelepítésbe, az újraerdősítésbe és a természetes szivacsos tájakba, a vizes élőhelyek helyreállításába és a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokba az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megerősítése, és különösen az árvizek és aszályok korlátozása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen megközelítéseknek lehetőség szerint pozitív hatást kell gyakorolniuk a biológiai sokféleségre, és csökkenteniük kell a talajból származó szén-dioxid-kibocsátást és a víztestekre gyakorolt, helyszínen kívüli hatásokat, csökkenteniük kell a talajtömörödést, és elő kell segíteniük az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását; tudomásul veszi a Bizottság erdészeti irányításra és erdészeti monitoringra vonatkozó javaslatainak szerepét e tekintetben; súlyos aggodalmát fejezi ki a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról szóló rendeletben 2030-ra meghatározott, a szénelnyelők növelésére vonatkozó célérték, valamint a nemzeti energia- és klímatervekben foglalt cél elérését célzó intézkedések közötti jelentős eltérés miatt; sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák törekvéseiket;
59. hangsúlyozza, hogy a nagy szén-dioxid-elnyelő képességgel rendelkező ökoszisztémák, például a tőzeglápok, a vizes élőhelyek, az erdők (beleértve a természetes erdőket), a hagyományos agrárerdészeti rendszerek, a legelők és a kék szénmegkötő ökoszisztémák, például a sós mocsarak, a hínárok és a mangroveerdők, valamint az ezen ökoszisztémák működését lehetővé tevő fajok megőrzése és helyreállítása számos mérséklési és alkalmazkodási előnnyel jár; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki ezen ökoszisztémák feltérképezését, és dolgozzon ki módszereket az ezen ökoszisztémákból származó szén-dioxid-eltávolítás és kibocsátások pontos, megbízható és átlátható elszámolására oly módon, hogy az ne ássa alá a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseket, és hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a védett területek minőségét; figyelmeztet arra, hogy az egymásnak ellentmondó beruházások és ösztönzők – például a vizes élőhelyek lecsapolásának finanszírozása, majd később ugyanezen területek helyreállításának finanszírozása – aláássák az uniós pénzügyi erőforrások hatékonyságát, valamint elbizonytalanítják a mezőgazdasági termelőket és a mezőgazdasági ágazatot;
A COP29-nek „egyértelmű jelzést” kell küldenie a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra vonatkozó COP28-as kötelezettségvállalás nyomon követéseként, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatásának mielőbbi megszüntetését, valamint ezen források átcsoportosítását az éghajlatvédelmi intézkedésekre.
Háttér:
A COP29 konferenciára 2024. november 11-22. között kerül sor Bakuban (Azerbajdzsán). A Parlament küldöttsége november 18. és 22. között vesz részt a találkozón.
A COP29 célja, hogy áttekintést adjon a Párizsi Megállapodás végrehajtása terén elért jelenlegi eredményekről, és megállapodásra jusson a globális éghajlat-politikai fellépést támogató új pénzügyi forrásokról.
forrás: EurópaiParlamentPressRoom
