A Latvijas Valsts Meži (LVM) JSC működési eredményei azt mutatják, hogy a vállalat 2024-ben 150,1 millió euró adózás utáni nyereséggel fog rendelkezni. A különböző külső kihívások ellenére az LVM tavaly teljesíteni tudta a vevőkkel szemben vállalt kötelezettségeit, és a valaha volt legnagyobb mennyiségű hengeresfát – 7,44 millió m3 – és a valaha volt legnagyobb mennyiségű faaprítékot – 672,7 ezer MWh – szállított partnereinek.
Zane Driņķe, az LVM felügyelőbizottságának elnöke hangsúlyozza: „Bár tavaly nehéz volt a helyzet a nemzetközi fapiacokon, ahol a Lettországban termesztett és feldolgozott fatermékeket értékesítik, az LVM bevételei 2024-ben elérték az 598,8 millió eurót, amelyből 563,9 millió euró, azaz 94% a fatermékek – hengeresfa és apríték – értékesítéséből származó bevétel. Az LVM a 2024-es évet 150,1 millió eurós adózott eredménnyel (árbevétel-arányosan 26,6%) zárta.”
A gazdasági tevékenység lassulása a faanyag exportpiacain (építőipar, bútoripar, szállítás stb.) a hengeresfa árának csökkenésében is tükröződik. Az átlagos eladási árak mind Lettországban, mind a szomszédos balti államokban csökkentek a rekordszintekről. A tűzifa árszintje is csökkent, főként a meleg időjárás, a viszonylag alacsonyabb fosszilis energiaköltségek és a tűzifa-források megfelelő rendelkezésre állása miatt.
Rekordszintű erdőtelepítés
2024-ben 20 ezer hektár állami erdőt újítottak fel és erdősítettek be, ami a vállalat 25 éves történetében az eddigi legmagasabb újraerdősítési és erdősítési volumen, ami 6%-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Tavaly a PlantMax erdőtelepítő gépet kísérleti jelleggel tesztelték a vállalat földterületein, hogy a telepítési szezonban a jövőbeni munkaerőhiányt és az erdészeti szolgáltatások növekvő költségeit kezeljék.
2024-ben összesen 71,1 millió eurót fektettek be a fejlesztésbe, amelynek több mint felét, azaz 42,2 millió eurót az erdei infrastruktúrába: erdei utak és hidak építésébe, az erdei vízelvezető rendszerek helyreállításába és fapajzsos sávok kialakításába, amelyek a különböző gazdasági és társadalmi jelentőségű erdőterületek megközelítését biztosítják.
Kibővített drónflotta – a nagyobb hatékonyság érdekében
Az LVM a távérzékelési képességek segítségével egyre nagyobb mértékben használ drónokat az erdészeti műveletekben: erdőgazdálkodási tervezés, a vállalat által kezelt erdők, utak és vízelvezető rendszerek felügyelete, ásványi erőforrások kezelése stb. során. A drónflotta fejlesztésébe történő éves befektetések révén a vállalatnak ma már több mint 170 drón áll rendelkezésére, ami lehetővé teszi, hogy jelentősen növelje műveleteinek hatékonyságát.
Az LVM 2024-ben kapta meg Lettország első, drónokra vonatkozó működési engedélyét.
A fát széles körben használják az építőiparban
Tavaly tavasszal adták át a Mežvidy faiskola csemeteválogató és -feldolgozó komplexumát, amelynek építése 2023 decemberében fejeződött be. A komplexum építésénél széles körben alkalmaztak fát, többek között extra hosszú fesztávú ragasztott fa szerkezeteket. Szintén 2024 őszén helyezték üzembe az új LVM ügyfélközpontot a nyugatvidéki Vidzeme régióban – ez is a faépítés példája.
Az ásványi anyagok (főleg kő, kavics) értékesítésének növekedése
2024-ben 4,0 millió euró bevétel származott az ásványi anyagok és keverékeik külső vevőknek történő értékesítéséből. Az ásványi anyagok és keverékek teljes értékesítése 1 302,1 ezer köbmétert tett ki, ami 492,4 ezer köbméterrel, azaz 61%-kal több, mint 2023-ban. Az LVM ásványi anyaggyártásának egy részét közérdekű építési projektekhez, például országos regionális utak építéséhez használják fel. Tavaly lezárult a tőzegkitermelésre vonatkozó földbérleti szerződések átfogó bérleti díj felülvizsgálati folyamata.
Új technológiákat vezettek be a csemeték feldolgozására
2024-ben az LVM összesen 52,77 millió erdei facsemetét szállított a vevőknek (2023-ban 53,57 millió csemetét). Ebből 23,91 millió darabot külső vevőknek értékesítettek, ebből 6,89 millió darabot exportáltak. A tavalyi év a legsúlyosabb fagyok rekordját hozta, ami hatással volt a csemeték növekedési feltételeire, következésképpen az eladott mennyiségekre is.
A Strenči faiskolában üzembe helyezték a vállalat második alternatív homokragasztó palántakezelő vonalát, amely lehetővé teszi a palánták kezelését a vegyszeres növényvédő szerekhez képest környezetbarátabb technológiával. Tavaly a hosszú távú tervek átértékelése vezetett a dísznövénytermesztési ágazat bezárásáról szóló döntéshez.
Az uniós jelentőségű élőhelyek helyreállítása
A vállalat 2024-ben három környezetvédelmi projekten dolgozott. A lettországi veszélyeztetett víztestek felszíni vizeinek minőségének javítása érdekében az LVM részt vesz a LIFE program integrált „LIFE GoodWater IP” projektjében. Tavaly a projekt keretében tervezett zöld és kék infrastrukturális munkálatokat végeztek a Tora folyó partján: négy ülepítő tavat ástak ki, és több mint 7 ezer lombhullató facsemetét ültettek el egy körülbelül négy hektáros területen. A tervezett demonstrációs területet is kialakították: a folyón való átkeléshez fából készült gyaloghidakat, a pihenőhelyhez pedig fapadot telepítettek.
A LIFE-IP LatViaNature projekt is folytatta aktív munkáját. Befejeződött az invazív fürtös rózsa ( Rosa rugosa ) irtási módszereinek tesztelése a Ziemupe Természetvédelmi Területen, és folytatódott az Európai Unió (EU) jelentőségű erdei élőhelyek minőségének javítására tervezett munka a Grebļukalns Természetvédelmi Területen, az Engure-tó Természetvédelmi Parkban és a Zvirgzdze belföldi dűnék területén.
Az EU Kohéziós Alapja által társfinanszírozott projekt keretében az LVM által korábban helyreállított uniós jelentőségű területek és fajok élőhelyeinek karbantartási munkálatai is a tervek szerint zajlottak.
2024-ben a Természetvédelmi Ügynökséggel együttműködve új projekt – „A lápi ökoszisztémák helyreállítása a különleges védelmi területeken” – indult el. A projekt célja az uniós élőhelyek helyreállításának előmozdítása a fokozottan védett természeti területeken a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások érdekében. A projekt keretében legalább 1 500 hektárnyi tőzegmocsári ökoszisztémát állítanak helyre.
Az LVM munkatársai minden évben felmérik a vállalat által kezelt területet a védett fajok új élőhelyei, a védett madarak fészkelő- és párzási helyei, valamint különböző uniós jelentőségű biotópok után kutatva.
Az éves madármegfigyelés során a környezetvédelmi szakemberek 2024-ben 459 új fészket találtak, amelyek közül 19 fészkelő tengeri sas. Az elmúlt 30 évben, a 20. század óta jelentősen nőtt e faj populációja. Az 1980-as években Lettország egész területén mindössze legfeljebb öt tengeri sas fészkelt.
Felújított és javított szabadidős pihenőhelyek
2024-ben az állami erdőkben található több mint 300 ingyenes turisztikai és rekreációs helyből 153-at újítottak fel – padokat és asztalokat cseréltek ki, menedékházakat, lépcsőket és gyaloghidakat újítottak fel, új kilátóteraszokat helyeztek el, többek között mozgáskorlátozottak számára, és számos más javítási munkát végeztek, hogy a lett állampolgárok számára változatos kikapcsolódási lehetőségeket biztosítsanak a természetben. A felújítási munkálatok a társaság történetében a rekreációs létesítményeken egy év alatt elvégzett legnagyobb mennyiségű karbantartási munka.
Turistaforgalom: 2024-ben az elmúlt évek legmagasabb értékét érték el – 435 ezer ember látogatta meg az LVM ingyenes rekreációs területeit a sétaútvonalakon.
Az LVM-nek immár hetedik éve sikerült megőriznie vezető pozícióját Lettország legzöldebb márkájaként, valamint a 2. helyet Lettország legemberibb márkái között.
2024-ben az LVM Lettország legzöldebb márkájának bizonyult a Brand Capital balti tanulmányában, így a vállalatnak immár hetedik éve sikerült megőriznie vezető pozícióját Lettország legzöldebb márkájaként, valamint a 2. helyet szerezte meg Lettország legemberibb márkái között.
forrás: LVM 2025-02-24
