Az elmúlt évek forró, száraz nyarai megviselték és jelentősen károsították Békéscsabán is a fákat, fás szárú növényeket, különösen a tujákat, fenyőket és nyírfákat. Az önkormányzat idén 30 millió forintot fordított a kiszáradt, beteg egyedek kivágására, ugyanakkor azok mielőbbi pótlásról is gondoskodnak, hogy továbbra is zöld város maradjon Békéscsaba. A részletekről Ádám Pál képviselőt, az infrastrukturális fejlesztések tanácsnokát kérdeztük.
– A közelmúltban ismét díjjal ismerték el Békéscsaba virágosítási törekvéseit. Mit tud tenni azért az önkormányzat, hogy településünk a klímaváltozás közepette is zöld, virágos város maradjon?
– Ahogyan az elődeink, úgy a jelenlegi városvezetés is megtesz mindent a zöldfelületek gondozása, megőrzése, gyarapítása érdekében. A városnak jelenleg 150 hektárnyi erdeje van, a közterületeken pedig több mint 63 ezer fa áll. 2024-ben pedig a Virágos Magyarország versenyen a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Virágos Magyarország Szervező Bizottsága különdíját is elnyerte Békéscsaba, ezt a közelmúltban vehettük át. A zsűri kiemelte a Munkácsy Negyed kulturális és turisztikai értékeit, valamint a negyedhez kapcsolódó zöld környezetet. A fásítottság mértékének megfelelően városunk méltán érdemli ki a sokszor emlegetett zöld város jelzőt. A klímatudatos gondolkodás jegyében a város vezetése további jelentős mértékű zöldítést tűzött ki célul, így a közterületi faállomány folyamatosan növekszik.
– Hogyan választják ki, hogy milyen fákat ültetnek az elhalt, kiszáradt példányok helyett?
– Minden egyes fa sokat számít a levegő minősége szempontjából. Mindig szívügyemnek tekintettem a környezet megóvását, a zöldfelületek ápolását, lehetőség szerinti növelését. Képviselő-társaimmal nagy hangsúlyt fektetünk a város zöldítésére. A faültetést gondos tervezés előzi meg, amelyet szakemberek végeznek. Az egyik legfontosabb szempont az, hogy az adott faj jól tűrje a városi környezetet, a szűkebb életteret. Ma már a klímaváltozás hatásaira is tekintettel kell lenni: olyan fajokat részesítünk előnyben, amelyek jobban bírják a melegebb nyarakat és kevesebb vízzel is képesek fejlődni. Emellett figyelembe kell venni a fa növekedési ütemét, lombkoronájának árnyékadó képességét. Az ilyen körültekintő tervezés célja, hogy a városi fák hosszú távon is hozzájáruljanak a kellemesebb és élhetőbb környezethez.
Ádám Pál: Minden egyes fa sokat számít a levegő minősége szempontjából
– Az utóbbi napokban a város több pontján ültettek fákat, és további csemeték ültetése is várható. Pontosan hol?
– Gerlán a Jázmin, a Madarász, a Pacsirta és a Juhász Gyula utcában volt faültetés; Jaminában ez a Szegfű, a Mokos, a Mátyás király és a Győri utcát érintette; a Lencsésin a Felső-Körös soron, a Lencsési út több pontján és a Rezeda utcában ültettek fákat. Ezeken a területeken összesen 49 fával gazdagodtunk, a többi csemete a város egyéb területein kap helyet.
– Milyen ütemezéssel, összesen hány csemetét ültetnek el, és mennyibe kerül mindez?
– A jövő év május 31-éig mintegy 100-120 facsemetét ültetünk el. Az első ütemben – 2024. december 10-ig – 69 csemetét, a második ütemben pedig a többit. A faültetésre és azok utógondozására, legfőképpen öntözésére 13,74 millió forintot fordít az önkormányzat jövő év végéig.
– A pótlásokon túl tervezik-e további fák telepítését?
– A LIFE projekt részeként, pályázati forrásból nagyszabású faültetés lesz. A projektben 1265 sorfa minőségű fát telepítenek a szakemberek, valamint 104 590 magágyi csemetét szánunk erdősítésre, többek között Jaminában, a CsabaParkban, a szennyvíztisztító telep környezetében, a Lencsési lakótelepen, a jelentős városi forgalmat bonyolító útszakaszokon, valamint dűlőfásítást is tervezünk.
forrás: behir
