A klímavédelmi fásítás saját területen is sokat hozzáadhat a minőségi életvitelhez. Ennek jegyében Dr. Hamar Sándor, Ballószög háziorvosa, a kecskeméti családi háza melletti parkban 175 fát ültetett el szerdán Szabó Lajos erdőmérnökkel. A faültetési program jó hangulatban zajlott.
A magánterületen korábban is voltak fák, de sajnos jó része kiöregedett, így pótolni szerette volna a neves háziorvos. A célja, hogy minél élhetőbb környezetet biztosítson saját családjának, különösen úgy, hogy éppen faültetési program idején született meg a harmadik unokája.
Városszerte zajlik a klímavédelmi fásítás
A faültetés kapcsán Szabó Lajos erdőmérnök felhívta a figyelmet a klímavédelmi fásítás fontosságára.
– Kecskemét városnak saját kezelésében számos erdőterület található, melyekhez néhány éve elkészült egy modern szemléletű erdőkezelési koncepció. A klímaváltozás miatt óriási kihívással állunk szemben, melyre fontos, hogy megfelelő válaszokat adjunk. Mivel ezen erdőterületek a város méretéhez képest kicsik, ezért szükséges a védőfásítás, az erdőterületek bővítése. A város így elindította a klímavédelmi védőfásítási programot, melynek keretében a közelmúltban a város 10 területen történt faültetés – részletezte a szakember.
A lakosság is segítheti a faültetési programot
Szabó Lajos fontosnak tartja a lakosság bevonását is. – Fontos üzenete a városi klímavédelmi védőfásítási programjának, hogy aktivizáljuk, ösztönözzük a lakóközösségeket, vállalkozókat arra, hogy akár magánterületen is minél több fát ültessenek, még ha kisebb területeken is. Ennek egy kiváló példája dr. Hamar Sándor háziorvos, aki Kecskeméten saját háza melletti magánterületen fásításba kezdett, melyhez családja, barátai is csatlakoztak. Az én szakmai iránymutatásaim alapján – de figyelembe véve dr. Hamar Sándor saját elképzeléseit is – 175 darab fát ültettünk el szerdán, a mintegy 1000 négyzetméteres kis parkban – mondta.
Ez egy nagyon fajgazdag kis fásítás. Cél az, hogy klímaálló legyen, így van közte vénic szil, csertölgy, molyhos tölgy, házi berkenye, vadalma, törökmogyoró egyaránt – tette hozzá Szabó Lajos.
A háziorvos az unokái jövőjét is szem előtt tartja
Dr. Hamar Sándor kérdésünkre elmondta, miért tartotta fontosnak a saját klímavédelmi fásítást.
– Két dolog számított. Az egyik az, hogy az ökológiai lábnyomomat szeretném csökkenteni. A másik pedig egy francia példa. Volt egy ember, akinek meghalt a családja. Bánatában nem tudott mit csinálni, és kitalálta, hogy minden helyen, ami az övé, elültet egy makkot. Egyre több makkot ültetett, és ebből az egyik leghíresebb tölgyerdő lett Franciaországban. Én egy saját kis erdőt szeretnék, sok őshonos fával. Hosszú távra tervezek, szeretném, ha unokáim élveznék minden pozitívumát. Éppen ma született meg a harmadik kis unokám, Zita. Így ez a mai nap duplán ünnep a számunkra – mesélte örömmel a háziorvos, aki további érdekességet is megosztott.
– A parkban korábban is voltak fák. Én ugyanezen a részen gyerekeskedtem, ahol most saját családommal élek. Gyerekkoromban nagyon sok fát, bükkfát, fenyőfát ültettek, velük együtt nőttem fel. Sajnos a fák kiöregedtek, ezért szeretném most újra befásítani a parkot – jegyezte meg.
Az erdő példáját követve sűrűn vannak a csemeték
A parkban láthatóan közel vannak egymáshoz a facsemeték. Ennek okát is megmagyarázta Szabó Lajos erdőmérnök.
– Az, hogy ilyen sűrű hálózatban ültetjük, annak az az egyik oka, hogy az erdő példáját követjük. Az erdőnek is az a stratégiája, nagyon sok szaporítóanyagot, makkot, magot termel, azt elszórja, óriási sűrűségben fejlődnek ki ezek a csemeték, aztán ezek elkezdenek versenyezni egymással, és a legerőteljesebbek maradnak meg. És itt a klímaváltozásra hívnám fel a figyelmet, hogy ez ad lehetőséget egy-egy fajnak arra, hogy a változó klímához alkalmazkodjanak. Mert azok a csemeték, amelyek szárazságtűrőbbek, mert más-más a genetikai állománya egy-egy csemetének, azok maradnak meg majd. Így egy idő után kiderül: melyik az életképes ebben a klímában.
A sűrű hálózatban való ültetésnek a másik oka, hogy így a fák egy csoportot alakítanak ki, gyakorlatilag egy közösséget, amelyek hatnak egymásra. Tehát minél sűrűbben ültetjük, annál hamarabb létrejön az a mikroklíma, ami utána kedvezően hat a másikra. Segítik egymást, árnyékolnak egymásra – mondta végül az erdőmérnök.
forrás: BAON
