A Török Erdőmérnöki Kamara meghívásából Grédics Szilárd az EFDSZ elnöke és Ivády László, az EFDSZ titkára részt vett egy török nemzetközi erdészeti konferencián, melyről Grédics Szilárd előadás formájában számolt be az érdeklődőknek, Egerben a Bródy Sándor könyvtárban.
A közép-ázsiai országok – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Grúzia –, valamint Magyarország, Moldávia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország mellett német erdészek is részt vettek a konferencián.
Törökország népességét tekintve Németországhoz hasonlít. Az aktív erdőmérnökök létszáma eléri a 20 ezer főt, erdőmérnök képzés 1835 óta, az Oszmán Birodalom összeomlása óta van, jelenleg 12 erdészeti fakultás van az országban. Az ország közepén, a világ legrégebbi migrációs útvonala mellett (mely Európát és a Szentföldet köti össze) kiélt a táj, de az ezen kívül eső, hegyvidéki területek jelenetős mértékben erősültek. Az északi-északkeleti régióban tölgyesek, bükkösök és fekete fenyvesek találhatók, míg a déli-délnyugati térségben jellemzően fenyvesek alkotják az erdőket.
Megtudhattuk, hogy a Törökország erdeinek területe 10-szerese a magyarországi erdőknek, viszont az erdőknek csupán 1%-a van magánkézben. Az erdők államosítását követően viszont az egyes térségekben meghagyták az ősi jussokat. Tehát lehet faizás, legeltetés. Antályában 5 évig pásztorolják (kerítés védelmében tartják) az erdőket, de utána beengedik az állatokat az erdőterületre, mert a fenyőt nem szereti a birka, kecske, szarvas, így az erdőápolást, a gyomok távoltartását elvégzi a jószág.
Mire használják fel a török fát, mint a legfontosabb természeti erőforrást?
Törökországban a faalapú lapok (MDF, forgácslap, laminált padló, stb.) gyártása világszínvonalú. A fatermékek 75 %-a a bútoriparban hasznosul, 12% az építőiparban, míg 13% dekorációs iparba kerül (pl.: csomagolópapírok). A fafeldolgozást egy szindikátus (OGM) végzi, melyet 33 partner alkot. A foglalkoztatottak száma nagy, a fafeldolgozásban 500 ezer fő, a kapcsolat iparágakkal együtt mindösszesen 1 millió fő.
Világviszonylatban a fafeldolgozásban Kínának vezető szerepe van, de Törökország a második, megelőzve Oroszországot. Törökország adja a világ laminált padló gyártásának 13 %-át, a török vállalatok pedig 17% -át.
A kiemelkedő eredményt vizsgálva láthatjuk az ágazat utolsó 20 évére visszatekintve, hogy közel négyszeres eredményt ért el a termelési értékben. Exportban pedig 30-szoros eredményt ért el Törökország, ami a nemzetgazdasági produktumban is jelentős! A szertor összes termelő kapacitása 20 év alatt meghétszereződött!
Hogyan kell gondolni a fára, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben? A globális szénmegkötés 60 %-át az erdő és talajlakók teszik ki. A talajlakóknak rendkívül nagy szerepe van a szénmegkötésben. Az óceán pedig 40 %-os szénmegkötő, ami leginkább a kékmoszatoknak köszönhető.
Azt mindenki tudja, hogy 1 m3 fa közel 0,9 tonna szénmegkötést jelent. De az már kevésbé ismert, hogy az ökológiai lábnyom piramis csúcsán az alufólia van, a piramis legalján pedig a fatermékek, jellemzően negatív mérleggel, újrahasznosítás esetén is. Ha valamit sokáig használatban tarunk vagy újrahasznosítunk, akkor tartósan ott tartjuk a szént. A faalapú épületekben is hatalmas szénmegkötés valósul meg. Fontos, hogy Magyarország is megtanulja, hogy a megtermelt faanyagot milyen piacon lehet elhelyezni úgy, hogy az minél tovább meg tudja őrizni (tárolni tudja) a megkötött szént.
Tanúsítványok. A fa legális útját a különböző tanúsítványok biztosítják. Ennek Törökországban is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A PEFC, FSC, EUDR és más tanúsítványokat nagyon fontosnak tartanak a török gazdaságban.
Terepi program. A két napos konferenciát egy terepi nap követte, ahol egy 500 ha-os leégett, majd újra erdősített erdőtömböt kerestek fel a résztvevők. Az erdősítést helikopterrel végezték, magvetéssel, majd villanypásztorral és fonattal kerítették a területet.
Az erdősítési feladatok mellett a török erdőgazdálkodó erdővédelmi tevékenysége is bemutatásra került. Az állami erdőgazdálkodásban jelentős szerepe van a tűzmegelőzésnek, az erdőtűz elleni védekezésnek. Saját tűzoltó repülőgépekkel, tűzoltó helikopterekkel, szerkocsikkal, drónokkal, hegycsúcsokon, magaslatokon kihelyezett nagy felbontású térfigyelő kamerákkal és tűzoltó csapatokkal rendelkeznek, amik a tűz megelőzésében, behatárolásában és megfékezésében fontos szerepet játszanak. A figyelő szolgálatot központi diszpécser központból (Ankarából) irányítják, innen koordinálják tűz esetén az akciócsoportok földi és légi tevékenységét.
Forrás: FB, 2025.02.06. EGERERDŐ Zrt.
